Új megvalósíthatósági tanulmány készül a római-parti védműről
A Római-parton a Királyok útja - Nánási út árvízvédelmi nyomvonalon már meglévő védmű fejlesztését is megvizsgáltatja Budapest egy újabb, a védműre vonatkozó megvalósíthatósági tanulmányban, miután a Fővárosi Közgyűlés szerdán elfogadta a városvezetés azon javaslatát, amely szakítana azzal a korábbi koncepcióval, amely a Duna-part közelébe helyezné át az árvízi fővédvonalat.
A képviselők 19 igen, két nem szavazat ellenében, hat tartózkodás mellett fogadták el Dorosz Dávid és Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes előterjesztését.
Mint emlékeztettek, a Fővárosi Közgyűlés november 5-én a Római-partot érintően, változtatási tilalmat rendelt el annak érdekében, hogy szakmai és társadalmi párbeszéd keretében szülessen döntés a terület árvízvédelmének megteremtése és a teljes hullámtéri terület fejlesztési koncepciójának kialakítása.
„A változtatási tilalom elrendelése mögött meghúzódó várospolitikai elképzelés szakítana azzal a korábbi koncepcióval, amely a Duna-part közelébe helyezné át az árvízi fővédvonalat, mivel ez a természetes part lerombolásához vezetne, ráadásul komoly műszaki nehézségeket és kockázatokat is felvet" – áll az elfogadott javaslatban, amely szerint ezért mielőbb szükséges megkezdeni a Királyok útja - Nánási úti nyomvonalon húzódó védmű megerősítésének megvalósíthatósági vizsgálatát. Elengedhetetlen, hogy az árvízi védekezés reális változatainak egységes felmérése és számbavétele megtörténjen – írták.
A határozat szerint, a megvalósíthatósági tanulmánynak tartalmaznia kell a különböző nyomvonalakra vonatkozó változatelemzést.
A Csillaghegyi öblözet árvízvédelmének teljes körű megoldásáig a fővárosi árvízvédekezési feladatokat ellátó Fővárosi Csatornázási Művek a meglévő védművön – szükség esetén, a védmű védképességének ideiglenes megemelésével – ellátja az esetlegesen szükséges védelmi intézkedéseket.
A közgyűlés kimondta, hogy széles körű társadalmi bevonással, közösségi tervezés keretében kívánják megalkotni a Római-part jövőképét és fejlesztési koncepcióját, azzal, hogy a tervezés keretében – az árvízvédelem kérdésén túlmutatóan – foglalkoznak a teljes hullámtér jövőjével.
Az árvízvédelmet célzó megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére, a teljes hullámtéri terület fejlesztését célzó átfogó szakmai és társadalmi egyeztetést megvalósító közösségi tervezésre, valamint a kivitelezés finanszírozására 1,9 milliárd forintot különítenek el.
A Fővárosi Közgyűlés egy másik döntésével egyhangúlag támogatta a Magyar Sakkszövetség azon szándékát, hogy pályázatot nyújtson be a 2024. évi sakkolimpia, valamint a 2022-es női és a 2023. évi férfi sakk világkupa budapesti megrendezésére. A rendezvények helyszínéről még nem született döntés, azonban a Magyar Sakkszövetség tervei szerint, a Papp László Sportarénában, a Duna Arénában vagy a Hungexpo területén rendeznék meg az eseményeket.
A sakkolimpia a sportág legrangosabb nemzetek közötti versenye.
