Utcajogász: alapjogsértő, ha az anya nem kap CSED-et vállalkozása szüneteltetése miatt

„Az Utcajogász küldetésévé válik lassan, hogy megértessük az emberekkel, ne hagyják magukat. Sokan ugyanis, ha kapnak egy elutasító határozatot a kormányhivataloktól, nem mennek tovább, beletörődnek. Miközben érdemes a bíróságon megtámadni, mert lehet eredményeket elérni” – véli Szatmári Andrea. A jogász hozzátette, az egyesület elkezdte kiszélesíteni az ügyfélkörét, a célcsoportokat, ezért férnek bele a munkájukba a vállalkozó kismamák is. Mert attól még, hogy valaki a szülés előtt valamiért vállalkozóként dolgozott, és szülés után nem kap ellátást - hiába fizette évekig a járulékokat –, a csecsemője gondozásának időszakában pénz nélkül marad, hiszen nem minden anyukának van sokat kereső férje. „Egy keresetlevelet nem biztos, hogy simán meg tud írni és az sem biztos, hogy a kisbabája mellett egy frissen szült nő 10-50 ezer forintokat szeretne ügyvédre költeni” – magyarázta a jogász. 

Az elmúlt két évben több szülési szabadságát töltő anya kereste meg az Utcajogász Egyesületet ugyanazzal a problémával: a kormányhivatal megtagadta a Csecsemőgondozási díjra (CSED) való jogosultságukat, mert vállalkozásukat a szülést megelőzően nem szüntették meg, csak szüneteltették – közölte az Utcajogász.

Az egészségbiztosítási törvény szerint mindenki, aki a szülést megelőző két évben 365 napig biztosítva volt, jogosult CSED-re. Ugyanakkor a törvény előírja azt is, hogy vállalkozások esetén csak a már megszűnt jogviszonyból származó napok számolhatók hozzá e 365 naphoz. A kormányhivatal az Utcajogász ügyfelei esetében a szüneteltetett vállalkozást nem tekintette megszűntnek, így hiába lett volna meg a 365 napjuk, a hivatal szerint nem váltak jogosulttá a CSED-re.

A szüneteltetett és megszűnt vállalkozás között a járulékok fizetése szempontjából nincs különbség – hívja fel a figyelmet az Utcajogász, amely tavaly egy ilyen ügyben már indított pert Budapest Főváros Kormányhivatala ellen. Az egyesület ugyanis semmilyen észszerű magyarázatot nem talált arra, miért tesz különbséget a törvény a szünetelő és a megszűnt vállalkozói tevékenység között, hiszen járulékfizetés egyik esetben sincs. A Fővárosi Törvényszék akkor az Utcajogásznak adott igazat, és kimondta, hogy a megkülönböztetésnek nincs alkotmányosan elfogadható indoka. Így, ha az egyéni vállalkozás szünetelése alatt a leendő szülő nem fizet járulékot, pontosan ugyanúgy lehetőség van a szünetelést megelőző egyéni vállalkozói tevékenység és a munkaviszony keretében szerzett napok egybeszámítására, mint a megszüntetett egyéni vállalkozásoknál – magyarázta az egyesület.

A döntés óta az Utcajogászt több olyan ügyfél is felkereste, aki hasonló problémával nézett szembe a CSED igénylésekor. Az egyik jelenleg futó ügyben – miután a keresetet a bíróság elutasította – az egyesület felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához. Ebben az Utcajogász a Fővárosi Törvényszék egy korábbi döntése mellett egy 2016-os alkotmánybírósági határozatra is hivatkozik, amely ugyancsak kimondta, hogy nincs észszerű oka annak, hogy „az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése más, az érintett személyre kedvezőbb eredményre vezessen, mint az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése, és ezzel a biztosítás szünetelése”. A Kúria a következő hónapban fog dönteni arról, hogy befogadja-e a kérelmet és érdemben foglalkozik-e a kérdéssel.

Az Utcajogász szerint a valódi megoldás a törvény szövegének megváltoztatása lenne. A kérdéskör azért igen jelentős, mert az sok kisgyermekes szülőt érinthet. A vállalkozás megszüntetése ugyanis nem praktikus megoldás azok számára, akik a szülési szabadság után folytatni szeretnék azt, hiszen a megszüntetés után a KATA és az átalányadózó vállalkozások meghatározott ideig nem indíthatók újra. 

„Ha valaki KATA-s vállalkozását megszüntette és mert nincs elég pénze, ezért akár egy év múlva újra ebben az adóformában szeretne dolgozni, ezt a megszüntetés éve utáni plusz egy évben nem teheti meg. Az az édesanya, aki szülés előtt átalányadózó volt, ha megszüntette a vállalkozását, négy évig nem léphet vissza ebbe a kedvezményes körbe. Ezeket nyilván azért választották szülés előtt, mert ez volt számukra a legkedvezőbb, és ettől esnek el, ha újra vállalkozóvá válnának, ezért választják sokan a szüneteltetést” – mondta Szatmári Andrea jogász. 

A megoldás tehát az Utcajogász véleménye szerint az lenne, ha a törvény egyértelműen megfogalmazná, hogy a vállalkozások megszűnésének és szüneteltetésének az ilyen esetekben ugyanaz a jogkövetkezménye. Ehhez a 2010 óta a rászorulóknak lakhatási és szociális jogok területén ingyenes jogi segítséget nyújtó egyesület munkatársai várják a hasonló problémával hozzájuk forduló ügyfeleket, ám segíteni csak akkor tudnak, ha az elutasító határozat friss, ugyanis keresetlevél benyújtására a határozat kézhezvételétől csak harminc napig van lehetőség.

„Tudjuk, hogy igazunk van. Mivel ez sok ember életét érinti, és már sok információt gyűjtöttünk, ezért hatékonyan tudunk foglalkozni a témával. Minél több ilyen ügy van, annál jobban rá tudjuk irányítani a figyelmet, és bízunk abban, hogy erre felfigyelnek a törvény alkotói is” – hangsúlyozza Szatmári Andrea.

Ahhoz, hogy megváltoztathassák és egyértelművé tetessék a nagy társadalmi jelentőségű törvény szövegét, az egyesület várja a hasonló helyzetbe került édesanyákat. Ám „fontos tudni a határozatok megtámadására csak a kézhezvételtől számított 30 napon belül van lehetőség. Csak akkor tudunk segíteni a keresetlevél megírásában, ha még van idő, sajnos, akik régebben jártak így, azok esetében a normál jogi út már nem járható” – tette hozzá Szatmári Andrea jogász.