Újra bíróság előtt a magyar kormány
Az Európai Unió Bírósága elkezdte tárgyalni, hogy az úgynevezett Sargentini-jelentést a házszabálynak megfelelően fogadta-e el az Európai Parlament. Mielőtt a jogi vita részleteibe bonyolódnánk, érdemes felidézni a kritikus jelentés tartalmát, amely 12 pontba szedte az Orbán-kormány antidemokratikus normasértéseit. Kezdve a választási törvény egypárti megváltoztatásától, a szólásszabadság korlátozásán át, a munkavállalói jogok megkurtításáig. Illetve a tudományos élet és a vallásszabadság ellehetetlenítését, valamint a menekültekkel való bánásmódot is kritizálta az uniós intézmény. A magyar kormány intézkedéseit elítélő beterjesztést 448 igen, 197 nem, illetve 48 tartózkodó szavazattal elfogadták. A vita abból kerekedett, hogy valóban megvolt-e a szavazat elfogásához szükséges parlamenti többség, amit az befolyásol, hogy a tartózkodó voks leadott szavazatnak számít-e. Erről dönt majd a bíróság. A várható bírói ítéletről és következményeiről Lattmann Tamás nemzetközi jogászt kérdeztük.
– Ugye, jól értem, hogy a magyar kormányt nem is annyira a súlyos vádak izgatják, hanem azt vitatja, hogy a határozat valóban kétharmados többséggel született-e?
– Ez jogi szempontból teljesen érthető, ugyanis a Sargentini-jelentés valóságtartamának vizsgálata nem a bíróság feladata. A jelentésben foglalt súlyos vádak alapján, Magyarország ellen már megindult az első 7-es cikkely szerinti eljárás, ami az Európai Unió történetében a második; az elsőt a lengyelekkel szemben indította el a Bizottság. A folyamat végén, a büntetés a szavazati jog felfüggesztése lehet. A magyar kormány jogi stratégiája tehát, hogy elsősorban a Sargentini jelentés jogalapját, tehát az elfogadás módját támadja anélkül, hogy a tartalmát vitatná. A bírósághoz egy megsemmisítési keresettel fordultak, aminek a jogi alapja, hogy az elítélő határozat elfogadásakor a parlament megszegte a saját szabályrendszerét. A jogi lépés mellett, az Orbán-kormányt elítélő határozat tartalmát elsősorban a politikai kommunikáció eszközeivel próbálják megsemmisíteni.
– Ha a kormánynak adnak igazat, akkor leáll a 7 cikkely szerinti eljárás?
– Igen, ha a bíróság a kormánynak ad igazat, akkor a parlament döntése, amely révén elfogadták a Sargentini-jelentést, érvénytelenné válik. Ebben az esetben, máris vége a 7-es cikkely szerint eljárásnak, anélkül, hogy annak érdemi megállapításait bárki vizsgálhatná, vagy vitathatná. Miközben ezt a jelentést az Európai Unió Tanácsa előtt politikai eljárás keretében még vizsgálják, aminek igen súlyos lehet a következménye.
– Kiadott közleményében Varga Judit igazságügyi miniszter győzelemre számít, de kevesen osztják a véleményét.
– A kormány szempontjából politikailag az a fontos, amit meg tud nyerni. S ha a bíróság a kormány keresetének helyt ad, és az elítélő jelentést visszadobja a törvényhozónak, akkor a kormány győzött. Továbbra is mondhatja, hogy „mindenki a magyarokat kritizálja, miközben mások is sértik a jogállamiságot”, ami kommunikációs győzelem lenne. Függetlenül attól, hogy a jelentés egyébként szakmailag, tehát jogi szempontból szerintem is tartalmaz vitatható megállapításokat. Ilyennek tartom az antiszemitizmussal való dobálódzást – persze a bírálat jelentős része viszont helytálló. A Sargentini-jelentés lényegében gyűjteménye azoknak a kritikának, amiket az Orbán kormány lépéseivel szemben 2010 óta megfogalmaztak. Ezért nem mindegy, hogy annak mi lesz a sorsa.
– Közte a sajtószabadság elleni akciók, a választási törvény egypárti módosítása, vagy a menekültek elleni politika.
– Nyilván a kormány ezekről nem szívesen beszél, de mint említettem, a bíróságnak ezen ügyekben nem is kell állást foglalnia. Erről majd az Európai Tanács hoz politikai döntést. Úgy látom, hogy a bírósági tárgyalás elindításával a kormány a maximumot kihozta a Magyarországot súlyosan elítélő Sargentini-ügyből. Ugyanis ha esetleg győz, akkor az nagy nyereség, ha veszít, akkor pedig egyszerűen elhallgatja majd a kudarcot. Nézze meg: bizonyos témák a politikai kommunikációból egyszerűen kikopnak, vagy ha jobban tetszik, „kihalnak”.
Nyilvánvaló tény, hogy 2010 óta az Európai Bizottság megszámlálhatatlan kötelezettségszegési eljárást indított a magyar kormány ellen. Ezeket Orbánék rendre el is veszítik, vagy a bukás előtt meghátrálnak, mert néha már a tárgyalás előtt kapitulálnak. Tehát a megindított eljárásokat – erre számítok most is – szinte kivétel nélkül elveszíti a kormány, ennek azonban nincs komoly politikai következménye, mert a legtöbb megalázó vereségről az ország még csak nem is tud. A kormány elhallgatja, illetve egy megelőző csapással, Brüsszel ellen hangolja az országot. Az ellenzék pedig nem találja meg a módját, hogy mindezt a politikai térben kommunikációs fegyverré formálja. Tehát a luxemburgi csatavesztéseknek általában nincs is politikai következményük.
– A konkrét vita – tehát a luxemburgi per – lényege, hogy az Európai Parlament valóban kétharmados többséggel fogadta el a Sargentini-jelentést, vagy a tartózkodó szavazatok miatt, nem volt meg ez a többség. Ön szerint?
– Már két évvel ezelőtt is azt mondtam, hogy az Európai Parlament eljárásának van egy kétféleképp értelmezhető pontja. Nem egyértelmű ugyanis, hogy a tartózkodó szavazat leadott szavazatnak számít-e, vagy sem. Nekem az a véleményem, hogy a tartózkodás nem minősül leadott szavazatnak, amiből az következik, hogy a Sargentini-jelentést szabályosan fogadták el. Lényegében ugyanezt nyilatkozta a magyar sajtóban egy olyan európai képviselő is, aki részt vett a parlamenti szabályzat kialakításában. Ennek fényében meglepetés lenne, ha a kormány keresetének helyt adna a bíróság.
– Pedig Varga Judit igazságügy miniszter szinte már ki is hirdette, hogy a magyar kormány megnyerte a pert! Tévedett?
– Varga Judit mindig kihirdeti a kormány győzelmét – ezt lassan megszokhatjuk. Ez inkább a politikai kommunikáció része, vagyis az igazságügyi miniszter véleménye nem komoly jogi érvelésre épül. Ezek politikai lózungok.
– Valóban, Varga miniszter azt sugallja, hogy a Sargentini-jelentés Magyarország bevándorlás-politikája miatt született, holott ez nem igaz.
– Persze, Orbán Viktor is leírt és mondott már olyan butaságokat, hogy hozzánk begyűrűznek a bevándorlás-pártiak, továbbá tegyük megint kereszténydemokratává a Néppártot. Ez a narratíva régóta a Fidesz sajátja, Varga Judit kellő lelkesedéssel és szorgalommal mondja fel azokat a kommunikációs paneleket, amelyeket a Fidesz kommunikációs boszorkánykonyháján állítottak össze ezekre a helyzetekre. De a bíróság tagjait mindez aligha érdekli.
– Említette, hogy ha valami csoda folytán, a magyar kormány mégis nyerne, akkor azonnal leállítanák a 7-es cikkely szerinti eljárást. Mi történik, ha veszít?
– Akkor a 7-es cikkely szerinti eljárás folytatódik, és valóban megvizsgálják azokat a jogsértéseket, amelyeket a Sargentini-jelentés összegyűjtött. Jogi értelemben más nem történik, tehát az ég nem szakad majd a Fideszre. Ameddig az ellenzék nem talál módot arra, hogy a sorozatos bírósági bukásokat, vagy a demokratikus elvek megsértését „ráforgassa” a kormányra, addig ezeknek a bukásoknak nem lesz politikai hatásuk.
