Tóth Zoltán: számottevő ellenzéki vezetésnél a Fidesz módosítja a választási törvényt

– Mintha egyelőre csend lenne a választási törvény körül. Vagy rosszul érzékelem?

– Annyiban jól érzékeli, hogy a nyilvánosság felé nem kommunikálnak semmit, azonban belső munkaként folyik a választókerületek revíziójának előkészítése, tehát elemzik az elmúlt tíz év választási eredményeit szavazóköri mélységig. Az elemzés szavazóköri, egyéni választókerületi, megyei és országos szinten is folyik. Ha úgy látják indokoltnak, akkor pontosítják majd az egyéni választókerületi elosztást. 

– A Fidesz szereti megváltoztatni a választási törvényt. Hányszor is változtatta meg az elmúlt 11 évben?

– Csak az első törvényt, amit 2011 karácsonyán fogadtak el, azt 300-szor módosították.

– Ön szerint a választásokig hozzányúl még a választási törvényhez a Fidesz?

– Ez csak érdek kérdése. Ha az ellenzék számottevően – a három százalékos hibahatár fölött – lehagyja a Fideszt, akkor biztos fogja módosítani, mégpedig úgy, hogy arányosabb legyen a választási rendszer egésze. Arányossági együtthatónak hívják ezt a szakmában, ez most 1,8. Akkor arányos egy választási rendszer, ha ez az együttható 1,0. Van még mit arányosítani.

– Tulajdonképpen mire várhat a Fidesz?

– Arra, hogy az előválasztás hoz-e tényleges szavazatnyereséget az ellenzék számára. A Fidesz szavazóbázisa számszaki értelemben stabil, a 2,5 millió szavazója mindig megvan. Változások abból a szempontból vannak benne, hogy időnként különböző társadalmi csoportok „kifutnak” a Fideszből, de ugyanannyit be is gyűjtenek addig, vagy az ellenzékből, vagy a nem szavazókból. 

– Ez a begyűjtés egyben jobbratolódást jelent?

– Igen. Most egyértelműen. Az ellenzéknek egyik ilyen vesztesége a jobbik leszakadó része. Láttuk a legutóbbi szavazáson is, például Vona Gábor, Volner János a Fidesz mellett szavaztak, ettől lett a kétharmaduk. A Mi Hazánk Mozgalom egyértelműen Fidesz párti, de lehet fordítva is mondani, a Fidesz egyértelműen Mi Hazánk Mozgalom párti.

– A jövő évi választásokat mikorra tűzheti ki a köztársasági elnök?

– Az első lehetséges alkalomra. Van egy tiltószabály, hogy állami ünnepen, az azt megelőző és az azt követő napon se lehet választást tartani.

– Egyelőre csak az a biztos, hogy lesznek választások...

– Igen. Anélkül nem tudnak meglenni az Európai Unióban. Választások lesznek, még ha kamupártokkal is. Már alakítják a kamupártokat.

– Mi célból? Hogy elvonják a szavazókat máshonnan?

– Persze, meg hogy „elgyűjtsék” az ajánlásokat a többiek elől. Mert az igaz, hogy jogilag egy ember több pártot is ajánlhat, de az emberek többsége azért csak egyet ajánl. És általában arra is szavaz, akit ajánl, kivéve a hithűeket, mert azok rendíthetetlenek, de csak egy törpe kisebbségét teszik ki a választóknak. Ezért olyan fontos az ajánlásnál a gyorsaság. Nem mondom, hogy minden esetben így van, de ez egy tendencia.

– Az aláírásgyűjtés mikor kezdődhet meg?

– Úgy tudom, hogy a választásokat megelőző 90. nap.

– Ha meg akarja a választási törvényt változtatni a Fidesz, azt milyen irányba teszi majd?

– Ha megmarad a Fidesznek a közvélemény-kutatási előnye, akkor nem fognak változtatni. Ha viszont csökken, vagy netalán az ellenzék kezd vezetni, akkor arányosabbá teszik a választási törvényt. Ennek az az oka, hogy egy arányosabb választási rendszerben ha veszít is a Fidesz, akkor is a második legnagyobb párt marad a parlamentben, mert a 2,5 milliós szavazóbázisa nem fog csökkenni. Adja isten, hogy az ellenzéknek legyen 3 millió, mert akkor 2/3-ot szereznek.