Ukrajnai magyarok: nem kell mindent Orbán szemüvegén át nézni

A Szabad Európa támogatásával működő, prágai székhelyű adó hosszú cikkben ismertette az Ukrajna és Magyarország közötti kapcsolatok megromlásának történetét, és rámutatott: Kárpátalja gyakran áll a két ország közötti diplomáciai botrányok középpontjában. Az Ukrajna elleni orosz támadás kezdetétől Orbán Viktor Oroszországgal kapcsolatos politikája egyértelmű: nem tekinti Putyint háborús bűnösnek, és többször szót emelt a Moszkva elleni szankciók ellen.

A tudósítók Beregszászban megismerkedtek egy kis belvárosi kávézó tulajdonosával, a 26 éves Attilával. A fiatalember elmondta: magyar anyanyelvű ukránnak tekinti magát, gyerekkorában magyar nyelvű iskolába járt, csak a technikumban tanult meg ukránul, és úgy gondolja, jobb lett volna már korábban elsajátítani az ukrán nyelvet. Ezzel kapcsolatban a cikk ismertette a vonatkozó, feszültséget okozó ukrán törvényt, amely szerint az általános 5. osztályától ukrán lesz a tanítási nyelv, a magyar onnantól kezdve tantárgy lesz. A törvény jövőre lép életbe, addig átmeneti időszak van. Orbán Viktor azonban zsarolja Kijevet. Kijelentette: Budapest mindaddig nem támogatja Ukrajnát a nemzetközi politikában semmilyen kérdésben, amíg nem állítja helyre a magyarok jogait korábban biztosító törvényt.

Attilát a szomszéd ország politikája nem érdekli: „Ha menni kell megvédeni Ukrajnát, menni fogok, végtére is ez a hazám” – mondta.

Beregszászban már áll az ottani származású elesettek emlékműve. Babják Zoltán, a város polgármestere kifejtette: Magyarország belügye, hogy milyen politikát folytat. Tessék ezt tisztázni a nagykövetek és a külügyminiszterek szintjén. „Egyet tudok: a magyar fél folyamatosan segít a Kárpátaljának és Ukrajna központi részének az oktatás, az egészségügy és az infrastruktúra-építés területén. Oroszország pedig ellenség.” Tény, hogy Orbán kormánya hosszú ideje évi több tízmillió eurót ad a Kárpátaljának, illetve főként az ottani magyarok lakta területeknek. 

A cikk szerint korábban mintegy 150 ezer magyar élt a térségben, de számuk mostanra százezerre csökkent, és a magyarok a lakosság mintegy 10 százalékánál kevesebbet tesznek ki. Zubanics László, a Magyarok Demokratikus Szövetsége elnevezésű párt elnöke elmondta: a háború kezdete óta ő, és nagyon sok ott élő magyar elhatárolódik a magyar kormány Ukrajnával kapcsolatos retorikájától. „Minket tessék ukrán állampolgároknak tekinteni. A politikai ügyeket tessék Budapest és Kijev szintjén megoldani. Mi itt élünk 1100 éve, és nincsenek nemzetiségek közötti konfliktusok. Ezért ukrán állampolgárokként kell viselkednünk, és az állami ügyeket ki kell zárnunk” – mondta.  

Kijev és Budapest között további probléma, hogy a beregszászi magyar konzulátuson magyar állampolgárságot adnak a kárpátaljaiaknak, és ehhez ők Magyarországhoz való hűségesküt tesznek. Zubanics szerint ez a gyakorlat megszűnt, az állampolgárságra vonatkozó kérelmeket nem Ukrajnában intézik, ehhez Magyarországra kell utazni.
Egy Ungvárhoz közeli faluban egy fiatalember, akinek a felesége magyar, elmondta: „A magyarországi magyaroknak megvan a saját világnézetük, és nekem is megvan a magamé. De értjük, hogy ennek nem szabad hatással lenni az egyszerű emberek életére. Itt mindenki tiszteli egymást. Nem kell mindent Orbán szemüvegén át nézni. Ő ott politikus, ideológus, Nagy-Magyarországról álmodozik. De ebben nem mindenki támogatja.”

Dmitrij Tuzsanszkij, az ukrajnai Közép-Európai Stratégia Intézet igazgatója szerint az Ukrajna elleni orosz háború kezdetével az ukrajnai magyarok nézetei több kérdésben megoszlottak. Készült például egy felmérés arról, hogy Magyarországnak kell-e fegyvereket szállítani Ukrajnának a háborúban, és kétharmad szerint kellene, egyharmad látta úgy, hogy nem kellene. Elmondta: nem állja meg a helyét az az ukrajnai feltételezés, hogy az ottani magyarok Orbán felé orientálódnak: egy idén februári felmérés szerint az ukránok 40 százaléka gondolja azt, hogy Magyarországnak területi igényei vannak Kárpátaljával kapcsolatban, és ez a félelem nem csak az emberek, hanem a politikusok szintjén is létezik. Mindez pedig Tuzsanszkij szerint éppen oroszbarát retorikájának a következménye. Ezért a kárpátaljai magyarok Orbán kijelentéseinek a túszaivá lettek, noha az ottani magyarok körében a kutatások szerint semmi jele a szeparatizmusnak. „Orbán Viktor politikus, számára a magyar közösség cinikus és pragmatikus politika része. Ő valójában a magyar közösséget akarva, vagy akaratlanul a saját politikája túszává tette, ez sajnos kényelmes a számára. Az emberek, a népek és nemzetek közötti kapcsolatok szempontjából ez persze hatalmas felelőtlenség” – mondta a kutató. 

A riporterek több civil beszélgető partnere viszont teljes butaságnak, nevetségesnek minősítette azt a feltételezést, hogy Magyarország meg akarná szerezni Kárpátalját.