Vajon mi a Karmelita kolostor besorolása/státusza?

A poszt megszületéséhez egy Facebook-poszt adta az ötletet: a Momentum elnöke, Gelencsér Ferenc pénteken írt arról: át akart sétálni a Karmelita kolostor előtti Színház utcán, a rendőrség azonban ezt nem engedte. Panaszt tett az intézkedés ellen, amit elutasítottak, de a válaszból az derül ki, hogy azért nem tud végigmenni a Karmelita előtti utcán, mert erre objektumvédelmi okok miatt nincs lehetősége.

Az ATV Híradója is kérdéssel fordult az Országos Rendőr-főkapitánysághoz, ahonnan homlokegyenest más választ kaptak. A sajtóosztály ugyanis azt közölte, hogy „a kordonok kihelyezésére és a terület lezárására a kivitelezési munkákat végző cég intézkedett, így a feltett kérdésére ők tudnak választ adni”. 

Akkor most hogy is van ez? – teszi fel a kérdést a Magyar Ügyvéd Blog legfrissebb bejegyzése.

A poszt elsőként végigveszi a lehetséges jogi magyarázatokat. A védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről szóló 1996-os kormányrendelet szerint a „kijelölt létesítmények folyamatos őrzését és védelmét a Készenléti Rendőrség végzi”. Így gondoskodnak egyebek mellett azok technikai biztosításáról, a be- és kilépő személyek átvizsgálásáról, a létesítmények közvetlen környezetének biztonsági ellenőrzéséről.

Van itt mindjárt egy gumiparagrafus – jegyzi meg az írás, feltéve a kérdést: vajon mit jelent a létesítmények közvetlen környezetének biztonsági ellenőrzése? Mindjárt le lehet zárni egy egész utcát is? Miért ne – jön a válasz, rámutatva: hiszen a kormányrendeletbe – mint közvetlen környezetbe – ez belefér. „Akkor azonban nem kell mellébeszélni. Ennyire sarkosan, mint a momentumos elnök ügyében, még soha nem szembesültünk ezzel a kettős beszéddel” – állapítja meg Magyar György. Merthogy Gelencsér nem sétálgathatott a Karmelita kolostor előtt, mert oda objektumvédelmi okokból nem léphetett be. Másfelől az ORFK azt állítja, hogy a terület lezárását az ottani építkezést végző cég kezdeményezte, és a képviselő forduljon a kérdéseivel oda.

Az ügyvéd ismét a jogot hívja segítségül. Mint rámutat: sz építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló, 2002-es SzCsM-EüM együttes rendelet szerint a kivitelező/beruházó felelőssége, hogy gondoskodjék a foglalkoztatottak és mások egészségének, testi épségének és életének megóvásáról. Például a bontási munkaterületet kerítéssel kell körülvenni, hogy oda illetéktelenek ne juthassanak be. Ugyanez a helyzet a leeső tárgyakkal szembeni védelem esetén: a munkavégzés hatókörében tartózkodókat – a dolgozók és az esetleg arra kószáló civil személyek is e körbe tartoznak – meg kell óvni a sérüléstől.

Csakhogy itt hogyan jön be a képbe a rendőrség? – kérdi Magyar. Az építési szabályok betartása ugyanis a kivitelező feladata, neki kell gondoskodnia a személy- és vagyonbiztonság érvényesítéséről. Semmi nem zárja ki persze – jegyzi meg –, hogy hatósági segítséget kérjenek, akkor, ha valaki semmibe veszi a biztonsági szabályokat, és lezárt építési területre akar bejutni. De csak akkor. 

És a nagy kérdés: Gelencsér Színház utcai sétája vajon miként bírálandó el? A rendőrség egyik álláspontja szerint objektumvédelmi megfontolásokból nem haladhatott el a Karmelita kolostor közelében, az ORFK másik érve szerint ez ott építési terület, és ha panasza van mozgásának korlátozása miatt, forduljon az építtetőhöz. „Nem kell hozzá nagy fantázia, hogy felfedezzük, a hatóság két válasza között súlyos ellentmondás feszül. Jó lenne, ha a rendőrség saját magával egyeztetne” – szögezi le Magyar György.

Van 18 védett objektum, és ezek bizonyára mind kiemelt kockázatot jelentő létesítmények – mutat rá. A miniszterelnök elhelyezését biztosító épület, valamint az annak megközelítését és elhagyását lehetővé tevő kiszolgáló létesítmények – kiterjesztő értelmezésben az épületet megközelítő utak is – fokozott védelemre tarthatnak igényt – mutat rá, szarkasztikusan megjegyezve: „Ezzel akkor nincs is semmi gond, zárják le az egész Várat”. Nem mellesleg: a Parlament előtt lehet sétálgatni, de az miért nem zavar senkit? Pedig ott őrzik a koronázási palástot, amit szintén kiemelt védelem illet meg.

Magyar is egyetért azzal, hogy ideiglenes jelleggel (például külföldi delegáció, bomba- vagy terrorfenyegetés esetén) lehet indokolt egy-egy út lezárása, de határozott álláspontja szerint állandó jelleggel semmiképpen sem. Számtalan külföldi példa van arra, hogy kiemelt építmények vagy személyek védelmi körében csak a bejutást a korlátozzák, a védett intézmények szabad, békés megközelítését általában nem, lásd például a Downing Street 10-et.