Tudja? A szabadságot nem kivesszük, azt a munkáltató adja

A gyakorlat szerint a szabadság kiadása általában a vezető és a beosztott közti megegyezésen alapul, de arra is akad példa, hogy a dolgozóknak egymás között kell beosztani, hogy melyikük mikor menjen szabadságra. Így az jár jól, aki először csap le egy bizonyos időpontra. Ritkán ugyan, de előfordul, hogy a főnök dönt a szabadságról.

A Munka Törvénykönyve szerint „A szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki.”

Az időpont meghatározásakor tehát a munkáltatóé a döntés, hiszen a munkavállaló meghallgatása nem azt jelenti, hogy a vezető köteles elfogadni a dolgozó kérését. Azonban így sincs teljhatalom a munkáltató kezében: a szabadság egy részéről a beosztott dönthet, viszont arról, hogy ez mennyi és hogyan történhet, a törvény rendelkezik.

A legújabb , a szabadságra vonatkozó szabályokról az Érthető Jogon megjelent Kocsis Ildikó ügyvéd írása alapján írt a Napi.hu, ami bemutatja, melyek a legújabb szabályok a szabadságra vonatkozóan.

Van olyan ország, ahol évente kétszer annyi szabadnap jár, mint Magyarországon. Ennek ellenére, Európában a 20 nap szabadsággal és a 11 munkaszüneti nappal nem mi állunk a legrosszabbul a pihenőidőt tekintve.

Mivel a szabadságot a munkáltató adja, fontos lenne előre tudnunk az időpontot, amire a jogalkotó is gondolt. A törvény kimondja, hogy „A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell.”

Tehát a szabadság kezdete előtt legkésőbb 15 nappal kell értesülnünk a kiadott szabadságról, ez viszont nem azt jelenti, hogy ez ne 20, 30 vagy akár még több nappal előbb történjen meg. Azonban a munkáltatónak is szüksége van bizonyos időre, így a dolgozó számára szintén előírás, hogy a tervezett szabadságát legalább 15 nappal előre jelezze.

A munkáltató azonban megváltoztathatja a kiadott szabadság időpontját. Minden munkahelyen előfordulhat, hogy égető szükség lesz az egyik beosztottra. A törvény viszont szigorúan szabályozza a szabadság időpontjának utólagos megváltoztatását. Eszerint a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén lesz jogosult a szabadság kiadásának elhalasztására, vagy a már megkezdett szabadság megszakítására.

Ám még ezen felül is akadnak olyan esetek, amikor a munkáltató keze meg van kötve: ilyen például a megkezdett apasági és szülői szabadság, ezeket semmiképp sem lehet megszakítani, vagy elhalasztani. 2023 január 1-jétől pedig a nyári szabadság esetében az elhalasztás is csak maximum 60 nappal lehetséges.

A kiadott szabadság módosítása ugyanakkor anyagi teherrel is járhat, például a dolgozó elveszítheti a nyaralásra előre befizetett összeget, a repülőjegy árát, vagy akár az utazásmódosítás költségeit kell kifizetnie.

A törvény szerint az ilyen esetekben a munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával vagy a megszakításával összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni, azonban a felmerült kárt és költségeket a dolgozó feladata megfelelően igazolni, vagy szükség esetén bizonyítani.