Trócsányi és a családon belüli erőszak

HírKlikk 2019. április 4. 15:08 2019. ápr. 4. 15:08

Hiába tudjuk, hogy a felnőtt magyar nők fele megtapasztalta már a szexuális zaklatás valamilyen formáját, a kormány nem igyekszik ratifikálni az Isztambuli Egyezményt. Amire többek között azért lenne szükség, mert a jelenlegi hazai jogrend szerint a könnyű testi sértés és több szexuális bűncselekmény esetében is magánvád alapján indulhat nyomozás, ami további terhet ró a sértettre – hiszen neki kell fellépnie az eljárás megindításához, ami egy kínzójától érzelmi-gazdasági függésben élő, a szégyentől és a megtorlástól is félő áldozat esetén alig elképzelhető. Az egyezmény alapján viszont az ügyészség automatikusan eljárást kell indítson, ha értesül ilyen bűntényről vagy annak gyanújáról.

Trócsányi László, a kormánypárt európai parlamenti listavezetőjének hozzáállása elfogadhatatlan, hiszen csak hárít, amikor megtalálják a témával. Legutóbb például, amikor Tóth Bertalan, az MSZP elnöke és EP-listájának első helyezettje faggatta arról, hogy mire vár még a kormány, miért nem vezetik át az egyezmény elvárásait a hazai jogrendbe, Trócsányi az egyenes válasz helyett, Völner Pál államtitkárnak passzolta át a válaszadás lehetőségét.

Tóth Bertalan egyébként emlékeztetett arra, hogy az Európa Tanács 47 tagállama közül mindössze kilencen nem ratifikálták még az egyezményt, és közöttük van Magyarország is – a nemzetközi egyezmény integrálásának jogi folyamata általában két-három évet vesz igénybe, de nálunk öt éve nem történt előrelépés az ügyben, pedig 2014-ben a magyar kormány is aláírta a megállapodást.

Völner mostani válaszadása azért is kínos, mert az államtitkár már 2017-ben azt ígérte az akkor még LMP-s Szél Bernadettnek, hogy az egyezmény ratifikálása „legkésőbb ősszel meglesz”.

Völner Pál most próbált rafináltabb, azaz kitérő választ adni, amikor a következőket írta:

„Folyamatban van az Európai Unió csatlakozása is az Egyezményhez. „Mivel az Unió hatásköre és a tagállami hatáskörök összefüggenek egymással, a tagállamok mellett az Uniónak is az Egyezmény részes felévé kell válnia ahhoz, hogy az Unió és tagállamai együttesen, koherens és egymás hatásköreit kiegészítő módon tudják teljesíteni az Egyezmény által rájuk rótt kötelezettségeket. A két folyamat egymástól nem elválasztható. A Bizottság részéről még nem történt meg az uniós intézményekre vonatkozó kötelezettségek és azok teljesítési módjának azonosítása.”

A válaszból úgy tűnhet, mintha Magyarország csak Brüsszel késlekedése miatt nem tudná rafitikálni az egyezményt. Ami azért félrevezető, mert egy sor uniós tagállamnak már rég sikerült átvezetnie az egyezmény elvárásait saját joggyakorlatába.

Forrás: Hírklikk