Újabb háború kezdődhet a Közel-Keleten

Sokan remélték, hogy a hosszú, de lassan haladó tárgyalások után végre megszületik a fegyverszünet Gázában és ennek eredményeként a Hamasz libanoni társa, a Hezbollah hadserege leállítja Izrael elleni rakétatámadásait. Amennyiben a helyzet tovább eszkalálódik és Libanonnal, pontosabban a Hezbollahhal szemben új háború kezdődik, olyan humanitárius helyzet alakulhat ki, amely kikényszerítheti a Nyugat közbelépését. Izrael már korábban bejelentette: le fog számolni mindazokkal a palesztin vezetőkkel, akiknek jelentős szerepük volt a tavaly október 7-i, Izrael elleni brutális támadásban és túsz-szedésben. Joav Galant védelmi miniszter szerint „sok izraeli vére szárad a kezükön és újra megmutattuk, hogy népünk vérének ára van. Nincs hely, ahol ne tudnánk elérni a tetteseket...”

A Hezbollah ugyanúgy beágyazta magát és támaszpontjait, fegyvereit a libanoni városokba és a társadalomba, mint a Hamasz Gázában. Hasonlóan rendelkezik földalatti alagutakkal, erődítésekkel. Ennek következtében egy külső támadás több tízezer polgári áldozattal járna, amint ezt a gázai hadjárat is mutatta. Izrael megkísérelheti megsemmisíteni a Hezbollah mintegy 130-150 ezer darabra becsült rakétakészletét – de azok kilövő állásai szét vannak szórva Libanon egész területén és a palesztinok főhadiszállása Bejrútban van. Ám még ha sikerülne is a fegyverzet elpusztítása, köztudott, hogy Irán fegyverzi fel a terroristákat és bármikor pótolhatja a kieső rakétákat és egyéb fegyverzetet. Izrael a harcok miatt kénytelen lenne lezárni Libanon egyes részeit, ami azt jelentené, hogy a lakosság nem jutna élelmiszerhez.

Egy ilyen, a gázaihoz hasonló újabb humanitárius katasztrófát Amerika és szövetségesei nyilvánvalóan szeretnének elkerülni. Egyébként egy új front esetén azzal is kellene számolni, hogy bekapcsolódnak az iraki és a szíriai fegyveres alakulatok, valamint a jemeni húszik csapatai is. Nyugati elemzők szerint az izraeli támadás – az erőviszonyok tükrében – nem vezethet átfogó sikerhez – ahogy ez nem sikerült Gázában sem. Washington aligha fogja elfogadni a várható izraeli magyarázatot, hogy csak „korlátozott hadműveletről” van szó, miután a hasonló indokolással indított gázai támadásnak már csaknem 40 000 polgári áldozata van.

Mindenesetre az izraeli vezetésben általános a vélemény, hogy azért nem tudták a korábbi összecsapások döntően meggyengíteni a palesztin fegyveres szervezeteket, mert az amerikaiak visszafogták őket. Most viszont azt látják, hogy a „felperzselt föld” Gázában alkalmazott taktikája sikeres volt, hiszen attól nem vesztették el az amerikai támogatást, így várhatóan Washington nem fogja tudni visszatartani őket Libanonban sem. Az amerikai diplomácia persze nyomatékosan próbálja visszafogni Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőt a további támadó lépésektől. Óvják, ne csapjon le a libanoni fővárosra Bejrútra, annak polgári lakosaira, a város infrastruktúrájára. Miközben a támadás megindítására lényegében megteremtették az előfeltételeket: jelentős erőket összpontosítottak a határ-övezetben, mintegy 60 000 izraeli polgárt telepítettek ki onnan és légi támaszpontok is közel vannak a határhoz.

Recep Tayyip Erdogan török elnöknek – egy NATO-tagállam vezetőjének – a palesztinokkal szolidaritást vállaló és akár a katonai támogatást is kilátásba helyező nyilatkozata élénk visszhangra talált amerikai és nyugat-európai körökben, s többen figyelmeztettek: ideje komolyan venni a török államfőt, mert fellépése veszélyes következményekkel járhat. Az Erdogan szócsövének számító Star című török lap közben arról írt, hogy Izrael további közel-keleti területek elfoglalására készül és a szálakat a kulisszák mögött az Egyesült Államok és Nagy-Britannia mozgatják.