Ukrajna gesztus tett a magyar kormány felé, a Fidesz pedig határozatot gyártott

Szükség van Magyarország és Ukrajna kapcsolatának javítására, és ennek legjobb eszköze a közvetlen személyes párbeszéd – értett egyet Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője és Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter, akik megállapodtak abban, hogy személyesen is találkoznak. Mint az MTI jelentette, a két politikus telefonbeszélgetését az ukrán fél kezdeményezte.

Andrij Jermak egyúttal tájékoztatta Szijjártó Pétert arról, hogy az ukrán parlament több fontos jogszabály elfogadására készül. Ezen túl javasolta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök találkozóját. Szijjártó Péter erre úgy reagált, hogy a magyar fél nyitott egy ilyen találkozóra, de annak csak akkor van értelme, ha van esély pozitív eredményre, amihez azonban alapos előkészítésre és előzetes megbeszélésekre van szükség.

Mint ismert, ilyen találkozó ötlete nem először fordul elő, Zelenszkij már korábban is meghívta Orbánt egy találkozóra, de arra mindig hárító választ kapott Budapestről. Elsősorban a nyelvtörvényre hivatkozva mutatott ki eddig óriási ellenállást a magyar kormány Ukrajna támogatására az Európai Unióban, amihez az utóbbi időben már csatlakozott az ellenkezés, hogy megkezdődjön Ukrajna uniós csatlakozási folyamata. Olyannyira, hogy Orbán nyíltan azzal fenyegetőzik, meg fogja vétózni Brüsszelben. 

Mindeközben Kijev jelezte, hogy a nyelvtörvényt még a csúcs előtt módosítani fogják. Andrij Jermak most is ezt tudatta. Ez azonban nem hatotta meg Orbán Viktort, és így a kormányt. Sőt, a kormányzó párttal egy olyan határozati javaslatot nyújtatott be a parlamentnek, ami kimondaná, hogy nem teljesülnek az Ukrajna európai uniós csatlakozási folyamatának előrehaladásához szükséges előfeltételek. 

A jelek szerint tehát Ukrajna próbál gesztusokat tenni Magyarországnak – és láthatóan a kormány erre fütyül. Innen kezdve nem lehet egyértelműen kimondani, hogy az ukrán nyelvtörvény ügye csak az EU zsarolásának az eszköze Orbán számára? Bársony András egykori kijevi nagykövetet kerestük meg a kérdéseinkkel.

„Ez nem egészen pontos megfogalmazás, de a helyzet valami hasonló” – szögezte le az Ukrajna-szakértő. Valóban nem az a fő kérdés, hogyan alakul a határon túli magyarok sorsa. Az alapkérdés nem más, mint az, hogy ez nem zsarolás, hanem alapvető ellenállás. Azért nem hiszi, hogy a zsarolás megáll, mert a magyar kormány jelen pillanatban valami mást akar, meg szeretné akadályozni Ukrajna közelgő csatlakozását az EU-hoz. Ez önmagában elég, nem kell más dolgot keresni – tette hozzá.

De tudjuk, hogy a csatlakozás nem megy máról holnapra, vagy tíz évbe is beletelik, akár a tárgyalások megkezdésétől kezdődően – vetettük közbe. Bársony azzal ugyan egyetért, hogy nem megy máról holnapra, de a minimum tíz év nem kőbe vésett szabály. Minden ország esetében lehet más és más – vélekedett.

És Ukrajna részéről mit jelent ez a gesztus? Annyira tartanak vajon attól, hogy megcsappan a nemzetközi támogatásuk, ami fenyegeti a háború kimenetelét, hogy Orbánnak is beadják a derekukat? Hiszen, ha az Egyesült Államok valóban visszafogja a támogatását, az EU még fontosabbá, szinte létérdekké válik Kijev számára. S már az EU-ban is hallatszanak szkeptikus hangok. A volt kijevi magyar nagykövet szerint azonban Ukrajna a tagságot önmagáért szeretné. Valós az ukrán szándék közelebb kerülni az unióhoz. „Nevezzük a nevén: az alapkérdés az, hogy Magyarország ebben a szerepben mennyi ideig tudja akadályozni az ukrán törekvéseket” – mondta. Merthogy igazság szerint az EU tud Ukrajnának olyan támogatást adni, aminek a megakadályozása nem feltétlenül múlik egy ország lehetőségén.

A helyzet az, hogy természetesen Ukrajna próbálkozik, van egy könnyebb út is, eloszlatni ezeket a politikai kérdőjeleket. Ukrajnának azonban vannak illúziói a gyors tagság iránt. Ez az illúzió nem mai keletű. Régóta úgy gondolják – jóval a háború előttre datálódik ez –, hogy az ország helyzetének a speciális volta miatt egyedi elbírálást kaphatna, s nem kell feltétlenül végigcsinálniuk a szokásos uniós tárgyalássorozatot. S hogy ez mire vezethető vissza? Bársony András szerint egyrészt belpolitikai okokra, másrészt pedig arra, hogy nem mérik fel valójában azt, milyen nehézséget jelentene az EU számára Ukrajna integrálása. 

Ezek szerint Orbánnak igaza lenne ebben? „Nem Orbánnak van igaza, hanem a helyzet olyan, hogy nem lehet a szokásos sztereotípiákkal kezelni” – válaszolta az Ukrajna-szakértő.

Ha elhúzódik a háború, akkor vajon még reménytelenebbé válhat Ukrajna leendő csatlakozása? – kérdeztük. Bársony szerint Ukrajna jövendő sorsa egy nagy kérdőjel, s nem feltétlenül csak az uniós közeledés miatt. Rengeteg belpolitikai paramétere van, s temérdek olyan feltételrendszere, ami az orosz környezettel való viszonyában rejlik, nem önmagában a háborúval leírható módon. „Az igazság az, és ez az, ami régóta problémát okoz, hogy az ukránok nem tudják felmérni, hogy az uniós tagság nem egyszerűen egy pénzforráshoz való hozzájutás, hanem Ukrajna egész belső modus vivendijének a megváltoztatása” – mondta. Az ukránok ezt még elméleti síkon sem képesek feldolgozni, jegyezte meg.

Ezek szerint háború ide, háború oda, ez a problémakör még hosszú ideig velünk marad majd? Bársony András ezzel egyetért. Véleményének az alátámasztására pedig egy példát is hozott.  

Ukrajnában több mint tíz évvel a háború előtt felavattak egy határállomást, mégpedig a legforgalmasabb határon, a mai frontvonal, Belgorod irányában. Azt mondták, egy Schengen-kompatibilis határátkelőt létesítettek. És való igaz, maga a határátkelő minden technikai eszközzel fel volt szerelve, de... De ott állt egyedül a pusztában, s megléte nem változtatott azon, hogy az egész ukrán határellenőrzés és környezet messze volt attól, hogy Schengenről lehetett volna beszélni.

Bársony András volt ezen a héten a KlilkkTV Mélyvíz című műsorának egyik vendége is.

A magyar emberekről elmondta, hogy érezhetően megosztottak Ukrajnával kapcsolatban, mert egyrészt az ukrajnai háború előtt nem érdeklődtek az ország iránt, csak azok, akiknek családja vagy személyes ismerősei voltak a határ túloldalán. Ennek következtében nem volt róla kialakult kép, másrészt az orosz-ukrán konfliktus úgy vonult be a köztudatba, ahogy a politika bevezette, ki hogyan állt hozzá. Hozzátette, hogy pozitív kicsengése van annak, hogy Magyarország felől jelentős támogatások vannak és ezek eljutnak a magyarok lakta területek mindegyik sarkába. „Kint hangsúlyosabb az a téma, hogy a magyar kormány megvédi a magyarok érdekeit, de ennek részleteibe senki sem bocsátkozik, hogy ez mit jelent és mi lehetne az alternatívája, ha lenne. Az ottani magyarság számára nem játszik semmi, csak az orbáni politika.”

Egyrészt a kárpátaljai magyarságban ez az orosz kontra ukrán konfliktus nem jelent meg korábban, ráadásul az ukrajnai magyarság jelentős része a mindennapi magyar beszéd mellett oroszul kommunikált – mondta Bársony András a nyelvtörvénnyel kapcsolatban. Hozzátette, sokáig ezt tanulták, az ukrajnai magyarság jelentős része ma sem beszél ukránul, és ez hosszú ideig nem volt konfliktus témája. „Nem volt kényszer, sem kényszerítés az ukrán hatóságok részéről a nyelvtörvény, az ottani oktatási állapot érdemben nem mozdult el jelentősen negatív irányba.”

A volt nagykövet szerint nyelvi problémák korábban is léteztek, de sokkal kevésbé élesen, mint ahogy ez a magyar belpolitikában interpretálódott. „Voltak problémás eseteim, beszélgetéseim ukrán hatóságokkal az ottani nyelvhasználat vagy a kulturális különbségek kezelésében, de annak, hogy a magyar kormány most ilyen sarkosan fogalmaz, 80 százalékban belpolitikai oka van.”

A csatlakozási tárgyalások megkezdése, mindig egy megnyitás és utána nem történik semmi hosszú ideig – magyarázta Bársony András. Hozzátette, volt erre már több példa. „Ez egy gesztus, egy elméleti státusz, és ez nagyon hosszú időt vehet igénybe. Az ukrán csatlakozások felgyorsítása sok ország számára elfogadható, de ez nem megy gyorsan.” Rámutatott, a magyar kormány nem annak szurkol, hogy a háborút Oroszország nyerje meg, hanem annak, hogy ne Ukrajna nyerje meg. Ez nem jelenti automatikusan Oroszország győzelmét. A volt nagykövet kifejtette, Ukrajna mai győzelme – ha ez bekövetkezne, bár nincs rá sok esély –, akkor Ukrajna erősödése nem lenne kedvező Magyarország számára a mostani kormány álláspontja szerint. „Nekünk nem kell még egy rivális, aki pozíciókat szeretne szerezni az unióban. Abban a pillanatban, ha Ukrajnát finanszírozni kell, mint egy uniós tagországot, akkor Magyarország szinte egyik pillanatról a másikra nettó befizetővé válik, miközben ez a mostani gazdasági céljainak teljes átformálását igényelné.”

A KlikkTV műsorát itt nézhetik meg.