Uniós tagállamok is segítik az orosz szankciók kijátszását
Hatékonyabb fellépést sürgetnek Európai Parlament képviselői annak érdekében, hogy Moszkva ne tudja megkerülni az EU korlátozó intézkedéseit. Szent-Iványi István külpolitikai szakértő szerint száz százalékos biztonság nincs, de fontos, hogy minden lyukat betömjünk, mert ezzel Oroszországnak egyre drágább és nehezebb lesz a háború.
Az Európai Parlament aggódik az Oroszországgal szembeni uniós szankciórendszerben meglévő kiskapuk okán. Hiányosnak tartják a végrehajtást az erőfeszítések aláásása miatt. Oroszország képes kijátszani olyan intézkedéseket, mint például az olajtermékekre vonatkozó úgynevezett árplafon-koalíció – fogalmaznak a képviselők.
A legnagyobb problémát Szent-Iványi István a harmadik országok közreműködésében látja. Ugrásszerűen megnőtt az orosz olaj felhasználásával készült kőolajtermékek uniós importja olyan országokból, mint India, ami lehetőséget jelent a Kreml olajának az EU-ba való bejutásához. India kőolajexportja nagy mértékben orosz forráson alapul. Jelentések szerint Azerbajdzsán is orosz gázt fehérít uniós exportra. A rendszerben azonban Európának is van némi játéktere. Éppen most folyik egy vizsgálat a bizottság részéről Törökország és Bulgária ellen, amelyek azt állítják, azeri és iráni gázt forgalmaznak, de olyan mennyiségben, hogy feltehetően orosz gáz is van mögötte. Gyakorlatilag ellenőrizhetetlen, hogy honnan jön és ki a feladó. Az uniós tagállamok közül a bolgárok nagymértékben kerülik meg a szankciókat, a többiek részéről durva sértés – legalábbis állami részről – nem tapasztalható. Persze a magáncégek tevékenységére nem lehet rálátni. A magánkereskedők a zavarosban próbálkoznak, ahol óriásit lehet kaszálni, ha oroszoknak csempésznek. Tehát vannak lyukak a rendszeren és nem is olyan könnyű betömni őket – értékelte a helyzetet a külpolitikai szakértő.
„Úgy gondolom, hogy száz százalékos biztonság nincs, de látható az orosz adatokból, hogy bezuhant mind a Lukoil, mind a Gazprom jövedelmezősége, hiába cselezik ki a szankciókat. Tudni kell, hogy ilyen esetekben Moszkva kénytelen a szokottnál olcsóbban adni az érintett terméket. Indiának vagy Kínának például fél áron adták el a gázt, mint amennyiért az európaiak vették. Azt persze senki nem gondolta, hogy az oroszok azonnal összezuhannak és elvesztik a háborút, de nehezíteni lehet a helyzetet. Az intézkedések gyengítik a katonai képességeket. A kritikus nyugati alkatrészek olyan országokon keresztül jutnak el Oroszországba, mint Kína, Törökország, az Egyesült Arab Emírségek, Kazahsztán, Kirgizisztán és Szerbia.”
A dokumentum kiemeli, hogy az Európai Unió továbbra is az orosz fosszilis tüzelőanyag egyik legnagyobb vásárlója a vezetékes gáz és LNG importja, valamint a kőolaj és olajtermékek importtilalma alóli számos kivétel miatt. Az állásfoglalás szerint az EU-nak a G7-es országokkal együttműködve, jelentősen csökkentenie kell az orosz olajra és a kőolajtermékekre vonatkozó árplafonokat, teljes tilalmat kell bevezetnie az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) és cseppfolyósított LPG gáz behozatalára, valamint a nem uniós országokból származó üzemanyagok és egyéb kőolajtermékek behozatalára, amennyiben ezeket a termékeket orosz olaj felhasználásával állították elő. A Parlament azt is szeretné, ha az EU megtiltaná az orosz kőolaj és cseppfolyósított földgáz exportjának az EU területén keresztül történő szállítását, valamint ár-, és mennyiségi korlátokat vezetne be az orosz és fehérorosz műtrágyák uniós behozatalára.
A képviselők emellett azt szeretnék, ha az Európai Bizottság és az uniós tagállamok kiterjesztenék a szankciókat az orosz eredetű vagy Oroszország által az EU-ba újra exportált gyémántok forgalmazásának és csiszolásának teljes tilalmára. Az EU-nak emellett meg kellene vizsgálnia a képviselők szerint azokat a jogi lehetőségeket, amelyek lehetővé teszik a befagyasztott orosz vagyon elkobzását és felhasználását Ukrajna újjáépítésére.
