Tűzszünet talán létrejöhet, békét biztosan nem fog kötni 2025-ben Ukrajna és Oroszország
Kiszámolták: 56 évig tartana az oroszoknak elfoglalniuk egész Ukrajnát. Ez annak alapján jött ki, amekkora területet az idén az oroszoknak – a véres harcok árán – sikerült elfoglalniuk. Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense említette ezt a számot, amikor arról beszélgettünk, mekkora esélye van egy tűzszüneti megállapodásnak, illetve békekötésnek 2025-ben Ukrajnában. A biztonságpolitikai szakértő véleménye röviden: „tűzszünet talán létrejöhet, békét biztosan nem fognak kötni”. A tűzszünet megkötése felé az nyomja a harcoló feleket, hogy mérhetetlen veszteségeket szenvednek emberéletben, infrastruktúrában, gazdaságilag, az oroszok pedig még politikailag is. A béke más tészta, ott számtalan akadályozó tényező van, nem utolsósorban a fő kérdés: hol legyenek a határok, illetve Ukrajna milyen biztonsági garanciákat kapna a jövőre nézve.
Az ember csak kapkodja a fejét: Orbán Viktor mögé beállt már Vlagyimir Putyin is annak hirdetésében, hogy az ukránok azok, akik meggátolják, hogy megvalósulhasson a magyar miniszterelnök béketerve, ami tulajdonképpen egy karácsonyi tűzszünet lenne „csupán”. A Népszava – a TASZSZ orosz állami hírügynökségre hivatkozva – a Kreml szóvivőjének a nyilatkozatát ismertette, miszerint „Putyin támogatta Orbán elképzeléseit a békéről, de ezeket az erőfeszítéseket az ukrán oldal, azaz Volodimir Zelenszkij elutasította”. Az más kérdés, hogy ez nem egészen így történt, s megint más az, hogy magyar hivatalos források is eltérően nyilatkoztak az egész ügyről. Mindenesetre van közös nevező, az, hogy Orbán derűlátó a béketervének/tűzszüneti tervének a megvalósulását illetően.
A magyar miniszterelnök gyakran hivatkozik Donald Trumpra, holott a régi-új amerikai elnök elképzeléseiről egyelőre csak annyi a biztos, amit leendő nemzetbiztonsági tanácsadója mondott. „Az egész világ örülne annak, ha valamilyen szünet jönne abban a mészárlásban, amit látunk Ukrajna keleti részében...Be kell szüntetnünk a harcokat. Ha az első lépés ehhez valamilyen tűzszünet, hát, meglátjuk, mit jelent ez" – mondta meglehetősen kételkedve Mike Waltz.
Kérdés, mi a realitás. Vajon indokolt lehet-e bármilyen optimizmus egy jövő évi ukrajnai béketeremtés ügyében? Kaiser Ferenc biztonságpolitikai szakértőt kérdeztük.
„Tűzszünet talán létrejöhet, békét biztosan nem fognak kötni” – reagált a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Az ugyanis nem véletlen, hogy a felek a tűzszünetre már maguk is hajlanának. Egyrészt mindkét fél kimerült, nem csak az ukránok, hanem az oroszok is, habár az ukránok sokkal inkább, hiszen az ő területükön folyik a véres háború, az ő országuk területén halmozódott fel tízmillió befulladt lőszer, akna, az ő infrastruktúrájuk pusztul (az oroszok szisztematikusan pusztítják). Bár Ukrajna valószínűleg feleannyi embert sem veszített a fronton, mint Oroszország, az utóbbi azonban három és félszer népesebb, ezért a felmorzsoló háborúban ők sem állnak jobban – sorolta a tényeket Kaiser.
S persze Oroszország számára is irgalmatlan erőforrást köt le a háború. Gondoljunk csak bele! Ha csak egy kicsit is jobb állapotban lenne, akkor meg tudta volna menteni Aszad szír elnököt, ám annyi érdemi segítséget volt képes nyújtani, hogy kimenekítette a diktátort – fejtegette a szakértő, emlékeztetve arra, hogy a Kremlnek ez immár a második nagy fiaskója, hiszen az örményeket sem tudták megmenteni Azerbajdzsán ellenében, „megjegyzem, ugyanaz a ’barbár’ állam állt mind a két esetben a másik fél mögött, azaz Törökország”. Oroszország tehát szintén meggyengült, gazdaságilag is, no meg katonailag is, hihetetlen technikai veszteség érte, nem szólva a mérhetetlen számban odaveszett jól képzett tisztről, tiszthelyettesről. És nem mellesleg Oroszország még komoly gazdasági és politikai pozíciókat is veszített Kínával szemben Közép-Ázsiában – folytatta az orosz veszteségek sorolását.
Ami szerinte talán járható út lehetne – „persze meglátjuk, mekkora lesz a fogadókészség erre” –, ha az aktuális frontvonalak mentén jönne létre a tűzszünet. Az lehetne egy de facto államhatár, mint amilyen a két Korea között Panmindzson. Lehet, az ukránok belemennének ebbe, de az oroszoknak ez vélhetően túlságosan kevés lenne – jegyezte meg.
S persze a felek biztonsági garanciákat is elvárnának. Kijev mondhatja, hogy Európa érdekében lemond az elfoglalt területekről, ám komoly biztonsági garanciaként azonnali NATO- és uniós tagságot vár el. Ebbe azonban Oroszország nem egyezne bele. Ugyanakkor azt nehéz lenne megmondani, hogy Moszkva számára miért és milyen garanciák kellenének, hiszen eddig mindig az oroszok voltak az agresszorok – szögezte le. Illetve azt tudjuk, hogy Putyin mit várna el: a teljes ukrán haderő leszerelését és Ukrajna NATO- és EU-belépésének a tilalmát – mutatott rá.
A két országnak tejesen eltérőek a békefeltételei – összegezte. Az oroszok azt követelik, hogy Ukrajna mondjon le jelentős területeiről, amivel egy új országhatár jönne létre, s Ukrajna számára mondják ki a NATO- és az EU-belépés tilalmát. Ezzel szemben még ha Kijev le is mondana területeinek egy részéről, azt követelené cserébe, hogy a kisebb Ukrajnát azonnal vegyék fel a NATO-ba és az EU-ba.
„Ami biztos, kell valami minimális kiindulási alapot találni ahhoz, hogy előrelépés történhessen” – szögezte le Kaiser. Mint szavaiból kiderül, már ez is igen bajos lehet. Mert ugyan az ukrán álláspont mára már sokat puhult a korábbi „tessék minden négyzetcentimért visszaadni nekünk” óta, de az oroszok még többet akarnak, hivatalosan is az egész négy megyét (oblasztyot) – Herszont, Zaporozsiját, Donyecket és Lunhanszkot. Arra is hivatkoznak, hogy 2022 őszén a helyi szavazáson a lakosság emellett tette le a voksát – emlékeztetett a biztonságpolitikai szakember, ironikusan megjegyezve, hogy „ott és akkor még a halottak is kétszer szavaztak”, nem véletlen, hogy senki nem fogadja el hitelesnek az eredményt. És van még más probléma is ezzel – folytatta: ez a négy megye máig nincs teljes egészében orosz kézen. Így, ha Ukrajna eleget tenne Moszkva követelésének, akkor további több tízezer négyzetkilométernyi területét kellene átengednie Oroszországnak. Ez annak fényében még kevésbé reális, hogy az ukránok abban a régióban sikeresen védekeznek. Ezen az alapon nehéz lenne megegyezni – vonta le a következtetést Kaiser Ferenc.
De hát akkor ez teljes patthelyzet – vetettük közbe. Kaiser ezzel egyetértve, megjegyezte, hogy azért a megegyezési hajlandóság ma már a korábbinál valamivel nagyobb egy tűzszünetre. Moszkva is kezdi belátni ennek szükségességét, s az ukránok is, ahol egy friss közvélemény-kutatás szerint a lakosság többsége akár területi veszteség árán is, de szeretné már a háború végét látni. Igaz, azt is kinyilvánították, hogy nem bármi áron.
Végezetül egy egészen döbbenetes dolgot mondott Kaiser Ferenc. Valaki kiszámolta, hogy 56 évig tartana az oroszoknak elfoglalniuk egész Ukrajnát, mindezt annak alapján, amekkora területet az idén az oroszoknak sikerült elfoglalniuk Ukrajnában.
