Újra kell tárgyalni a rendőrségi intézkedés után meghalt férfi panaszperét
2018-ban egy békési férfi előállításakor súlyos testi sérüléseket szenvedett, majd kómába esett és nyolc nap múlva meghalt. A hatóságok – a rendőrség, majd a bíróság – szerint minden rendben volt a rendőrségi intézkedéssel. A Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje felülvizsgálatot kért, a Kúria pedig hatályon kívül helyezte az utolsó ítéletet.
Makula István Károlyt 2018. július 6-án éjjel állították elő Békés megyei rendőrök – emlékeztetett a Magyar Helsinki Bizottság közleményében. A drog hatása alatt álló férfi ellen elfogásakor, a járőrkocsiban és a Békés városi kapitányságon is testi kényszert alkalmaztak a békéscsabai rendőrök. A kapitányság udvarában az ipari-kamera rögzítette is a bántalmazást.
Egy törzsőrmester „három közepes erejű ütést mért a kisbusz belsejében néhai Makula István Károly fejére” – egy évvel ezelőtt így értelmezte az ügyész a videót, aminek meghatározó szerepe volt a rendőr és társa elleni büntetőperben. A katonai bíró azonban nem találta bizonyíthatónak a bűncselekményt. Az ügyész fellebbezett.
A Magyar Helsinki Bizottság szerint helyesen tette. A rendőri, börtönőri bántalmazások miatt indult ügyeknek csak évi 2-5 százaléka jutott el bíróság elé az utóbbi tíz évben. Ez különösen annak fényében kirívó, hogy más, hasonlóan nehezen bizonyítható bűncselekményfajtáknál is többszöröse a bíróság elé kerülő ügyek aránya. Ügyvédi visszaéléseknél például ötször, családon belüli erőszaknál tizenhétszer volt nagyobb, mint a hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazásoknál. A legtöbb bántalmazási ügy elhal már a nyomozásnál – szögezte le a szervezet, amely szerint ritka dolog, hogy bántalmazásról videófelvétel készüljön. Makula története azonban azt mutatta, hogy még ez sem garantálja, hogy a vétkeseket elítélik az ilyen ügyekben. A bíróság olykor olyan fokú „ítéleti bizonyosságot” követel meg a bűnösség kimondásához, amit más esetekben nem feltétlenül – állapította meg a Bizottság.
Tehát az ügyészség több forduló után végül vádat emelt két rendőr ellen. Az egyik háromszor megütötte a védekezésre képtelen, megbilincselt férfit, a másik pedig végignézte. Mindezek ellenére, senkit nem ítéltek el. Az igaz, hogy az ügyész a tárgyaláson még bejelentette, hogy fellebbezni fognak, de végül a főnöke megírta a bíróságnak, hogy mégsem.
Nem ez volt az egyetlen eljárás Makula István Károly halálával kapcsolatban. A kómába került áldozat családtagjai a Magyar Helsinki Bizottság segítségével azért nyújtottak be panaszt a rendőri intézkedés ellen, mert a rendőrök a helyszínre nem hívtak mentőt, és mert a testi kényszer nem volt jogszerű. A rendőrség ezt elutasította, mondván, az intézkedéssorozat minden pontján jogszerű és szakszerű volt. Ezután az ügy bíróság elé került, ami először az örökösök számára megtagadta a perindításhoz való jogot. Ezt a Kúria rendbe tette, de az új eljárásban ismételten rendőrségi elutasítás következett, amit a második ítélet nem talált jogsértőnek.
A család és Fazekas Tamás, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje újra felülvizsgálati eljárást kezdeményezett. A Kúria ugyan érdemben nem tudott dönteni az ütlegelésről, de alaposnak ítélte meg a kérelem formai hivatkozásait, és eljárási hibák miatt hatályon kívül helyezte a határozatot.
A Kúria – egyelőre szóban – két dologgal indokolta mindezt. Az egyik érv szerint az ítélet egyáltalán nem foglalkozott azzal a panaszban kiemelt körülménnyel, hogy nem hívtak mentőt a helyszínre, noha a szemtanúk és maguk a rendőrök is egybehangzóan állították, Makula István Károly már az intézkedés kezdetén is zavart volt. Jogászi szakkifejezéssel a Szegedi Törvényszék tehát nem merítette ki a keresetet, nem bírált el minden panaszelemet. A másik jogsértést ott követte el az elsőfokú törvényszék, hogy a közigazgatási perbe rossz eljárási helyzetben vonták be a két korábbi vádlottat, mert ők az intézkedésnél nem magánemberként jártak el. Így viszont a per olyan személyek részvételével is zajlott, akik nem vehettek volna részt benne, és akiket ezért nem lehetett volna tanúként sem kihallgatni.
Fazekas Tamás ügyvéd szerint lassan hat évvel a történtek után azt is értékelni kell, hogy több ponton fontos megállapításokat tett a Kúria. Ilyen súlyú ügyben az igazságszolgáltatásnak különösen nagy gondossággal kell eljárnia. Eddig ez nem mindig így történt, a Kúria döntése erre most új esélyt adott.
Mindemellett a már első fokon jogerős, a két rendőr felmentésével járó büntetőítélet miatt a család tavaly nyáron a strasbourgi bírósághoz fordult. Tehát ott is maradt némi esélye annak, hogy az igazságkereső hozzátartozók valamiféle jóvátételt kaphassanak – olvasható a közleményben.
