Varga Judit legnagyobb tévedése
A jogállam helyreállítása nem csupán jogi vagy politikai kérdés, hanem minden magyar állampolgár mindennapjait érintő ügy – erről beszélt Magyar György ügyvéd a Klikk TV Mélyvíz című műsorában. A beszélgetés középpontjában az állt, miért veszélyes a kiszámíthatatlan közhatalom, hogyan üresedtek ki a demokratikus kontrollmechanizmusok, és miért lehet hosszú folyamat a társadalmi bizalom visszaépítése.
„A hatalomnak az emberekért kell működnie”
A jogállam jelentőségéről szólva Magyar György hangsúlyozta: az állampolgároknak érezniük kell, hogy a közhatalom értük működik, nem pedig fordítva. Mint mondta, a kormányzás átláthatósága, a jogbiztonság és a kiszámítható döntéshozatal nem elvont jogászi fogalmak, hanem olyan alapvetések, amelyek meghatározzák az emberek mindennapi biztonságérzetét és az államba vetett bizalmat. „Nagyon fontos az, hogy az állampolgárok érezzék, hogy a hatalom értük van” – fogalmazott az ügyvéd, aki szerint a társadalom csak akkor fogadja el legitimnek a döntéseket, ha egyértelműen látható, hogy azok valóban a közérdeket szolgálják.
A beszélgetés egyik fontos pontján Magyar György név szerint említette Varga Judit korábbi kijelentését a jogállamiságról. Felidézte: a volt igazságügyi miniszter korábban arról beszélt, hogy a jogállam mint olyan nem definiálható. Az ügyvéd szerint ez súlyos politikai üzenetet hordozott, mert – mint fogalmazott – „felmentést adott arra, hogy a korábbi hatalom azt csináljon, amit akar”. Úgy véli, ha a jogállam relativizálódik, akkor könnyen elfogadhatóvá válik a személyre szabott jogalkotás, a politikai érdekek szerint alakított szabályozás és a kontroll nélküli kormányzás.
Magyar György szerint különösen visszás ez a megközelítés annak fényében, hogy az európai jogrend egyértelműen meghatározza a jogállamiság kritériumait. Ide tartozik a független igazságszolgáltatás, a tisztességes jogalkotás, a társadalmi egyeztetés, a visszamenőleges hatály tilalma, valamint a törvény előtti egyenlőség elve. Az ügyvéd szerint ezek nemcsak az európai szerződésekben szerepelnek, hanem a magyar alkotmányos rendszerből is következnek.
A fékek és ellensúlyok rendszerének leépülése
A műsorban szóba került Görög Márta jogászprofesszor azon kijelentése is, miszerint kiüresedett a fékek és ellensúlyok rendszere, állandósult a rendeleti kormányzás, és az állami ellenőrző intézmények elvesztették hitelességüket. Magyar György azt mondta, ezzel „teljes mértékben egyet kell értenie”, mert meglátása szerint éppen a demokratikus kontroll fokozatos leépülése vezetett oda, hogy a politikai hatalom egyre kevésbé szembesült valódi korlátokkal.
Az ügyvéd szerint az egyik legnagyobb probléma az volt, hogy fokozatosan megszűntek azok az ellenőrzési mechanizmusok, amelyek normális esetben korlátozzák a végrehajtó hatalmat. „Ez a hatalom azért szállt el 16 éven keresztül, mert kiiktatta az ellenőrzést” – mondta, hozzátéve: a rendeleti kormányzás időszakában a parlament szerepe is jelentősen gyengült. Véleménye szerint még kétharmados parlamenti többség mellett is szükség lett volna arra, hogy a törvényalkotás a megszokott demokratikus rendben, társadalmi kontroll mellett történjen.
Magyar György úgy látja, nemcsak az Országgyűlés veszített jelentőségéből, hanem több olyan intézmény is, amelynek a független kontroll szerepét kellett volna betöltenie. Az ügyészség, az alkotmánybíráskodás és különféle állami szervek esetében szerinte sokszor háttérbe szorult a szakmai szempont, és előtérbe került a politikai lojalitás. „Olyan embereket neveztek ki, akik nem a szakmai érdemük alapján kerültek pozícióba, hanem a lojalitásuk miatt” – fogalmazott.
Az ügyvéd szerint éppen ezért a jogállam helyreállításának egyik legfontosabb eleme az lehet, hogy visszakapják függetlenségüket azok az intézmények, amelyeknek a hatalom ellenőrzése lenne a feladatuk. Hangsúlyozta: a társadalom jelentős része elveszítette a bizalmát az igazságszolgáltatásban és a jogalkotásban, ezt pedig csak hosszú és következetes munkával lehet helyreállítani. „Az alkotmány arra van kitalálva, hogy védje az államtól az állampolgárokat” – jegyezte meg.
Hosszú idő kell a helyreállításhoz
Arra a kérdésre, mennyi idő alatt lehet megváltoztatni azokat a jogszabályokat és intézményi struktúrákat, amelyek az elmúlt másfél évtizedben alakultak ki, Magyar György úgy válaszolt: hosszú folyamatra kell készülni, ezért fontos a türelem és a fokozatosság. Szerinte világos sorrendet kell felállítani abban, hogy mihez nyúl hozzá először egy új politikai vezetés, ugyanakkor az alapokat gyorsan helyre kell állítani.
Példaként egy új alkotmány létrehozását említette, amely szerinte kizárólag széles társadalmi konszenzus eredményeként lehet legitim. Úgy fogalmazott: szakértőknek kell előkészíteniük a tervezetet, azt civil és szakmai szervezetekkel kell megvitatni, társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, végül pedig demokratikus megerősítésre van szükség. „Nem egy vonaton készül el majd egy alaptörvény” – jegyezte meg, utalva arra, hogy szerinte egy alkotmányozási folyamat nem lehet szűk politikai érdekek kiszolgálója.
Magyar György ugyanakkor hangsúlyozta: a változás nem jelenthet bosszút vagy politikai leszámolást. „Nem szabad bosszút lihegni, nem szabad vért követelni” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a demokratikus átmenet csak akkor lehet sikeres, ha jogszerű, kiszámítható és mindenki számára megnyugtató módon történik. Úgy látja, az ország hosszú idő alatt felhalmozódott társadalmi és intézményi sérüléseit nem lehet egyik napról a másikra helyrehozni, de szerinte van esély arra, hogy Magyarország visszataláljon az európai demokratikus normákhoz és a kiszámítható állami működéshez.
