Totyik Tamás: a kormánynak el kellene ismerni, mekkora baj van az oktatásban
Kemény számok bemondásával kezdődött az a tájékoztató, amelyet Totyik Tamás, a PSZ elnöke és Nahalka István oktatáskutató tartott arról, valójában hányan is hiányoznak a köznevelésből. A 2020/21-es tanévben 20 587 pedagógus hiányzott az oktatásból, ha hozzávesszük a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők létszámát is, akkor már 34 618 fős hiány jön ki. És a pedagógushiány 2015 óta jelentősen növekszik. Egy szülő szerint két dolog között kell választani jelen pillanatban: hosszú ideig megyünk a lejtőn lefelé, vagy teszünk azért, hogy minél hamarabb elérjük a gödör legalját, és elkezdődjön egy olyan képzés, amibe egyformán bele szólhat a tanítvány, a szülő és az oktató.
Totyik Tamás leszögezte, hogy az országos kompetenciamérés telephelyi jelentéseit, a KSH és a társadalombiztosítás adatait használták fel a kimutatáshoz. Ezekhez az adatokhoz a kormány is hozzáfér, nem titkosak, és egyszerűen nem értik, hogy a kormány miért nem áll a társadalom elé, és ismeri el, hogy mekkora baj van az oktatásban.
A PSZ elnöke azt is tisztázta, hogy a köznevelési törvény 6. számú mellékletében meghatározták, hogy egy oktatási intézménynek egy osztályhoz hány órát finanszíroz meg a költségvetés. Ebből ki lehet számolni a „pedagógusszükségletet” A köznevelési törvény egy másik mellékletében szerepel az, hogy hány oktatást-nevelést segítő kollégára van szükség. Ezekből egyértelműen meg lehetne állapítani a pedagógushiányt, hiszen a finanszírozott óraszámmal (24) elosztva kijön, hány pedagógusra lenne szükség.
Totyik Tamás azt is jelezte, hogy a 34 618 fős hiány alul becsült szám. Ez csak a pedagógusok, oktatók és nevelést-oktatást segítők száma, de a köznevelésből még ennél is többen hiányoznak.
Tételesen vizsgálva a helyzetet: jogszabály alapján egy óvodai csoporthoz 2 pedagógus kell, feladatellátási helyenként pedig 1 vezető.
A 2020/2021-es tanévben 4 575 feladatellátási hellyel (KSH), 15 001 óvodai csoporttal (KSH), 30 957 óvodapedagógussal kell számolni (KSH).
A 2020/21-es tanévben a pedagógus létszámigény az óvodákban így
2 × 15 001 + 4575 = 34 577 fő volt, vagyis az óvodapedagógus-hiány 34 577 – 30 957 = 3 620 volt. Ez nem azt jelenti, hogy a feladatot nem látták el, csakhogy nem a törvény betűje szerint tették azt.
Nahalka István az általános iskolák és középiskolák pedagógusainak hiányáról telephelyi jelentések szűrése tükrében beszélt.
A telephelyeken az Országos kompetenciamérés (OKM) alapján összesen 5 015 betöltetlen állást jeleztek az iskolák 2020/21-ben. Ezek azok az álláshelyek, amiket már úgy kellett betölteni egyébként az iskolában már ott lévő pedagógusokkal, hogy ki volt osztva az összes hely. Ez az összes ott lévő pedagógus számára azt jelentette, hogy a heti kötelező óraszámnál többet kellett tanítaniuk.
Az OKM adataiból az is kiderül: a 2020/21-es tanévben az iskolapszichológusok jogszabályok alapján meghatározható, elvárt száma az iskolákban 1 847 fő lett volna, ténylegesen azonban csak 867 iskolapszichológus dolgozott. A különbözet: 980 fő, ennyi iskolapszichológus hiányzott tehát.
Az említett tanévben az SNI tanulók száma 41 657 volt az általános iskolákban. Nekik átlagosan hetente 2,5 óra fejlesztésben kellene részesülniük. Az ellátandó órák száma ez alapján 104 143 volt, ehhez 5 207 pedagógusra lett volna szükség. Az OKM adatai szerint 3 462 gyógypedagógus és fejlesztő pedagógus volt. Vagyis a gyógypedagógusok és fejlesztő pedagógusok hiánya 1 745 fő volt.
Totyik Tamás ehhez hozzátette, 2010 óta ugyan több az iskolapszichológus és a gyógypedagógus, de még az emelkedő számokkal sem tudják fedezni az ellátandó feladatot.
A nevelést-oktatást segítők száma 14 031 fővel kevesebb a kelleténél a törvény szerint, és őket nem is nagyon tudják pótolni.
Ha összesítve nézzük a hiányt, a következő képet kapjuk:
Óvodapedagógus-hiány: 3 620 fő.
Be nem töltött állás: 5 015 fő.
Iskolapszichológus-hiány: 980 fő.
Fejlesztő- és gyógypedagógus-hiány: 1 745 fő:
Nyugdíjas visszafoglalkoztatott: 9 227 fő:
Összesen (pedagógus): 20 587 fő.
Noks-os hiány: 14 031 fő.
Összes hiány: 34 618 fő.
Nahalka István fölhívta rá a figyelmet, hogy ezek 2020/21-es adatok, a hiány azóta csak nőtt. Totyik Tamás azzal egészítette ki mindezt, hogy a nyugdíjas visszafoglalkoztatottakkal az állások be vannak töltve, de ezt hiányként kell kezelni, mert a tényleges hiányt ezzel akarják eltakarni. Mindamellett az is félő, ha ilyen sok jó egészségnek örvendő nyugdíjas pedagógus van, fölemelik a nyugdíjkorhatárt. A PSZ elnöke azt is megjegyezte, Kisteleken 79 éves matematikatanár van, Budapesten 76 éves óvodapedagógus. A visszafoglalkoztattak ugyan betöltik az álláshelyeket, de a pedagógusok hiányoznak a rendszerből.
Nahalka István szerint a részmunkaidőben foglalkoztatottak, és az óraadók is nagyon nagy számban vannak jelen az oktatási rendszerben. Az ő esetükben az jelenti a problémát, hogy gyakorlatilag azután, hogy megtartották az óráikat, el is mennek, lényegében nem vesznek részt az iskolák életében. Az igaz, hogy akut problémát megoldanak az iskolákban, de ez nem „egészséges”, kevesebbre lenne szükség.
A kutatásban azt is megnézték, hogy az Országos kompetenciamérés adatai alapján hogyan alakult az elmúlt tíz évben (2011–2021) a pedagógushiány. Pontos számokat nem lehet tudni, de azt igen, hogy a telephelyek hány százalékában volt hiány, és ez hogyan változott. Ezek alapján a tanítóknál a tizenhétszeresére növekedett a pedagógushiány tíz év alatt. A telephelyek felében hiány van. A legnagyobb hiány a matematikában is nagyon magas, és a többi természettudományos tantárgyat tanítókból van.
A tájékoztatón ezen kívül Totyik Tamás reagált Rétvári Bence, a Belügyminisztérium miniszterhelyettese szavaira is, aki szerint mi nagyon is jól bánunk a pedagógusainkkal, mert Magyarországon 10,6 diák jut egy tanárra, míg az uniós átlag 12,1. Csakhogy ez nem felel meg a valóságnak, mert Magyarországon egy nagyon speciális helyzet van, a szociális szféra feladatait is átveszik a közoktatásban a délutáni napközivel, a tanulószobával, az egésznapos iskolarendszerrel. Nem az egésznapos iskolarendszert támadják, csak az OECD országokban ezeket a feladatokat nem a pedagógusok látják el.
A végeredmény, hogy Magyarországon egy pedagógusra 15,15 tanuló jut, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országaiban ez a szám átlagosan 14,6. A PSZ elnöke azért is tartja álságosnak Rétvári megállapítását, mert pontosan a nagyon alacsony pedagógus/diák arányra hivatkozva akarják a kisiskolákat bezárni.
A PSZ elnöke ezek után kérdésre válaszolva elmondta: arra, hogy a státusztörvény miatt szeptember óta hányan mondhattak fel eddig, nincs pontos adatuk. Az előzetes felmérésük szerint körülbelül ezren fognak távozni szeptemberben a közoktatásból. A pedagógusok jelentős része ezt már májusban megtette.
A Facebookon sok nézője volt annak a sajtótájékoztatónak, amelyiket „Kormánypropaganda és a valóság” címmel lehetett a Pedagógusok Szakszervezetének PSZ) honlapján követni. Az eseményen a PSZ elnöke, Totyik Tamás és Nahalka István oktatáskutató adatokkal bizonyította azt, amit a diákok, a szülők naponta tapasztalnak az oktatási intézményekben: több tízezren hiányoznak a köznevelésből, ráadásul a számok évek óta romló tendenciát mutatnak.
