Trump a hadsereggel fenyeget, ha jövendő beiktatásán tüntetnek ellene
Donald Trump volt amerikai elnök bízik újjáválasztásában és már dolgozik programján. Abban vezető helyen szerepel, hogy katonákat vethessen be, ha jövendő beiktatásán tüntetnek ellene. Eközben készülnek a listák azokról a volt munkatársairól, bírálóiról, bírákról, ügyészekről, akiket felelősségre akar vonatni az igazságügy immár általa kiválasztott vezetőivel.
Miközben négy különböző polgári- és bűnper folyik a bukott elnök ellen, a felmérések szerint Trump növekvő fölényben vezet nem csak más republikánus elnökjelöltek, hanem Joe Biden, a jövőre újra induló demokratapárti elnök előtt is. Pedig összesen 91 vádpontban kell rendszeresen bíróság elé állnia.
Trump sikerében fontos szerepet játszanak éppen a perek, amelyeket – láthatóan igen hatásosan – úgy állít be, hogy e „boszorkányüldözések” politikai okokból indultak egy ártatlan ember ellen és azokat a demokrata párt mellett elkötelezett ügyészek és bírák folytatják. Az utóbbiaknak egyre több, eskü alatt tett tanúvallomásokon is alapuló bizonyíték is van a kezükben. Trumpnak nincsenek, de hívei így is hisznek neki.
A leendő elnökjelölt önbizalmát mi sem mutatja jobban, mint hogy a konzervatív Heritage Alapítvány keretében, a Trump munkatársaiból alakult „2025-ös projekt” programban 75 munkacsoport dolgozik a sürgős intézkedéseken, amelyeket meg kell tenniük, ha főnökük (a 2024 novemberi választás után) 2026 januárjában ismét hivatalba léphet. A lista élén szerepel a 19. századból származó úgynevezett „felkelési törvény” alkalmazása. Arra hivatkozva Trump bevethetné a hadsereget, ha beiktatásán, vagy más alkalommal ellenfelei tüntetnének ellene.
A volt elnök számára nem kevésbé fontos, hogy bosszút állhasson mindazokon, akik hivatali idejében neki dolgoztak, majd szakítottak vele és bírálták. Nemkülönben mindazokon, akikkel azóta szembekerült: bírákkal, ügyészekkel, igazságügyi minisztériumi vezetőkkel. Ezek közé tartozik például William Barr, Trump hajdani igazságügyi minisztere, aki nem volt hajlandó támogatni az elnököt abban, hogy nyilvánítsák érvénytelenné a 2020-as választást, amelyet Trump elveszített. Barr utóbb kijelentette: „Trump igencsak kicsinyes ember, aki mindig a saját érdekeit állítja előtérbe az ország érdekei helyett.”
John Kelly, a fehér házi apparátus egykori vezetője, aki ugyancsak volt főnökének ellenfele lett, hangoztatta: „Nincs kétségem, hogy üldözni fogja majd azokat, akik ellene fordultak. A The Washington Post szerint a „megbüntetendők” listáján szerepel, a Trump-kormány több más vezető embere mellett, Mark A. Milley tábornok, volt vezérkari főnök is.
Trump egyébként már a nyilvánosság előtt is megígérte: különleges ügyészt bíz majd meg azzal, hogy vizsgálja ki Joe Biden és családja „ügyeit”. Azokkal a bizonyítékokkal, hogy mire kívánja majd alapozni e széles körű bosszú-hadjárat vádjait, Trump – szokása szerint – adós maradt. Azzal mindenesetre érvel, hogy ha ezek az emberek őt támadták, joga van visszavágni...
Az amerikai jogrend szigorúan szétválasztja a hatalmi ágakat, egyúttal a kormányhatalomtól függetlennek tekinti az igazságszolgáltatást. Ezt a rendet mindeddig megtartották. Legutóbb Rod Rosenstein, a Trump-kabinet helyettes igazságügyi minisztere állapította meg: a politikai okokból elrendelt bűnüldözés ellentétben van az alkotmánnyal, amely előírja a törvény előtti teljes egyenlőséget. Erre hivatkozva bíró, aki elé ilyen ügy kerül, elejti a vádat.
