Tűzpokol a Silvánusban
Borzalmas órákon vannak túl azok a vendégek, akik a hétvégét a visegrádi Hotel Silvánusban szerették volna eltölteni. Miközben szombaton délelőtt sokan még reggeliztek, a szálloda negyedik emeleti, könnyűszerkezetes tetőtéri szobákban – feltehetően – elektromos tűz keletkezett. Mintegy 200-300 négyzetméter vált a lángok martalékává. Több mint 200 embert kellett kimenekíteni, szerencsére személyi sérülés nem történt. Ez a második alkalom, hogy ugyanabban az épületben keletkezett tűzvész. Életszerű, hogy egy szállodában ilyesmi megtörténhessen? – kérdeztük az elektromos szakmában jártas szakemberektől.
Jóformán még el sem vonultak a tűzoltók, amikor a szálloda igazgatója, Pintér Róbert a közösségi médiában elmondta, hogy valószínűleg elektromos probléma okozta a tüzet, ami a hotel negyedik emeletéről indult el. Hozzátette, hogy jelentős a kár, de a tűz keletkezésének okait majd csak a későbbiekben tudják felmérni.
Egy megkérdezett szakember, Kovács Péter, gyengeáramú mérnök, villanyszerelő elmondta: elektromos hiba rendszerint ott keletkezik, ahol két vezeték – vagy szabályos vagy szabálytalan – kötéssel találkozik. Egy rendszeren belül ez a leggyengébb láncszem. Úgy gondolja, ha egy hálózaton belül vannak is védelmi berendezések, az még nem jelenti azt, hogy a rendszeren belül ne alakulhatnának ki olyan pontok, ahol meglazulnak a csatlakozások, vagy lehetnek olyan rejtett, átmenetinek szánt megoldások, amelyek hibája esetén a beépített védelem szintjénél kisebb áramerősség mellett is létrejöhet melegedés, ami aztán tüzet okozhat a környezetében.
A szakember hozzátette: ha egy családi ház, vagy lakás esetében 32 amperes biztosítékot szereltek a hálózatba, az garantálja ugyan, hogy ennél nagyobb áram keletkezése esetén kikapcsol a rendszer, de a kötések mentén nem kell feltétlenül 32 amper ahhoz, hogy a vezeték elkezdjen izzani. Akár 10 amper is képes tüzet okozni, ha a környezetben gyúlékony anyagok is vannak.
Krivánszki Lajos, aki huszonöt éve foglalkozik a villamos berendezések felülvizsgálatával, nem tartja teljesen életszerűtlennek, hogy egy ekkora szállodában is bekövetkezhessen a tűzkatasztrófa. Mint mondta, a vendéglátást és a szállodaipart erősen megviselték az utóbbi évek megpróbáltatásai. A Covid okozta kényszerű zárlat idején az alkalmazottak egy részét szélnek kellett ereszteni, és amikor újra nyitottak, nem lehetett könnyű ismét visszacsábítani a helyismerettel rendelkező szakembereket. A hotelek technikai személyzete esetében ezt a gondot a mindennapi munkájában is tapasztalja. Gyakran kérik fel nagyobb szállodák is az elektromos rendszereik időszakonként kötelező felülvizsgálatára, és bizony nem egyszer szembesül azzal, hogy a nyomott villanyszerelői bérekért nem a legjobbakat kénytelenek alkalmazni.
A felülvizsgálók által tapasztalt hiányosságok egy része még az eredeti építkezés idejére vezethető vissza. Egyrészt a kivitelezők között lehettek olyanok, akiknek a munkáját a vezetők nem tudták minden alkalommal, minden lépésben ellenőrizni, másrészt a fővállalkozó figyelmén, alaposságán is sok múlik. A hazai gyakorlatban nem ritka, amikor egy nagy cég elnyer egy munkát, a kivitelezést alvállalkozókra bízza, azok további alvállalkozók egész láncolatának adják tovább a munkát. Ilyen esetben megtalálni, hogy ki végzett slendrián munkát, szinte lehetetlen.
„Ha nem volnánk mi, öregek, hogy segítsük a fiatalabbak eligazodását a rengeteg előírás, szabály között, még nagyobb lenne a káosz” – mondta, és hozzátette: a villanyszerelők egy része nem is tudja, hogy ha a műhelyében, mondjuk, legyárt egy kiselosztót, annak milyen szabványoknak kell megfelelnie, milyen dokumentumokat kell beszereznie, hogy egyáltalán beépíthesse azt. És sokuknak a megfelelő műszerei is hiányoznak az ellenőrzéshez. Itt visszautalt a Silvánus esetére: ki tudja, azon a negyedik emeleten, ahol a tűz keletkezett, annak idején milyen munkát végzett az a szerelő, ahol a tűzvizsgáló majd megtalálja a keletkezési gócot.
„Nagy munka, de meg lehet csinálni” – mondta Krivánszki Lajos a bizonyos időnként kötelező ellenőrzésekről, amikor nemcsak a belső hálózatokra, hanem mondjuk még a villámvédelemre is ki kell terjednie a megbízott felülvizsgáló figyelmének. Hosszasan sorolta azokat a szempontokat, amelyekre egy-egy ilyen alkalommal a szakemberek – mert ez általában nem egy ember dolga – figyelmének ki kell terjednie. Részletes hibajegyzékkel jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben minden egyes kötés, kapcsoló, dugalj állapotáról véleményt kell mondani, és nem szabad e téren nagyvonalúnak lenni. „Akinek erre a munkára hatósági engedélye van, és hibázik, aligha tudja elkerülni a felelősségre vonást, mert szakmai körben elkövetett veszélyeztetésnek minősül a hanyagsága”.
Az épületek elektromos biztonsága az utóbbi években romlott, amit a hírekben is szereplő tragédiák bizonyítanak. Az okokat illetően megjegyezte: egyrészt idehaza szétverték a szakmai oktatást, emiatt hiány van jól képzett szakmunkásokban, egy másik ok pedig a jogszabályokban keresendő. A szakmai előírásokat a nemzetközi szabványok alapján olyan emberek fogalmazzák meg, akik a villanyszerelő mesterségnek a közelében sem jártak, s ez a bürokratikus hozzáállás ma már nem csak nálunk, Európa számos országában gondokat okoz.
„Nehéz követni a jogszabályok gyors változását. Hiába vannak kötelező továbbképzések, a hiányos alapokkal rendelkező szakmunkások, vagy akár a közvetlen főnökeik egy része sem érti helyesen azokat, s aztán bekövetkeznek a tragikus események – foglalta össze véleményét a Silvanus szállónál történt tűzeset kapcsán a megkérdezett szakember.
