Valami megmozdult, a civil társadalom nem tűri tovább az odakint járó szörnyeket

Millei Ilona 2024. február 19. 14:15 2024. feb. 19. 14:15

A civil társadalom a jelek szerint felébred álmából, a magárahagyottságból a tettek mezejére lép. Ezt jelzik az utóbbi napok eseményei éppúgy, mint azok, amelyeket erre a hétre terveznek. A kérdés már csak az, hogy a miniszterelnök is meghallja-e ezeket a hangokat. Ebben csak bízhatunk, de nagy összegben nem fogadnánk rá.

Nem várt, és elismerésre méltó sikert hozott, civilek tízezreit vitte utcára az „Odakint most szörnyek járnak – Kiállás az áldozatokért, a gyerekekért, az egészséges társadalomért” címmel, youtuberek, és hírességek által meghirdetett tüntetés. A legfontosabb kérdés is ott hangzott el, Pottyondy Edina, az egyik szervező tette fel: mi lesz utána? Szerinte a realista válasz, hogy: „a mi eszközeink eddig tartottak. Nem akarunk politikai hatalmat, az áldozatok mellé állunk nyilvánossággal, cselekvéssel és adománnyal. A pesszimista válasz az ittlévő párttagoknak és pártszimpatizánsoknak nagyon nem tetszene. De van egy optimista verzió is, miszerint igaz, hogy egy ilyen tüntetés nem változtathatja meg a világot, de megváltoztathat minket. A gondolkodásunkat, a mentalitásunkat, a tanult tehetetlenségünket. Ötvenezer demonstráló nem elég, de egy jó kezdet. Nem az út vége, hanem az út eleje.” (Az már csak másnapra derült ki, ahogy Pottyondy Edina a Facebook-posztjában írta: „Nem 50 ezren voltunk, hanem legalább 150 ezren”.) Beszédét azzal fejezte be, hogy ezt a kiállást az első lépésnek kell látni, mert akkor „újra van remény”. „Állítsuk magunk mellé a magyar társadalmat, a gyengék, a bántalmazottak, a kiszolgáltatottak mellé a magyar embereket. Leginkább az árva és szegény gyerekek mellé, akiknek nemcsak a fizikai és lelki biztonsághoz van joguk, hanem egy olyan országhoz is, ahol nem a közöny és nem a gyűlölet uralkodik.”

De tekinthető-e első lépésnek a tüntetés? 

Úgy tűnik, igen. A Dialógus az oktatásért, amelynek tagjai a pénteki tüntetésen megnevezett szexuális bántalmazás áldozatai is, az Országos Közös Akarattal (OKA) közösen fórumot, gyermekvédelmi kerekasztalt szervez. Erről azt írják: „büszkék vagyunk arra, hogy együtt tehetünk a gyermekekért és segíthetünk kihangosítani a problémákat és megoldásokat megfogalmazni. Meggyőződésünk, hogy ez az időszak a közös gondolkodás és a cselekvés időszaka kell, hogy legyen, ezért az Országos Közös Akarattal (OKA) közösen kezdeményezünk egy találkozót civil szervezetekkel, szociális szakemberekkel annak érdekében, hogy elindulhasson végre egy olyan közös munka, ami valóban a gyermekek védelme érdekében jön létre. Az első egyeztetés időpontja 2024. február 20-a, helyszíne pedig a VDSZ székház. Közösen, egymást meghallgatva fogunk gondolkodni azon, hogy milyen jogszabályi változások szükségesek a kiskorúak sérelmére elkövetett szexuális erőszak megelőzéséhez és az áldozatok, illetve családjuk támogatásához, utógondozásához.”

A politikai pártok figyelmét egyúttal arra hívták fel, hogy maguk is alakítsanak ebben az időszakban gyermekvédelmi munkacsoportokat, állítsák össze ajánlásaikat. Március második felében pedig várják a pártok delegáltjait egy közös egyeztetésre, ahol egységes dokumentummá formálják a szakmai szervezetek, az áldozatok képviselői és a pártok javaslatait, hogy aztán ezeket az Országgyűlés minél előbb megvitassa és el is fogadja.

Az Országos Közös Akarat, a Civil Bázis és az Egységes Diákfront február 21-én, szerdán, 17 órára újabb szolidaritási fáklyás tüntetést szervez, „Ennyi nem elég!” címmel. A tervek szerint a Szent Gellért térről vonulnak majd a Miniszterelnöki Hivatalig. Mint a meghívóban írták: az Országos Közös Akarat (OKA) közössége továbbra is a gyerekekkel, a fiatalokkal akar foglalkozni. Értük, róluk és velük beszélnek.

„Az elmúlt hetekben szinte az egész társadalom megmozdult, és olyanok is hangot adtak együttérzésüknek, felháborodásuknak, akik eddig hallgattak, pedig számtalan alkalommal szóltunk, kiabáltunk, hogy nagy baj van. Évek óta.

A lemondások, törvények piszkálása mit sem ér, nem oldja meg a gyerekek biztonságát! Ennyi nem elég! Ismét kiállunk a bántalmazott fiatalok mellett, követeljük a bűnösök megnevezését, a gyermekek védelmét! Takarodjanak a közéletből a gyerekek, a fiatalok és közös hazánk megrontói!

Gyújtsuk meg fáklyáinkat, gyújtsuk meg a szolidaritás, a szeretet és a felháborodás tüzét! Világítsunk a gonoszságra, védjük meg a gyerekeket!”

Mindehhez járul egy olyan esemény, amely látszólag távolabb esik a gyermekbántalmazástól, de a civilek kiállását, ébredését jelenti. Több mint negyven civil szervezet követeli, hogy legyen országos emléknap a tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság évfordulója. 

Petíciójukban azt írják: „Robi húsz éves, felnőtt életének elején, tele reménnyel, tettvággyal. Nemrég megismerkedett valakivel, de szüleinek még nem meri szerelmét bemutatni. Talán így beszélhetnénk ma Csorba Robikáról, de nem tudunk. Tizenöt éve mindössze öt éves volt, amikor apja karjaiban agyonlőtték az apjával együtt. Gyáva gyilkosai könnyedén eliszkolhattak, mert egy utca legszélső házában élt.” 

A nyílt levél kezdeményezői szerint a 2009. február 23-án történt kettős gyilkosság mára feledésbe merült. Az összesen hat halálos áldozatot és tucatnyi súlyos sérültet követelő, félelemkeltő szándékkal elkövetett bűncselekmény-sorozatról ma már alig esik szó, a „tananyagokban, a médiában, a közbeszédben nagyítóval kell keresni egy-egy információmorzsát az évezred legnagyobb magyar tragédiájáról!”

Vajon akkor is ez a cinkos hallgatás övezné a gyilkosság-sorozatot, ha történetesen nem romák az áldozatok? – teszik fel a költői kérdést a civilek, akik szerint akkor válik még súlyosabb veszteséggé a tragédia, ha a társadalmunk nem tanul belőle. Véleményük szerint a terrortámadásnak ezért „a hivatalos emlékezetpolitikában van a helye, hiszen csak ez által biztosítható az események méltó feldolgozása és emlékezete.”

A kezdeményezők február 23-án több tucat helyszínen szerveznek megemlékezéseket, és azt követelik az Országgyűléstől, hogy nyilvánítsák a Romák Elleni Terrortámadás Emléknapjává a tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság évfordulóját.

A petíció – amit eddig több ezren írták alá – itt található: 

Ezek az ügyek nem is állnak olyan távol egymástól. A legelesettebbek ellen minden megengedett egy olyan társadalomban, amelyik ezt hallgatásával eltűri. Addig, amíg eltűri.

Mit is mondott még Pottyondy Edina a pénteki tüntetésen?  „Odakint most szörnyek járnak. Szörnyek, akik gyerekeket bántottak. Szörnyek, akik gyerekek helyett a bántalmazókat segítették. Szörnyek, akik urambátyám alapon kegyelmet osztogatnak. A magyar állam csődöt mondott. Nemcsak akkor, amikor szabadon engedték a pedofil ragadozó bűntársát, hanem most is, ma is, ebben a percben is, amikor nincs egy mindenre kiterjedő, átlátható és független vizsgálat, ami tisztázná a felelősséget, hogy kik tudtak a kegyelemről, kik engedélyezték, kik intézték”. (…) Odakint most szörnyek járnak. Az állam a legnagyobb szörny. De az a társadalom sem jobb nála, amíg csendben tűr.” 

Beszélt arról is, szerinte kommunikációs megoldás van csak, és „csak most fogják igazán ránk szabadítani a poklot, hogy fedezzék magukat”.

Ami azt illeti, a miniszterelnök 25. évértékelőjében tett is erre kísérletet. Novák Katalin leköszönő államfő és Varga Judit volt igazságügyi miniszter lemondásával kapcsolatban kijelentette: „A gyermek sérthetetlen, bántalmazása a legsúlyosabb büntetést vonja maga után. Kegyelemnek ilyenkor helye nincs. Ezért a lemondás helyes volt, és megerősít bennünket.” Jelezte, a lemondás indoklásából pedig tudják, hogy a nemzeti egységet éppen az államfő döntése bontotta meg, így ő maga helyreállítani már nem tudhatta. Kijelentette, hogy „a kibillent egyensúlyt helyreállítani, a felháborodás magasba csapó hullámait megszelídíteni, a család- és gyermekvédelem ügyében a nemzetet újra egyesíteni csak az elnök lemondásával és új elnök hivatalba lépésével lehet" - Varga Judit volt igazságügyi miniszter szerepéről azt mondta: ő a köztársasági elnök határozatát az alkotmányos szokásoknak megfelelően ellenjegyezte, 25 év töretlen gyakorlatát folytatva. „Távozása az államélet törvényeinek elkerülhetetlen és azt hiszem, igazságtalan következménye.”

Beszélt arról is, hogy a magyar gyermekvédelmi rendszert meg kell erősíteni, a gyermekek védelmét hivatott jogszabályokat az alkotmánytól a miniszteri rendeletekig át kell fésülni és ki kell egészíteni. „Az áldozatok kálváriája kötelez bennünket, hogy megerősítsük a gyermekvédelmi intézményeink vezetését és felügyeletét, az ott dolgozókra vonatkozó előírásokat és korlátozásokat. Mindezeket együtt pedig egy új gyermekvédelmi törvénycsomag formájában be kell nyújtanunk az Országgyűlésnek” 

Csakhogy: egy gyermekvédelemben dolgozó szakember szerint a NER ott van már a gyermekvédelmi intézményekben, leginkább az ő kinevezettjei ülnek az igazgatói, vezetői székekben. Így már csak abban reménykedhetünk, hogy Orbán Viktor is értesül a civilek gyermekvédelmi kerekasztaláról, hogy a fáklyás felvonulás hangjai is elérik, hogy az ellenzéki pártokat ugyanúgy bevonja egy jó gyermekvédelmi törvény elkészítésébe, mint az arra hivatott szakembereket, és megfogadja saját szavait: „a nemzetszolgálat személyes alázatot is követel. Tudnod kell, akármilyen magasan is vagy, egyedül sohasem lehetsz elég okos, nincs védett hely, még a legmagasabb hivatalban is lehet hibázni”.



Hírklikk

Támogasd a munkánkat, hogy egyre több tényfeltáró anyaggal, izgalmas riportokkal tartsunk ellent a kormányzati propagandának.

Támogatom
Támogatom