Ungváry Krisztián: a személyi kultusz nem összeegyeztethető a jogállammal
Egy demokratikus jogállammal nem kompatibilis az, hogy az iskolákban népszerűsíti magát – kommentálta Ungváry Krisztián történész a csepeli gimnázium falára kikerülő, majd váratlanul eltűnő Orbán-idézet sorsát. Az máig sem derült ki, hogy ki döntött Magyarország úgynevezett hét törvényének a falra festéséről, egyelőre eddig csak felelősség hárításokról érkeztek hírek.
„A tárca nem dönt a köznevelési intézmények belső tereinek dekorációjáról” – válaszolt a Belügyminisztérium a Telex megkeresésére. Válaszuk szerint nem ők tartották jó ötletnek miniszterelnöki idézettel díszíteni egy frissen felújított közoktatási intézmény falait.
„Egy politikus népszerűsítésére egy politikai erőnek természetesen joga és lehetősége van a saját berkein belül” – nyilatkozta ezt már a történtekről a lapnak Ungváry Krisztián történész. Más megítélés alá tartozik azonban egy állami intézmény berkeinek belseje. „Az iskolában napi pártpolitizálásnak nincsen helye. Erről konszenzus van. Tehát a regnáló politikai erő nem teheti meg, hogy belopja magát az iskolába, és ott népszerűsíti magát” – tette hozzá a XX. századot kutató történész, aki így jól ismeri a modern, hazánkban kialakult személyi kultuszokat is.
Ungváry reagált arra, hogy helyes-e a csepeli alpolgármester mentegetőzése, aki szerint ha Kossuth-, Petőfi- és Arany-idézetek helyet kaphatnak egy iskolában, akkor Orbáné is, aki a rendszerváltás óta a legsikeresebb magyar politikus. A történész szerint nem konszenzuális a magyar kormányfő megítélése a magyar választók körében, az ő állítólagos nagyszerűségéről ítélni majd az utókor feladata lesz. Továbbá fontos kitétel az is, hogy míg „Kossuth és Petőfi nem indulnak a 2024-es és az azutáni választásokon, és a közvetlen családtagjaik sem indulnak. Ezzel szemben Orbán Viktor indul”.
