Újabb pofon a nyugdíjasoknak
KSH: 2020. március 10. (kedd) 2020. februárban a fogyasztói árak átlagosan 4,4 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben a járműüzemanyagok, a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben. Az élelmiszerek ára hét százalékkal nőtt, ezen belül a sertéshúsé 27,3, a párizsié, a kolbászé 21,5, a szalámié, szárazkolbászé és sonkáé 11,0, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 10,3, a tejé 9,4, a kenyéré 7,6, a házon kívüli étkezésé 7,2 százalékkal lett magasabb. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 7,3, ezen belül a dohányáruké 11,3 százalékkal emelkedett. A szolgáltatásokért 3,8 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a lakbér 9,9, a belföldi üdülés ára pedig 8,3 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok 7,7 százalékkal drágultak.
Ezeket a számokat nem valamelyik ellenzéki párt vagy civilszervezet elfogult közgazdászai közölték március 10. napján, hanem az állami intézményként működő Központi Statisztikai Hivatal. Emlékeztetőül jelzem, hogy a 2020. január/2019. január éves átlagos adat 4,6 százalék volt, ez februárra 4,4 százalékra „szelídült”, amibe nagymértékben belejátszott az üzemanyagárak idei mérséklődése. Az élelmiszerárak növekedése viszont nem lassult: éves viszonylatban: a januári 6,9 százalék emelkedett 7 százalékra, míg a szolgáltatások ellenértékének növekedése 3,6 százalékról 3,8 százalékra változott.
Ezt a sok számot azért tartottam fontosnak leírni, mert az Országgyűlés költségvetési bizottságának kormánypárti többsége március 9-én „kapásból” leszavazta azt a jó szándékú DK-kezdeményezést, amely azt javasolta (javasolja), hogy a nyugdíjak és a nyugdíjszerű ellátások összege 2020. január 1-jei hatállyal, négy százalékkal emelkedjen. Mindenki tisztában volt azzal hétfőn (március 9-én), hogy a KSH havi rendszerességgel megjelenő inflációs adatai március 10. napján kapnak nyilvánosságot. Micsoda kisstílű sunyiság, hogy a Fidesz-többség nem várta be a hivatalos adatközlést, hanem egy nappal a megjelenés előtt, rapid módon elkaszálta a négy százalékra vonatkozó indítványt. Azt hitték, hogy az érintett 2,7 millió ember nem veszi észre az alattomos lépést, és azt gondolták, hogy egy ilyen átlátszó trükkel megtéveszthető a nyugdíjasok tábora, akik ebben az évben mindössze 2,8 százalékos emelést kaptak és ezért továbbra is hitelezni kényszerülnek az államot.
Meggyőződésem, hogy ezt az igazságtalan és méltánytalan gyakorlatot minden nap, minden héten, de legalábbis a havi KSH adatok nyilvánosságra kerülésekor minden alkalommal szóvá kell tenni. Hangosan és közérthetően. A nyugdíjas szervezetek, a szakszervezetek, a Nyugdíjas Parlament és az ellenzéki képviselők ettől a témától nem fordulhatnak el, hiszen nyilvánvaló, hogy a kormányzó többség az ország lakosságának több mint egynegyedét koldussorban akarja tartani. Ez ellen folyamatosan tiltakozni kell!
