Továbbra is büntetni próbálják a sztrájkoló pedagógusokat
Öt nap alatt öt órát sztrájkolt, mégis öt napi bért vontak le egy tanártól. Voltak, akiktől nem elég, hogy a sztrájkban töltött idő helyett egész napi bért vontak le, még ki is akarják velük töröltetni a KRÉTA-ból az aznap megtartott óráikat. Ilyen panaszok érkeznek a Pedagógusok Szakszervezetéhez a sztrájkolóktól. „Remélem, ez utóbbit egyetlen intézményvezető sem gondolja komolyan, mert ez kimerítheti a közokirathamisítás tényét is” – nyilatkozta Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke. Azt mondja, a PSZ értetlenül áll azelőtt, hogy egyáltalán hogyan merik levonni az egész napi bérét annak, aki nem egész nap sztrájkolt. Ha ez csak egy pitiáner bosszú, akkor is teljesen jogellenes.
– A pedagógusok megkapták már a márciusi fizetésüket, a sztrájkolók látták a levonásokat is. Sok panasz érkezik ezzel kapcsolatban a Pedagógusok Szakszervezetéhez (PSZ)?
– A PSZ központjába egyelőre a megyei elnökök jelzései érkeznek be. Azért van olyan eset, amelyről már konkrétan tudjuk, hogy ki kell vizsgálni. Heves megyéből érkezett például olyan panasz, hogy az egri tankerülethez tartozó néhány iskolában állítólag egész napi bért vontak le a kollégáktól, miközben a KRÉTA-ba beírt, megtartott óráik vannak. Ez biztos, hogy jogellenes, ami ellen meg fogjuk tenni a jogi lépéseket. Ám előtte levelet írunk a fenntartóknak, illetve a Klebelsberg Központtól fogunk tájékoztatást kérni, hogy mit adott ki utasításban, hogyan kell a sztrájkban eltöltött órákat, napokat elszámolni. Ahol a kettő nem egyezik, jogi úton nyilván lépni fogunk.
– Egyénileg fog mindenkit képviselni a szakszervezet, vagy van rá esély, hogy egyesítsék az ügyeket?
– Ezt egyelőre nem tudom. Nyilván egy-egy intézményen vagy tankerületen belül lehet peregyesítés, de ezt a PSZ megyei jogsegélyszolgálatai intézik majd. A PSZ Országos Irodája a rendszerszintű problémák miatt lép fel, mint most például a Klebelsberg Központhoz (KK) intézett kérdésben, hogy milyen módszer szerint vonták vagy vonják le a kollégáktól a béreket, hogy fordulhat elő, hogy egy jogos sztrájknál az van beírva a kolléga fizetési lapjára, hogy „távollét: igazolatlan hiányzás”. Ez a panasz például az esztergomi tankerületből jött. Nem értjük, hogy a távolléthez miért nem azt írták, hogy „jogszerű sztrájk”, hiszen azt a kormány is elismerte: a március 16-ától meghirdetett sztrájkunk az általa kiadott rendelet szerint zajlott le, vagyis jogszerű. Ha valaki polgári engedetlenségben vett részt, az nyilvánvalóan igazolatlan hiányzás, de, ha a dolgozó jogszerű sztrájkban vett részt, akkor azt kell odaírni, hogy sztrájk miatti távollét. Bár ami azt illeti, ez is egy faramuci megfogalmazás, mert nem volt távol – hiszen a sztrájktörvény szerint a sztrájk alatt a munkavállalónak a munkahelyén kell tartózkodni –, csak munkát nem végzett. A kolléga elmondása szerint ő sztrájkolt, mégis az van odaírva a papírjára, hogy igazolatlan hiányzás.
– Mit tesz most a PSZ?
– Először azt kérjük azoktól, akik sztrájkoltak: alaposan nézzék meg, mely napokon hány órát sztrájkoltak, és mennyi a levonás. Ezt mindenképpen össze kell hasonlítani. Heves megye egyik tankerületéből olyan információ is érkezett: nem elég, hogy a sztrájkban töltött idő helyett egész napi bért vontak le a sztrájkolóktól, ki akarják töröltetni velük a KRÉTA-ból az aznap megtartott óráikat. Remélem, ezt egyetlen intézményvezető sem gondolja komolyan, mert ez kimerítheti a közokirathamisítás tényét is. Ha a kolléga bent volt az intézményben, és akármilyen okból órát tartott, az munkaidőnek számít. Egy budai agglomerációs gimnáziumban fordult elő az, hogy egy pedagógus úgy sztrájkolt, hogy öt nap alatt öt órát nem tartott meg. Mégis öt egész napot vontak le tőle. Közben pedig dolgozott, hiszen készült a másnapi órákra is. Vagyis ezért öt egész napot levonni, az biztosan jogellenes. Ezért akarjuk először is azt kideríteni, hogy a Klebelsberg Központ kiadott-e bármilyen levelet, ajánlást arról, hogy ezekkel az „érdekes levonásokkal” hogyan kell bánni. Nagyon remélem, hogy mielőbb megkapjuk a választ. Bár tudjuk azt is, hogy azért Magyarországon nem csupán írásban adnak utasítást. Csak az intézményvezetőkkel foglaltatják írásba a vélhető jogsértéseket, a legfelülről jövő, és jogsértő parancsokat írásban nem merik elküldeni, mert tudják, hogy ez problémát okozhat. Mindenesetre mi értetlenül állunk azelőtt, hogy egyáltalán hogyan merik levonni az egész napi bérét annak, aki nem egész nap sztrájkolt. Ha ez csak egy pitiáner bosszú, akkor is teljesen jogellenes. Ebben az esetben a kollégáknak maguknak kell vállalniuk a pereskedést, mi csak segíteni tudunk nekik. De mindenkinek segítünk, aki munkaügyi pert fontolgat. Ráadásul a Társaság a Szabadságjogokért és a Magyar Helsinki Bizottság jelezte, hogy segít nekünk ezekben az ügyekben.
– A szakszervezet tud másként is segíteni?
– Igen, az akcióalapunkból kompenzálni fogjuk tagjainkat. Azt nem tudjuk még, hányan fordulnak majd hozzánk emiatt. Megyei szervezeteink döntése alapján a kért összegeket küldeni fogjuk.
– Olvastam, hogy valakitől 60 ezer forintot vontak le…
– Ha jogszerű volt a levonás, egy ilyen nagy összeget tényleg ki kell fizetnünk, mert egy ekkora levonás bármelyik oktatásban dolgozónak valóban „horrorhiány”. Azoktól, akik csak egy-két órát sztrájkoltak, némi önmérsékletet kérünk majd. Nyilván, ha valakinek olyan indoka van, hogy például egyedül neveli a gyermekét, az ő kérését egyedileg elbíráljuk.
– A PSZ a Klebelsberg Központhoz küldött levélen kívül fordul más jogi fórumhoz is?
– Először megvárjuk a KK válaszát, de ha nem korrekt az elszámolás, egyesével minden tankerülethez, szakképzési centrumhoz, önkormányzathoz is fordulunk.
– Az ombudsmanhoz és az oktatási jogok biztosához fordulnak majd ez ügyben?
– Ha bebizonyosodik, hogy jogtalanság miatt valóban rosszak az elszámolások, abban a pillanatban. Hiszen az ombudsman februári nyílt levelében maga ajánlotta fel, hogy amennyiben jogtalanságot tapasztalunk, forduljunk hozzá bátran. Fogunk is.
– Mindazok után, amiről eddig beszéltünk, azt lehet tudni, hogy mi a pedagógusok véleménye a sztrájkról? Beleállnának újra?
– Erről még nincs, nem is lehet információnk, hiszen sok pedagógus még nem látta márciusi bérjegyzékét. Mi azért mondtuk azt, hogy csak a sztrájkot függesztettük fel, a sztrájkbizottság munkáját nem, mert továbbra is próbálunk olyan akciókat szervezni, amelyekkel fenntartjuk a társadalom figyelmét, hiszen a probléma nem oldódott meg. Az biztos: az oktatásban dolgozók nem fogják elfogadni, hogy szeptembertől semmi ne változzon. Először tárgyalni akarunk az új kormánnyal, mert muszáj. De meg kell várni, hogy például szétdarabolják-e az Emmi mamutintézményét, egyáltalán hol és kivel kell tárgyalnunk. Minden utána fog eldőlni, de a végső cél az, hogy jogos követeléseinket teljesítse a kormány. Ehhez a sztrájk csak egy eszköz. A PSZ országos vezetősége jövő hétfőn fog összeülni, hogy a parlamenti választások és a sztrájk tükrében beszéljen a folytatásról.