Tóth Zoltán: nem a szavazókörök átrajzolása a gond, hanem a politikai szándék
Ha tartjuk magunkat a demokratikus választási elvekhez, és ahhoz, hogy lehetőleg arányos legyen a választási rendszer, akkor indokolt az egyéni választókerületeknek a lakosságszámhoz igazítása – mondta Tóth Zoltán választási szakértő. Szerinte a kérdés csak az, hogy mi az a politikai szándék, ami az átrajzolást vezeti. A választókerületek átrajzolásában a szakértők csak szolgálólányok, és mint tudjuk, a szolgálólányok mindig megesnek – tette hozzá.
Budapest több kerületében is át kell rajzolni az egyéni választókerületeket a jövő júniusi önkormányzati választás előtt, a lakosságszám csökkenése miatt. Valóban szükség van a választókerületek átszabására, vagy ez is csak egy trükk?
Ha tartjuk magunkat a demokratikus választási elvekhez, és ahhoz, hogy lehetőleg arányos legyen a választási rendszer, akkor ez indokolt. Nemhogy nem vitatnám, hanem egyenesen támogatnám, mert az átlátható és tisztességes választási rendszernek része az arányosság elve. A kérdés azonban az, hogy hogyan fog történni ez az átalakítás. Az egy dolog, hogy a lakosságszámnak lehetőleg egyenlőnek kell lennie az egyéni választókerületekben, de a fő kérdés az, hogy ez együtt jár-e úgynevezett szavazat majorizáló törekvéssel. Ezt egy amerikai Köztársaság párti választási szakértő találta föl 1835-ben. Eszerint úgy kell kialakítani a választókörzeteket, hogy az a „pártunk” számára kedvező legyen. Azóta eltelt több mint 100 év. Ehhez már az is hozzátartozik, hogy mi a politikai szándék, ami az átrajzolást vezeti. Tehát nem az átrajzolásnak a ténye az, ami problematikus lehet, hanem hogy a szavazóköri adatok ismeretében milyen szándék vezérli az átrajzolót. Ez a fő kérdés. Szakértőként én nem látom át a politikai szándékot, meg azt se, hogy az apparátus, az úgynevezett választási szakértők milyen instrukciót kapnak az átrajzoláshoz. Az apparátus ugyanis hűen követi a politikusok intencióit. Az úgynevezett választási szakértőknek egyidejűleg kell érteniük a választási demográfiához, a választási rendszerhez, a matematikához. Ez elég soktényezős tudást igényel, és a politikusok által vezérelhető folyamat.
Öt fővárosi kerületben történt változás, így összességében 11-gyel kevesebb képviselő dolgozhat jövő októbertől. Mit jelenthet ez a fővárosra nézve?
Nem hiszem, hogy ez túlzottan befolyásolná fővárosi szinten az egyensúlyt. Ezzel szemben önkormányzati szinten nagyon is befolyásolhatja. Nem a fővárosról, hanem az adott kerület politikai képviseletéről van szó, és ma ebbe a konkrét politikusokon és a szakértőkön kívül nem lát bele senki. Országos szintről nézve a folyamatot, én beérem annyival, hogy szükség van az arányos egyéni választókerületi lakosságszámra. Az viszont, hogy hogyan történik a szavazókörben – az előző választás szavazóköri eredményeire tekintettel – a körzetek újra rajzolása, az politikai dolog. Ezt pedig a politikusok maguk között intézik, és nem kötik az emberek orrára, hogy hol húzzák meg a határokat. Különösen élesen vetődik fel ez a kérdés Budapesten a fővárosi kerületek között, mert például a Rákóczi út két oldala külön kerület. Márpedig a Rákóczi út környéki lakosság eléggé egynemű, itt is lehetőség van olyan játékokra, mit hogyan terveznek. Erről csak annyit mondanék, a választókerületek átrajzolásában a szakértők szolgálólányok, és mint tudjuk, a szolgálólányok mindig megesnek.
Újpesten és Csepelen csökkent a lakosságszám leginkább, és egyedül Budafok-Budatétényben nőtt. A választásokig elég sok idő van, lesz-e újabb lakosságszám mérés?
Elméletileg a népesség nyilvántartás adatbázisa, amely napra kész (három napra kész) tükrözi a valódi helyzetet. Azonban tudjuk, hogy átjelentkezésekkel, szavazatvásárlásokkal, ideiglenes tartózkodási helyen való szavazással sok mindent lehet befolyásolni. Egy kulturált szakértő ezt is figyelembe veszi, de a politikusokról ezt nem tudnám elmondani. A politikusok önérdekűek.
