Újabb emberi jogi válság veszélye Magyarországon
A közegészségügy védelmében hozott intézkedéseknek arányosnak és a szükségleteknek megfelelőnek kell lenni, és nem megengedhető, hogy a járvány támasztotta követelmények miatt megfosszák az embereket az ezen kívüli alapvető egészségügyi ellátástól. A magyar kormánynak biztosítania kell, hogy az április 7-i rendelkezés ne alakítson ki újabb emberi jogi válságot – így foglalt állást a Human Rights Watch.
A hatóságoknak foglalkozni kellene a szakemberek, a betegek és az utóbbiak családjai aggodalmaival, és teljes átláthatóságot kellene biztosítani a páciensekről, akiket megfosztottak a szükséges ápolástól – mutatott rá közleményében a nemzetközi jogvédő szervezet azzal kapcsolatban, hogy Magyarországon egy április 7-i utasítással, egyik napról a másikra ellátásra szoruló embereket tettek ki a kórházakból. 36 ezer kórházi ágyat kellett felszabadítani, azt azonban nem tudni, hogy ez valójában hány beteget érintett, mert a kormány ezt az információt nem osztotta meg. Tudható azonban, hogy kitettek betegeket, köztük sok olyan embert, aki rákos, vagy egyéb krónikus, esetleg végzetes betegségben szenved, és állandó ápolásra volna szüksége.
A közlemény idézte Németh Athina ápolónőt, aki a szervezetnek elmondta: tíz olyan beteg ápolásában vállalt segítő szerepet, akiket egyik napról a másikra tettek ki a kórházakból, és akiknek a családját csak egy nappal a beteg hazaküldése előtt tájékoztatták. Volt, aki egy hasműtét után, nyitott sebbel érkezett haza. Más betegeknek nem állt rendelkezésre pelenka, sőt, oxigén sem. Azóta a tíz beteg közül kilenc elhunyt, egy pácienst el tudott helyezni egy magánintézményben. A független sajtó számos hasonló esetet jelentett.
A közlemény ismertette a május 3-án közzétette hivatalos koronavírus-adatokat, majd rámutatott: nem tudni, hány kórházi ágy áll üresen, miközben súlyos betegek otthon szenvednek a családtagjaikkal együtt, akik nem tudnak róluk megfelelően gondoskodni.
