Ukrajna tagjelöltsége jelzés Oroszországnak
Az EU vezetői megadták Ukrajnának a hőn óhajtott hivatalos tagjelölti státuszt. Ez merész geopolitikai lépés, amelyet Kijev nagy örömmel fogadott, az EU pedig „történelmi pillanatnak” minősített.
Ukrajna valós csatlakozása még akár évtizedekig is eltarthat, de a tagjelölti státusz az EU azon szándékának jelképe, hogy mélyen behatol a volt Szovjetunió területére – írta a tekintélyes brit hírügynökség, a Reuters. Kijevet az orosz invázió indította arra, hogy hivatalosan kérje ezt a státuszt, és azt, hogy az EU a kérést gyorsított eljárásban kezelje. Tagjelölti státuszt szerzett az Ukrajnával szomszédos Moldova is, a szintén volt szovjet tagköztársaság Grúzia (hivatalos nevén Georgia) pedig ígéretet kapott e státusz elnyerésére, ha teljesít bizonyos feltételeket.
Az uniós vezetők hangsúlyozták, hogy a tagjelölteknek még nagyon sok házi feladatot kell elvégezniük, és azt is, hogy a tömbnek talán változtatnia kell működésén ahhoz, hogy a hidegháború vége utáni legambiciózusabb keleti bővítési tervének megvalósulása után is működőképes legyen. A jelentés több uniós vezető szavait is idézte Ukrajnával kapcsolatban. Vszevolod Csencov, az EU-nál akkreditált ukrán nagykövet a Reutersnek kijelentette, „A tagjelölti státusz megadása jelzés Moszkva számára, hogy Ukrajna és a többi volt szovjet köztársaság nem tartozhat az orosz befolyási övezetbe”.
A szerzők emlékeztettek rá, hogy Putyin állítása szerint az ukrajnai „különleges hadműveletet” az tette szükségessé, hogy a Nyugat behatol arra a területre, amelyet Moszkva a saját jogos geopolitikai befolyási övezetének tekint. A retorika az EU-ban a döntés nyomán győzedelmes, de közben aggályok is vannak amiatt, hogy miként maradhat a tömb koherens egy további bővítés után. Az Európai Unió ma 27 tagállamból áll, és komplex kihívásokkal néz szembe, a klímaváltozástól kezdve Kína felemelkedésén át, a küszöbén zajló háborúig. Olaf Scholz német kancellár a héten már szólt arról, hogy az EU-nak az új tagok felvételének előkészítése során „meg kell reformálnia belső folyamatait”, és külön kiemelte annak fontosságát, hogy a kulcsfontosságú témákban a konszenzusról át kell térni a minősített többséggel való döntésre. A konszenzus szükségessége gyakran frusztrálja a tömböt, mert lehetővé teszi az egyes tagállamoknak, hogy megakadályozzák, vagy felhígítsák a döntéseket. A bővítéssel kapcsolatos vonakodás lelassította a balkáni államok csoportjának – Albánia, Bosznia, Koszovó, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia – csatlakozás felé haladását. Ezeknek az országoknak a képviselői a csúcs előtt találkoztak az EU vezetőivel. A csúcsról kiadandó nyilatkozatról készült tervezetben ugyan az áll, hogy az EU vezetői „teljes és egyértelmű elkötelezettséget vállalnak a Nyugat-Balkán államainak uniós tagsága mellett”, de Ukrajna gyors előrelépése csak fokozta az érintett államoknak azt az érzését, hogy a szélre szorítják őket, ez pedig az EU számára magában hordozza azt a kockázatot, hogy Moszkva és Peking erősíti a befolyását a balkáni térségben.
Az EU változatlanul népszerű, noha az utóbbi években megrendítette a migrációs válság és a Brexit. Egy friss felmérés szerint az EU-tagság támogatottsága 15 éve nem volt ilyen magas – írta a Reuters. Hozzátette azonban: ugyanakkor növekszik az elégedetlenség az infláció, valamint az energiaválság miatt, amely azzal függ össze, hogy Moszkva az ukrajnai háború miatt meghirdetett szankciók következtében csökkenti a gázszállításokat – ezeket a témákat a csúcs második napján, pénteken vitatják meg.
