Trump és Putyin is elengedte Orbán Viktor kezét
A választásokat követően látványosan átrendeződő külpolitikai térben Magyarország új kormánya meglepően kedvező nemzetközi fogadtatásban részesült. A Klikk TV Mélyvíz című műsorában Szent-Iványi István külpolitikai szakértő arról beszélt, hogy az elmúlt években sulykolt narratívák – különösen Orbán Viktor személyes kapcsolati tőkéjének jelentősége – már az első napokban megkérdőjeleződtek. A szakértő szerint nemcsak a nyugati vezetők, hanem még Orbán korábbi szövetségesei is nyitottan viszonyulnak az új miniszterelnökhöz, ami alapjaiban írja át a korábbi politikai kommunikáció hitelességét.
Nem voltak „igazi barátok”
Szent-Iványi egyértelműen cáfolta azt az állítást, hogy Orbán Viktor kivételes nemzetközi kapcsolatrendszere pótolhatatlan lenne. „Szerintem ez egyáltalán nem volt valós, mert neki nem volt nagyon sok emberrel jó kapcsolata, illetve nagyon fontos emberekkel nem volt jó kapcsolata” – fogalmazott. Hozzátette: az a kép, miszerint kulcsfontosságú vezetőkkel ápolt szoros viszonyt, csak részben állta meg a helyét.
Különösen beszédesnek tartja, hogy még azok az országok és vezetők is pozitívan reagáltak az új magyar kormányfőre, akiket korábban Orbán szövetségeseiként tartottak számon. „Az ő szövetségesei is tulajdonképpen nagyon pozitívan, vagy legalábbis pozitívan, és semmiképpen nem elutasítóan viszonyultak Magyar Péterhez” – mondta.
A szakértő szerint ez azt bizonyítja, hogy ezek a kapcsolatok inkább politikai érdekeken alapultak, mintsem személyes lojalitáson. „Ezek politikai barátok voltak. A barátság addig tartott, amíg Orbán Viktornak egy fontos pozíciója volt” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az új vezetést „teljesen normálisan, sőt mondhatni, hogy jobban, mint amire számítani lehetett” fogadták.
Félelemkeltés helyett realitások
A kampány során gyakran elhangzott, hogy egy kormányváltás esetén veszélybe kerülhetnek a kulcsfontosságú nemzetközi megállapodások, különösen az Egyesült Államokkal és Oroszországgal. Szent-Iványi ezt határozottan cáfolta. „Hát szerintem szinte semmi [igaz ebből]” – jelentette ki, majd hozzátette: az emlegetett amerikai pénzügyi megállapodás például „nem volt”, így nem is köthető személyhez.
Az energetikai együttműködés kapcsán is hasonló következtetésre jutott: „Oroszország most rá van utalva erre a jövedelemre… Magyarország egy nagyon jó ügyfél.” Vagyis nincs racionális oka annak, hogy egy kormányváltás miatt ezek a szerződések megszűnnének.
A szakértő szerint a korábbi kommunikáció célja egyértelmű volt: „Ez része volt annak a kormányzati propagandának, ami arról szólt, hogy az emberekben félelmet keltsen.” Ezzel szemben a piacok reakciója inkább bizakodó: a forint erősödése és a részvénypiacok emelkedése azt jelzi, hogy a befektetők stabilabb, kiszámíthatóbb környezetet várnak.
Kulcskérdés az uniós forrásokhoz való hozzáférés. Szent-Iványi szerint a feltételek többsége nem ideológiai, hanem intézményi jellegű. „A legtöbb… egyenesen a magyar társadalom érdeke, a magyar demokrácia állapotának és jogállamiság állapotának a javításáról szól.” Bár vannak érzékeny pontok – például migráció vagy LMBTQ-jogok –, ezek kezelhetők kompromisszumokkal. „Egyáltalán lényeges érdemi változtatásokat nem igényel a dolog” – tette hozzá.
Új irányok: Lengyelország, Ukrajna és a Nyugat
A jövő külpolitikai irányait illetően Szent-Iványi több prioritást is megfogalmazott. Kiemelte a lengyel kapcsolatok erősítését, amely szerinte nemcsak szimbolikus, hanem stratégiai jelentőségű is. Ugyanakkor sürgette a magyar–ukrán viszony rendezését is: „Egyszerűen nem lehet, hogy egy szomszédos országgal ennyire rossz legyen a viszony.”
A szakértő szerint a normalizáció nemcsak politikai, hanem gazdasági érdek is, különösen egy esetleges háború utáni újjáépítés fényében. Emellett hangsúlyozta a nyugati szövetségi rendszerhez való visszatérés fontosságát. „Világossá kell tenni egyértelműen, hogy mi odatartozunk, vissza kell nyerni Magyarország tekintélyét.”
Ezzel párhuzamosan kritikus az elmúlt évek keleti nyitásával szemben. „Azokra a szívességekre és szoros kapcsolódásra Oroszországhoz, Kínához… nincs szükség. Mi semmit nem nyertünk ezen” – mondta, hozzátéve, hogy ezek a lépések inkább károkat okoztak a nyugati kapcsolatokban.
