Újrakezdheti az adománygyűjtést a Migration Aid, ha...
A Migration Aid alapítvány addig nem szűnteti be a tevékenységét , amíg az adóhatóságtól nem kap választ arra, hogy vonatkozik-e rá a bevándorlási különadó; adományokat egyelőre továbbra sem gyűjtenek, de két héten belül el kell dönteniük, hogy vállalják-e a kockázatot és újra elkezdik a gyűjtést vagy sem; ha nem, hamarosan kifogynak a készleteikből. Minderről Siewert András beszélt a Sztárklikknek.
Az ENSZ menekültügyi szervezete, az UNHCR friss kiadványában a többi között az olvasható, hogy az idén január és szeptember között 84 300 menekült és migráns érkezett Európába három mediterrán útvonalon – tavaly ilyekkor a szám még 131 600 volt. Azaz 36 százalékos csökkenés következett be egy év alatt. A legtöbben (33 900) – vízen és szárazföldön keresztül –Spanyolországba érkeztek, Görögországba 30 300-an, Olaszországba pedig 20 ezren. A nyugat-balkáni útvonalon Bosznia-Hercegovinába 12 400 menekült és migráns jött; sokan közülük Horvátország és Szlovénia felé vették az irányt, Szerbiában 3900-an mentek a UNHCR augusztus végi statisztikája szerint.
Ennek ellenére az elmúlt napokban újból megélénkülni látszik a kormány migránsellenes retorikája, ami a kormánypárti médiában is leképződik. Csak néhány példa: Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára, majd Selmeczi Gabriella arról beszélt, hogy „a magyar kormány nem a migrációban, hanem a magyar gyermeket nevelő családok támogatásában hisz”. „Újra a migránsok célpontjává válhat a magyar határ, miután egyre szigorodik a bosnyák-horvát határ őrizete” – jelentette ki Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója. „Az úgynevezett balkáni migrációs útvonalon jelenleg 70 ezer ember tartózkodik” – riogatott Kósa Lajos, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke.
A témát alaposan ismerő ember, a Migration Aid-es Siewert András rámutatott arra, hogy az emlegetett szám a teljes Balkánt jelenti, ám ebből hatvanezer Görögországot érinti. Hozzátette: ráadásul az elmúlt egy évben áttevődött a hangsúly, már többen igyekeznek Spanyolország felé, mint a nyugat-balkáni útvonalon. S miután télen jóval kevesebben indulnak útnak – lévén a tenger jóval viharosabb –, ezért a nyárhoz képest csökkenni fog a szám.
Felvetésünkre, hogy miért folytatja még mindig a kampányát a kormány, amikor valójában már nincs veszély a magyar határon, Siewert András úgy vélekedett, hogy „egyértelműen a zavaros vízben halásznak”. Két dologra emlékeztetett: egyrészt arra, hogy folyamatosan demonstrálni akarják, hogy a kerítés mennyire megvédi az országot a migránsoktól; másrészt pedig azt szeretnék sulykolni, hogy igenis van migránsáradat. Ezzel szemben – tette hozzá – nem Magyarország, hanem Bosznia-Hercegovina-Horvátország a célpont. Annak pedig, hogy voltak incidensek a közelmúltban a bosnyák-horvát határon, Siewert szerint szándékos provokáció volt az oka, elterjesztették ugyanis, hogy megnyitják a horvát határt, „ahogy korábban a szerb-magyar határon is volt ilyen provokációra példa”.
Tegyük, hozzá: ez persze kapóra is jött a kormánynak. Kósa Lajos rögvest igyekezett kihasználni az alkalmat egy jó kis riadalomkeltésre, bejelentve: a belügyminiszter fokozott készültséget rendelt el a déli határon, a rendőrség helikopterrel naponta kétszer járőrözik a határ teljes hosszában, és a többi között elektronikus eszközökkel figyeli, hogy van-e szervezett mozgás.
A Migration Aid mindeközben tovább folytatja karitatív munkáját, bár lassan letelik az a három hónapos adomány-gyűjtés-stop, amelynek a végén – ahogy már előtte jelezték is – ki fognak fogyni a készleteik. Ám – mint Siewert András a Sztárklikknek elmondta –, az érintettek számítanak rájuk, ezért meg kell fontolniuk, hogy esetleg ismét elkezdik majd gyűjteni az adományokat.
Augusztusban a bevándorlási különadó hatályba lépése miatt függesztették fel az adománygyűjtést, „mindaddig, amíg az adóhatóságtól nem kapunk választ arra a kérdésünkre, hogy vonatkozik-e ránk a szeptember óta hatályos új teher”. Már augusztus 27-én írásban kértek állásfoglalást a NAV-tól, de erre nem kaptak választ. Október elején írtak egy cikket, erre azonnal kaptak egy levelet, amelyben az adóhatóság tudatta, hogy támogatási eljárást indítottak. Ennek a lényege, hogy nem ellenőriznek, hanem megpróbálják tisztázni a tényállást – magyarázta Siewert. A NAV is kérdezhet, és ők is kérdezhetnek – ez meg is történt, közösen végigmentek egy kérdéssoron (a NAV részéről öten vettek részt a kommunikációban) –, majd közölték, hogy 30 napon belül lezárják a folyamatot és tájékoztatást adnak. Ehhez képest a múlt héten újabb 30 napos hosszabbítást kértek – vázolta az elmúlt hetek történéseit Siewert.
„A mi kérdéseink arra vonatkoztak, hogy még ha kötelezettek is lennénk, s még ha akarnánk, akkor sem tudnánk teljesíteni a bevándorlási adókötelezettséget a törvény betűje szerint” – idézte fel a Migraton Aid embere. November 30-ig meg kell érkeznie a NAV válaszának – mondta, hozzátéve: amíg folyamatban van ez az eljárás, nem szüntetik meg az alapítványt. Az viszont nyitott kérdés, hogy az augusztusban felfüggesztett adománygyűjtést újrakezdik –e. Ezzel ugyan kockázatot vállalnának, ám hamarosan ki fognak fogyni a szétosztható adományokból, ugyanakkor számítanak rájuk azok a menekült családok, akiknek máig segítenek. Két héten belül ennek a kérdésnek el kell dőlnie – húzta alá.
Szerző: NVZS
