Tovább nőtt a részvétel az idén és az öt évvel ezelőtti választáshoz képest
Óráról órára nő a különbség az idei és az öt évvel ezelőtti önkormányzati választáson részt vevők arányában. 15 órára már 7,35 százalékponttal többen jelentek meg az urnáknál, mint öt éve az önkormányzati, illetve 11,52 százalékponttal többen, mint a 2019-es EP-választáson. Ahogy korábban írtuk, minden jel szerint rekorddöntés lesz az idén. Legalábbis minden eddiginél többen szavaztak délután 3 óráig, mint 2000 óta ugyanezen időpontig. Budapest különösn aktív, óriási különbségek nincsenek a megyék között.
Csak néhány érdekes adat a 15 órás részvételi számokból. Budapesten továbbra is magasabb a részvétel (43,63 százalék). Ezen belül a csatatérnek számító I. kerületben még ennél is többen szavaztak már le eddig az időpontig (43,77 százalék). De nem csak az úgynbónevezett csatatér körzetekre jellemző az ilyen magas részvételi hajlandóság, még nagyobb arányban voltak már szavazni (47,8 százalék) a II. kerülteben – ahol akár azt is ki lehet jelenteni, hogy a regnáló szocialista polgármesternek, Örsi Gergelynek csak a győzelmének a fölénye kérdéses. Érdekesen alakulhat viszont az V. kerület, ahol nem túlságosan buzgók a polgárok, ott csak 36,55 százalékos részvételt mértek 15 órakor.
Veszprémben volt a főváros és a megyék sorában a legmagasabb szavazási hajlandóság eddig, ott az arra jogosul polgárok 43,77 százaléka jelent meg. A legkevesebben Bács-Kiskunban szavaztak le (38,91 százalék).
Érdekes következtetések levonására alkalmas annak a vizsgálata, hogyan alakult 2000 óta szavazás a voksolás napján 15 óráig. Magasan a legtöbben az idén siettek az uránkhoz, még 2006-ban, őszödi beszéd kirobbanása utáni Orbánék-keltette hisztériában sem voltak annyian a szavazófülkékben, mint most.
A korábbi adatokat itt, itt és itt találják.
