Nagy kockázatot vállalt az ismét hazardírozó Orbán

Azzal kerestük meg a tapasztalt diplomatát – aki jelenleg Washingtonban tanít és kutat –, mondja el véleményét azzal kapcsolatban, ahogy Orbán beszámolt egy Trumppal folytatott minapi telefonbeszélgetéséről. A Kossuth Rádió szokásos pénteki „interjújában” többek között a következőket fejtette ki: csütörtök este éppen a konyhában volt, amikor felhívta Donald Trump, akivel hosszabban beszéltek a járványügyi védekezésről, az elnökválasztásról és még számos amerikai-magyar együttműködési kérdésről. Elmondta, hogy az amerikai elnök kifejezetten szoros, majdnem baráti viszonyt ápol a kelet-európai országok vezetőivel, mert amit ő képvisel, az jó Közép-Európának. Orbán Viktor megemlítette azt is, hogy szurkol Donald Trump újraválasztásának.  „Az amerikai elnökkel majdnem baráti viszonyban vagyok... személy szerint drukkolok is neki az elnökválasztáson” – fogalmazott.

„Az persze tény, hogy a viszony Orbán és Trump között a jelek szerint jó, a telefonbeszélgetésnek azonban nem tulajdonítanék akkora jelentőséget. Orbán Trump melletti kiállásával kapcsolatban viszont megjegyezném, hogy Orbán szeret hazardírozni” – fejtette ki Simonyi András. Mint hozzátette: arra játszik, hogy Trump megnyeri a november 3-i választásokat („ami egyébként lehetséges, a magam részéről egy pillanatig sem gondolom, hogy a meccs lefutott lenne, akár a republikánusok, akár a demokraták számára”), de azért ez kockáztatás. Ha történetesen Biden lesz a befutó, emlékezni fognak arra, hogy a választási kampányban Orbán ki mellett tette le a voksot – tette hozzá. „Amerikával és nem ezzel vagy azzal az elnökkel kell jó viszonyt ápolni” – figyelmeztetett.

Nincs teljes egymásra borulás

Trump más vezetőket is rendszeresen felhív, akár ad hoc jelleggel – mutatott rá. „Azt persze nem tudom, mi hangzott el az Orbán-Trump beszélgetésen, de kicsit bizarr volt, hogy ezzel egyidőben, a budapesti amerikai nagykövetet David  Cornsteint Washingtonban nem Donald Trump fogadta – akiről állítja, hogy szabad bejárása van hozzá –, hanem a First Lady, azaz Melania Trump, miután rá delegálta ezt az elnök” – mondta Simonyi, majd hozzátette,  „Nem lennék meglepve, ha a kínai-magyar kapcsolatok kérdését is szóba hozta volna Trump, amiben az ő álláspontja szögesen ellentétes Orbánéval.” Tovább menve: majdnem biztos abban, hogy Trump felvetette a telefonbeszélgetés során az Északi Áramlat leállításának a kérdését is.

„Legyen világos, hogy nincs teljes egymásra borulás, s nem tudni, hogy ebben a nagy barátságban milyen kérések és megjegyzések hangzottak el Trump részéről” – mutatott rá Simonyi. A politikusok dolga persze, hogy úgy kommunikáljanak, ahogy Orbán kommunikálta a Trumppal folytatott telefonbeszélgetését. Ugyanakkor megismételte:  több mint meglepő, hogy a budapesti nagykövet csak a First Ladyvel tárgyalt a magyar-amerikai kapcsolatokról. „Ez a diplomáciában enyhén szólva is szokatlan. Az én gyakorlatomban olyat ugyan már láttam, hogy a nagykövetet nem fogadja az elnök, de olyat nem, hogy ledelegálja ezt a feleségének” – tért vissza a szokatlansága okán is furcsa momentumra a volt nagykövet.

Orbán, a hazárdjátékos

S hogy miért áll ki ilyen nyíltan Trump mellett Orbán? „Ezen nem csodálkozom, Orbán ilyen politikus, most is nagyon magasra tette a tétet. Ha bejön, akkor ő nyer nagyot a képzeletbeli ’ruletten’” – magyarázta. A kérdés, hogy ez mennyire lesz tartós nyereség, mert azt nem lehet mondani, hogy a magyar és amerikai külpolitika összhangban lenne sarkalatos stratégiai kérdésekben, elsősorban Kína és Oroszország összefüggésében” – fejtegette. Tény azonban, négy éve ez már egyszer bejött – mondta az USA-ban élő szakértő, aki hozzátette, hogy akkor ő maga is Trump győzelmét jósolta, most azonban kétesélyesnek tartja a kimenetelt „Szerintem most egálban van Biden és Trump, bármi megtörténhet”. 

Azzal kapcsolatban, hogy vajon a nemrégen bejelentett amerikai fegyvervásárlás  felértékelte-e Orbánt Washingtonban, a volt nagykövet megjegyezte, „Én magam is egyetértek ezzel a döntéssel, Orbánétól eltérő megfontolásból. Orbánnál ez taktika, udvarlás, szerintem pedig magyar nemzet-stratégiai érdek az amerikai fegyverek beszerzése. Azonban nyilvánvaló, hogy Orbán számára  a németeknél ’bejött’, miért ne ’jönne be’ az amerikaiaknál is?” – fűzte hozzá. Tehát azzal egyetért, hogy az USA-tól szerzünk be modern fegyvereket, ami a kapcsolatokra egyértelműen jótékony hatással lehet. Jó taktikázás, de csak taktikázás.

„Még egyszer megismétlem, a választási kampány finisében Orbán nagyot hazardírozik, és nagyon magasra emelte a tétet. Ami – hangsúlyozom –, akár be is jöhet a számára, de...... el is bukhatja”.

Orbán nem országgal, vezetővel foglalkozik 

A kétoldalú kapcsolatok állásának milyenségét mutathatja az is, hogy Szijjártó Pétert – az uniós külügyminiszterek közül egyedüliként – meghívták Washingtonba, az Izrael és az Egyesült Arab Emirátusok, illetve Bahrein diplomáciai kapcsolatainak normalizálásáról szóló – az USA közvetítésével megszületett – békemegállapodás ünnepélyes aláírására. Mint az MTI jelentette: Szijjártó az esemény alkalmával kétoldalú tárgyalásokat is folytat Washingtonban a többek között Jared Kushner elnöki főtanácsadóval, aki jelentős szerepet vállalt a béketerv kidolgozásában.

„A megállapodást önmagában jónak tartom, egy fontos lépésnek, ám abban már korántsem vagyok biztos, hogy Szijjártó pontosan tudja is, hogy mi van ebben a megállapodásban, mi áll a hátterében, illetve, milyen következményei lehetnek, milyen szélesebb politikai összefüggései vannak” – vázolta a véleményét Simonyi, hozzátéve, „Ez azonban nem érdekli Szijjártót, hiszen ahogy a főnöke, Orbán, úgy ő sem Izraellel és az Egyesült Államokkal, hanem Trumppal és Netanjahuval foglalkozik, őket támogatja”. Trump támogatása azonban nem egyenlő az USA támogatásával, Netanjahu támogatása pedig nem azonos Izrael támogatásával – szögezte le.

S az, hogy nem a levegőbe beszél, arra csak egyet említ a sok elem közül. „A magyar kormány éppen fejjel megy a falnak a kínai Huawei ügyében,, pedig ez az USA  számára – a republikánusoknak és a demokratáknak egyaránt – ma az egyik  legsarkalatosabb kérdés. És ez nem múlik majd el a választások után sem, akárki nyeri meg” – emlékeztetett Simonyi.

Aki arra is felhívta a figyelmet, hogy Szijjártó számára a jelek szerint, mindennél fontosabb, hogy találkozzon Jared Kushnerrel, Trump főtanácsadójával, aki történetesen az elnök veje, de hát „úgy látszik, hogy a magyar külügyminiszternek fontosabb vele kapcsolatot építeni, mint kollégájával, az amerikai külügyminiszterrel, Mike Pompeoval”. A maga részéről ezzel a megközelítéssel nem ért egyet, de elismeri, hogy attól még ez teljesen legitim megközelítés – mondta, hozzáfűzve: „a következményeket persze majd meglátjuk”. 

Nem azért teszi, mert...

„Magyarország Izrael-politikájával egyetértek, de – ahogy az angol mondás szól – „he is right for the wrong reasons”, azaz „nem azért teszi, amiért tennie kellene” – összegezte Simonyi András, megismételve: „Orbán Izrael-politikája is kevésbé szól Izraelnek, mint Netanjahunak, miként az USA-val kapcsolatos lépések is kevésbé szólnak az USA-nak, mint Trumpnak.” A maga részéről nem ért egyet az ilyen külpolitikával, de attól azt még teljesen legitimnek tartja. De egyben veszélyesnek is, hiszen rosszul is elsülhet – mondta.

Hogy mire gondol? Ebben a konkrét esetben például nem árt tudni, hogy Izraelben sem maradéktalan az öröm – a szerinte egyébként történelmi áttörést jelentő – mostani megállapodásokkal kapcsolatban sem, elsősorban azért, mert ezekkel Netanjahu – hozzájárulva ahhoz, hogy a legszofisztikáltabb és legújabb harci repülőgépeket eladják ezeknek az országoknak – tulajdonképpen odadobta az izraeli katonai fölényt a térségben. Ez magas ár, bár a volt nagykövet szerint, egyébként üdvözlendő  lépés a kapcsolatok normalizálásáért az Emirátusokkal és Bahreinnel. „De a megállapodás nem politikai konszenzussal született, az Netanjahu saját, személyes ügye. Hosszú távon ennek lehetnek nem kívánt következményei – figyelmeztetett Simonyi András.