„Valami otrombaságot mondott a kis magyar szövetséges ország külügyminisztere”

Meglehetősen kiakadt Orbán Viktor és stábja Joe Biden amerikai elnökjelölt minapi nyilatkozatán. Donald Trump regnáló elnök demokrata párti kihívója a múlt héten az ABC News-on azt fejtegette, hogy, „Látják, hogy mi minden történt Belarusztól kezdve Lengyelországig, Magyarországig, valamint a totalitárius rezsimek felemelkedését a világban, és ez az elnök az összes gazfickót a keblére öleli a világon". 

Szijjártó Péter két Facebook-bejegyzést is szentelt a visszavágásra (már ahogy ő érti a visszavágást). Először „csak” azt hangsúlyozta, hogy az USA és Magyarország kapcsolata soha nem volt olyan jó, mint most, ám másodjára már durván nekiment Bidennek, mondván: „Joe Biden demokrata párti amerikai elnökjelöltnek először meg kellene válaszolnia az ukrajnai korrupciógyanús ügyeiben felmerülő kérdéseket, mielőtt újra Magyarországgal kezdene foglalkozni”. Arra is kitért, hogy Barack Obama elnöksége alatt Joe Biden alelnökként nyolc évig sokat foglalkozott közép-európai kérdésekkel, márpedig a demokraták hivatali ideje alatt a közép-európai országok kioktatása, folyamatos támadása zajlott amerikai részről, amit „Mi, magyarok, a saját bőrünkön éreztük”.

Szijjártó szavai annyiban nem voltak meglepők, hogy főnöke, Orbán Viktor már korábban egyértelműen kinyilvánította, hogy erőteljesen Donald Trumpnak szurkol. Szeptember közepén a következőket fejtette ki: szurkol Donald Trump újraválasztásának.  „Az amerikai elnökkel majdnem baráti viszonyban vagyok... személy szerint drukkolok is neki az elnökválasztáson” – fogalmazott.

Mindezt teszi a magyar kormányfő és emberei akkor, amikor – nem egészen két héttel az amerikai elnökválasztások előtt – a közvéleménykutatásokban komolyabb előnnyel vezet a demokrata párti jelölt. Ilyen körülmények között kiváltképpen felmerül a kérdés: mennyire lehet ez ártalmas Magyarország számára.

A Trump-Orbán viszony sem felhőtlen

Nem igazán lepődött meg Jeszenszky Géza azon, hogy Orbán ilyen nyílt sisakkal kiállt Trump mellett. Mint fogalmazott: „Orbán a külpolitikában és a belpolitikában egyaránt régóta hazárdjátékos: dupla vagy semmi alapon játszik”.

Ha Donald Trump mégis nyerne („amit nem lehet kizárni, a közvéleménykutatások nem elég megbízhatóak”), akkor el lehet majd mondani, hogy milyen jó lóra tettünk – vázolt egy lehetséges forgatókönyvet a tapasztalt diplomata. Aki szerint azonban annak sincs sok haszna. Orbán ugyan – ha nem is nagyon hamar, de ­– csak bejutott Trump elnöksége alatt a Fehér házba, „ha ez egyáltalán eredmény”; amerikai fegyvereket veszünk, „ha ez a NATO-t erősíti, akkor nincs vele bajom”; ám mégsem annyira felhőtlen a két ország viszonya napjainkban – hívta fel a figyelmet. A NATO-tagsággal ugyanis nem áll összehangban a magyar kormány nagy orosz és a kínai barátsága, s ez így is marad, amíg Orbán kifelé kacsingatva olyanokat támogat, akikkel és amikkel az USA nem ért egyet.

„Csak a felszínen annyira kiválóak a kapcsolatok, amíg Magyarországon épül Paks 2, s kiváltképpen, amíg a teljesen felesleges Belgrád-Budapest kínai vasúti projektről a magyar kormány nem mond le, addig nem lesz annyira felhőtlen a magyar-amerikai viszony sem” – szögezte le Jeszenszky.

Bidenig el sem jutnak Szijjártó szavai

S mi lesz, ha Trump elveszíti a választást? – tettük fel a kérdést. „Biden személyében elég kis pont vagyunk mi ahhoz, hogy önmagában egy ilyen nyilatkozaton megsértődjék” – fejtette ki a diplomata, rámutatva: Bidenhez jószerivel el sem jutnak Szijjártó szavai, hiszen már a stábja kiszűri, hogy „valami otrombaságot mondott a kis magyar szövetséges ország külügyminisztere”. Ez semmilyen irányban nem fogja befolyásolni Biden érzelmeit.

Bár egyesek Magyarországon megütköztek azon, amit Biden mondott, miszerint hasonló politikát folytat a lengyel, a magyar és a belorusz kormány, „ami persze azért túlzás – például, hála az égnek nincs többezer politikai fogoly börtönben –, de a tendencia mindenképpen veszélyes” – értékelte Jeszenszky. Felhívta a figyelmet arra, hogy „a külső kritikában nem azt kell nézni, hogy túloz, hanem azt, hogy van-e lényegi alapja – sajnos ebben az esetben van”.

Az amerikai választóknak szólt az üzenet

Nem az oroszokhoz kötődő nyílt diktatúra van persze nálunk, s reméljük, nem is lesz soha még egyszer, de a tendencia mégis rossz – mutatott rá Jeszenszky. Az amerikai elnökjelölttől pedig nem várható el, hogy a saját országa számára precíz, patikamérlegen kimért, kiegyensúlyozott mondatokat mondjon erről, ő azt mondja, amit az átlag amerikai átlát: itt valami baj van, a kormány erőszakos antiliberális politikát folytat.  Miután pedig a belorusz kérdés nagyobb nyilvánosságot kapott az USA-ban is, könnyű azon keresztül érthetővé tenni, hogy Lengyelországban és Magyarországon is rossz, antidemokratikus tendenciák érvényesülnek – tette hozzá.

„Nem indokolt így felháborodni, s különösen nem célszerű” – vonta le a következtetést a tapasztalt szakember, aki azt vallja: mérlegelni kell a külpolitikai célszerűséget, hiszen ha csak hangosan kiabálunk, abból nem lesz eredmény, pedig az lenne a cél. Mint azonban hozzátette: „Jó pár év látjuk, hogy nem diplomatikus hangon, nyelvezettel bírálják a magyar kormány képviselői sokszor még a jó barátok politikáját is. Példaként a Finnország elleni éles támadásokat hozta fel. Egyben figyelmeztetett arra, hogy a sértegető lépések kontraproduktívak, s „ezt történészként is mondom”.