Totyik Tamás: a kormány a minőségi oktatást az egyház kezébe akarja átjátszani

Nő vagy csökken az oktatásra szánt összeg Magyarországon? 

A teljes oktatási ágazatban a 2022-es költségvetésben a 2021-es 2223 milliárdról 2180 milliárdra csökken az összeg, ami 43 milliárd forint csökkenés. Feltehetően a kormányzati szándék az volt, hogy az egyetemekre fordított plusz költségeket EU-s forrásokból pótolják. Bár amit uniós forrásból erre a célra fordíthatnának, az jóval több lett volna, de mivel az EU feltételhez kötötte a pénz folyósítását, inkább nem vették fel a pénzt. Ez az állami költségvetésben komoly veszteséget okozott, mégis az előre bekalkulált érték megmaradt az eredeti szinten, a veszteség pedig a felsőoktatást érinti elsősorban. 

Azt, hogy a fel nem vett kölcsön mennyire érinti a közoktatást, lehet tudni?

Annyiban, hogy a költségvetési részesedése a 2021-es 2,9 százalékról 2022-ben 2,6 százalékra csökken. Bár összegszerűen történt emelkedés, a költségvetésből való részesedése csökkent.

Azt lehet-e tudni, hogy miért kevesebb? 

Nem, nem tudjuk, és nem is látjuk a szándékot. A következményét viszont látjuk, azt, hogy semmiféle béremelési vagy bérrendezési szándékra utaló fedezet nincs ebben a költségvetésben a közoktatást érintően.  

Azt tudjuk, honnan fog leginkább hiányozni a pénz? 

Leginkább onnan, hogy a fiatalokat a pályára lehessen csábítani. Az is látszik, hogy a jövő évi kisebb költségvetésnek a tankerületi központok lesznek az egyik vesztesei. A járvány ideje alatt ugyanis, mivel nem volt jelenléti oktatás, a működési költségek – villanyszámla, fűtés – csökkentek, ám idén ezek a költségek magasabbak lesznek. A pedagógushiány is komoly gondot okoz, és ez arra fogja kényszeríteni a tankerületi vezetőket, hogy különböző trükkökkel eltakarják a hiányzó összegeket. Például csoportösszevonással, amiért nem jár túlmunka. További trükkökkel ugyan lehet a sérült hajón a lyukakat tömögetni, de a süllyedést nagyon nehéz megállítani. 

2018-ban a GDP 5,9 százalékát fordították a közoktatásra, a 2022-es tervek szerint ez alig lesz négy százalék felett. Volt arra példa, hogy majd' két százalékkal csökkenjen a közoktatásra fordított összeg?  

Ilyen még nem volt, 2013-ban azonban érzékeltünk egy komolyabb mélypontot.

Mi volt ennek az oka?

Akkor a bérhelyzet, nagyon alacsony volt a bér, és a mostani csökkenés is szerintem ezt takarja. 

Ez azt jelenti, hogy egyre kevesebbet költenek bérre?

Igen. Két éven belül ekkora csökkenés még soha nem volt. 

De miért csökken mindig a GDP-ből a közoktatásra fordított összeg, miért mondják azt, hogy kevesebb is elég? 

Mert a gazdaság más területeire vonják ki ezeket a pénzeket. Ez pedig az oktatás minőségi romlását okozza. A kormánynak egyébként nem is érdeke a széles körű minőségi oktatás.

Volt-e már arra példa, hogy a sport- és szabadidős tevékenységre fordított összeg 31 százalékkal emelkedik, és nagyobb részt hasít ki a költségvetésből, mint az óvodai és általános iskolai nevelés együttvéve? 

Az én emlékezetemben nincs ilyenre példa, ám jövőre megvalósul…

Lehet-e tudni, hogy az oktatásban a GDP-csökkenés tendencia vagy sem?

2018-ban volt egy kis előrelépés, ám ahhoz képest 2019-ben és 2020-ban is csökkent. Az indokát nem tudom. Összegében nominálisan nő az érték, de az oktatás költségvetési részesedése csökken. 

Vagyis mondhatja azt a kormány, hogy láthatják, többet költök oktatásra…

Igen, így van, de a költségvetés össz-fejezetét tekintve, ez az érték mindig csökken. 

Vagyis, becsapósdi folyik…

Így van. 

A kormány közoktatást érintő intézkedései hová vezetnek?

Azt gondolom, hogy a kormány a közoktatás rendszerében ki akar építeni egy preferált rendszert, ez az egyházi- és a magániskolák hálózata. Az állami feladatot ellátó intézmények, a szakképzési centrumok és a Klebesberg Központ alá tartozó tankerületi központok pedig egyre nehezebb helyzetbe kerülnek. 

Magyarul az egész közoktatást át akarja játszani egyházi kézbe?

Csak az elitképzést. Vannak magánintézményei is, ahol megvalósíthatja ezt, lásd például a Debreceni Nemzetközi Iskolát. Vannak tehát állam által preferált magániskolái, amelyek igazi elitképzők, az átlag számára megfizethetetlen tandíjjal. A költségvetésből a maradványt egyébként minden év végén szétosztják. Jellemző, hogy az egyházi fenntartású intézmények mindig nagyon komoly összeget kapnak belőle. Ezzel szemben a Klebelsberg Központ tavaly egyetlen fillért sem kapott. 

Mert ez utóbbi annak ellenére nem vált be, hogy a kormány saját maga hozta létre?

Nem hiszem, hogy nem vált be. Ez egy vízfej, amely olyan feladatokat lát el, amelyeket az önkormányzatok maguk is simán elvégeztek. A költségvetésből a működésére pénzt biztosít az állam, és jelentős részben bizonyos politikusok által preferált személyek parkolópályája. Magyarul a kormány a minőségi oktatást az egyház kezébe akarja átjátszani, ehhez többletforrást biztosít. Mégis az egyházi intézményekben dolgozó pedagógusok bére ugyanolyan nyomorúságos, mint az állami intézményekben dolgozóké. Az egyházi intézményekben csak a működési költségek magasabbak, azok viszont sokkal. Például 2019-ben 3-3,5-szer többet kaptak működési költségre, mint az állami fenntartású intézmények.

Hová vezet ez a folyamat?

Oda, hogy nagyon sok állami intézmény átkerül egyházi fenntartásba. Az egyház eleősorban a jobb teljesítményű intézményeket próbálja megszerezni, és ezzel az egyházi intézmények privilégiuma lesz az elit képzése és egyben az ideológiai befolyásolás is.

És a közoktatásban?

A közoktatásban a maradékelv fog érvényesülni, az állami iskolákban azok fognak tanulni, akik a társadalom perifériájára szorultak, vagy az elitképzésnek nem lesznek fontosak. 

És pedagógus lesz?

Az egyházi intézményekben is, az államiakban is már most pedagógushiány van.

Mi az oka?

A bér és a munkaterhek. A béreknél felhívnám a figyelmet arra, hogy vannak, akik valóban magas fizetést kapnak, néhány intézményvezető. Ők a pedagóguslétszám 0,1 százalékát teszik ki. Talán még a nyugdíj előtt álló mesterpedagógusokat is ide lehet sorolni. De az átlagfizetések – hozzávetőleg húsz évnyi munka után – 330 ezer forint körül vannak, és a pályakezdő pedagógusoknak a tábla szerinti bérét ki kell egészítenie a kormánynak ahhoz, hogy a garantált bérminimumot elérjék. Ez pedig így is csak bruttó 210 ezer forint, ehhez jön a 20 ezer forint ágazati szakmai bérpótlék. Miközben az Oktatási Hivatal honlapján megtalálható, hogy a pályakezdő diplomások átlagkeresete 340 ezer forint. Viszont egy gyermekét egyedül nevelő, a pedagóguspályán öt-hat éve dolgozó anya nettó jövedelme a létminimumot sem éri el. A pedagógusok bére már Romániában is magasabb, mint nálunk. Kevesebb óraszám mellett, 80 euróval többet keresnek. 

Ha nem lesz pedagógus, nem lesz iskola?

Mindig találnak megoldást, ha nem is a legjobbat. Majd fölemelik heti 32-re a kötelező óraszámot, meg az is lehet, hogy a vidéki kis iskolákat bezárják, és valamennyi pedagóguslétszámot ezzel felszabadítanak. Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke nagyon jól fogalmazott, amikor azt mondta, a tanulólétszám csökkenése az osztálylétszámok csökkenését fogja okozni, de az osztályok száma nem fog annyival csökkenni, hogy az ellátandó feladatok mennyisége csökkenjen. A kormány nálunk mindig arra hivatkozik, hogy nagyon alacsony az egy pedagógusra jutó gyerekszám. Ez önmagában így van, de a magyar közoktatás rengeteg szociális feladatot is ellát. Ha a pedagógusok munkájáról leválasztanánk a napközit, a tanulószobát, a délutáni foglalkozásokat, akkor sokkal magasabb lenne az egy pedagógusra jutó gyereklétszám a 10,3-es OECD-átlagnál, és a most kimutatott 9 helyett 12 lenne.