Uniós forrás lenne rá, mégsem látszik a szándék a lakóépületek felújítására 

Az Európai Unió már régóta dolgozik azon, hogy 2050-re már csak minimális mennyiségű legyen a karbonkibocsátás. A cél az, hogy akkorra már ne kerüljön a levegőbe több széndioxid, mint amennyit az erdőink el tudnak nyelni. A kibocsátás az iparból, a közlekedésből, de legfőképpen az épületekből érkezik a környezetbe. A legtöbb energiát ugyanis az épületek fogyasztják az EU-ban és Magyarországon is. Az épületek fűtéséből, hűtéséből, a melegvíz előállításából, a világításból származik a kibocsátott széndioxid 40 százaléka – mondta Koritár Zsuzsanna.

Emiatt döntött úgy az unió, hogy változtatni kell. A döntése végrehajtásához pedig pénzügyi forrást és technikai segítséget is nyújtanak a tagállamoknak. Így lehet a fosszilis energiát leváltani megújuló energiákra, illetve energiatakarékossá alakítani az épületeket. Ehhez különböző stratégiákat és cselekvési terveket kell a tagállamoknak elkészíteniük. Az első ilyen mérföldkő 2030-ban lesz, amikorra 55 százalékos kibocsátáscsökkentést szeretne az EU elérni. Magyarország is készített stratégiát Nemzeti Energia- és Klímaterv címen, amelynek első verzióját már korábban benyújtotta, most pedig a 2030-as célokhoz felül kell vizsgálnia – emlékeztetett a szakértő, aki szerint azonban energiahatékonyság terén Magyarország igen keveset vállalt, miközben éppen ez az a terület, amiben igen nagy potenciál van. Az épületeink ugyanis nagyon pazarlóak, rossz állapotban vannak. Az Európai Unió átlagához képest a magyar épületek 1,5-2-szer több energiát fogyasztanak, de ha nem az átlaghoz viszonyítjuk, akkor egy jobb képességű ország épületeihez képest ez a szám még nagyobb.

Koritár Zsuzsanna szerint bőven van tennivaló. Az államnak például hosszútávú, kiszámítható felújítási programokat kellene létrehoznia a lakóépület-állomány megújításához. Homlokzati-, tető-hőszigetelésre, nyílászárók cseréjére és fűtés-korszerűsítésre van szükség. „A szakemberek szerint jelenleg a legkevesebb energiát a hőszivattyús fűtés igényli, bár ez jelenleg drága megoldás és csak akkor igazán hatékony, ha az épület amúgy már szigetelt és megfelelő ajtókkal és ablakokkal van ellátva. Először mindenképpen az épületek energiahatékonyságát kell biztosítani, azután érdemes azon gondolkodni, hogy milyen fűtés legyen.” 

Arra a kérdésünkre, hogy Magyarország mennyire elkötelezett ezen a téren, Koritár Zsuzsanna azt válaszolta: muszáj, hogy kivegye a részét, hiszen ez uniós kötelezettség, amihez ráadásul forrásokat is rendeltek. Magyarország is megígérte, hogy felújítják a lakóépületeket, de aggasztó, hogy ezt milyen csekély mennyiségben tervezték. Ha az összes olyan pályázatot és uniós forrást megnézzük, amelyet erre a célra szán a kormány a következő hét-nyolc éves periódusban, nem érik el a 100 ezres számot. Miközben évente lenne ennyire szükség, ha el akarja érni a kibocsátási célt. 

A Habitat is többször kérdezte a kormányt, hogy miért csak ennyi lakóépületet akarnak felújítani, miközben többre is lenne lehetőség, de nem adtak rá választ. „Hiányzik az állam szándéka, miközben ezekhez az uniós pénzekhez csak rajtuk keresztül lehet eljutni” – mondta a szakértő, majd hozzátette: vannak kisebb programok, amelyekre önkormányzatok is pályázhatnak, de ezek egyediek. Egyénileg jelenleg csak a kisgyerekeseknek van esélyük energetikai felújításra, ha a kistelepülésen a falusi csok-ot házszigetelésre és nyílászárók cseréjére használják fel. „Mindenki más a kormány által vállalt programra tud majd pályázni, de félő, hogy – mivel kicsi a keretrendszer, kevés háztartást céloznak meg – megint olyan lesz, mint az az egy-két felújítási program volt, amit pár nap után be kellett zárni, mert annyira sok volt a jelentkező. Így kampányszerűen merülnek ki a források.” 

Magyarországon a lakóépület-állomány megközelíti a négymilliót. A KSH és az Eltinga közös kutatása szerint tavaly a hazai teljes lakóépület állomány – társasházak és családi házak együtt – mintegy 60 százaléka kevéssé energiahatékony. Minimum háromszor több energiára van szükségük, mintha fel lennének újítva. Ha csak a családi házakat nézzük, ott még rosszabb a helyzet, ugyanis 86 százalékuk a kívánatosnál 2,5-3-szor több energiát fogyaszt. „Úgyhogy nagyon sok a tennivalónk, mert sajnos az elmúlt tizenegynéhány év ebből a szempontból teljesen elvesztegetett idő volt, hiszen már akkor is volt rá igény és uniós forrás” – magyarázta Koritár Zsuzsanna.