„Válámi ván”, de van okunk aggódni

Az elmúlt egy nap során, 2316 új fertőzöttet diagnosztizáltak, és elhunyt 47 krónikus beteg, köztük egy 50 éves páciens is. Jelenleg 2602 embert ápolnak kórházban, és 233-en vannak lélegeztetőgépen. Ezek a puszta tények. A számok nap mint nap változnak, és sajnos nőnek.

Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász azt mondja, a mai tudásunk szerint, a tavaszi, minden intézményre kiterjedő 50 százalékos kiürítési szabállyal szemben, most kétségtelenül megpróbál a kormány tervezetten előrelépni a járvány elleni védekezésben. A vírusfertőzöttek ellátásába szisztematikusan kapcsolja be a kórházakat, és annak függvényében minősít járványkórházakká újabbakat, hogy hányan szorulnak kórházi ellátásra, hányan kerülnek kórházba. Ez a fajta  szisztematikusság valóban jobb, mint amilyen a tavaszi megoldás volt.

Kérdésünkre, hogy mennyire valós lehetett az az október 21-i miniszteri kijelentés, miszerint a kórházi férőhelyek 47 százaléka üres, Sinkó Eszter azt mondja, a pontos számot nem ismeri, de mindegyik kórházra biztosan nem igaz. Az azonban biztos, hogy most a betegek egy része – miután félnek attól, hogy a kórházban megkapják a fertőzést –, fokozatosan kihátrál, és inkább maga mondja le a már előre megbeszélt, vagy előre tervezett műtétjét. A nagyobb mértékű üres betegágy azért is lehetséges, mert az egészségügyi dolgozók másik intézménybe való kirendelése miatt, néhány kisebb kórházban kényszerű szünet is van egy-egy részlegen. A megmaradt személyi állománnyal ugyanis már nem tudják ellátni a feladatokat.

S, hogy mit jelenthet a 47 százaléknyi üres ágyra, hogy október 25-én a miniszter újabb hat vidéki kórházat vont be az ellátásba, az intézményeknek pedig az összes finanszírozott ágyszámuk 20 százalékával, a fertőzött betegek ellátásában eddig résztvevőknek 30 százalékban kell felkészülniük a Covid-betegek ellátására? Sinkó Eszter szerint, amennyiben a kórházi ágyak jelzett százaléka valóban üres, akkor a covidos betegek ellátására rendelt 30 százalékra való kibővítésük nem okozhat olyan nagy gondot a fizikai környezet szempontjából. Ami viszont problémát okozhat, az az, hogy biztosítani kell a fokozott személyzeti jelenlétet, illetőleg infrastrukturálisan is föl kell készülni a betegek fogadására. A koronavírusos betegek ugyanis fokozott ellenőrzést, kontrollt, infekciókontrollt is jelentenek. Eliminálni kell a fertőzésveszélyt, hogy a kórházban fekvő többi beteg ne legyen érintett. Ezért szerinte a kormány jól gondolja, hogy a járványkórházakból más részlegekbe szállítják a járvány által nem érintett betegeket.

S, hogy milyen hatással van mindez az átvezénylésekre? Az egészségügyi közgazdász nem rendelkezik friss információval arról, hogy az egészségügyi dolgozók hány százalékát érinti, de több mint ezer főnél tarthatunk, és ebben az „intenzívesek” fokozottan érintettek. Azt mondja, az nyilvánvaló, hogy azokból az intézményekből, ahol koronavírusos betegeket gondoznak, nem vezényelnek el senkit. A járványkórházaknak – ha úgy tetszik – ilyen szempontból ez az előnyük megvan. Ugyanakkor láthatóan nagyon komoly erőfeszítést jelent az intézményeknek, hogy eleget tegyenek a növekvő betegszámnak.

Az is biztos, hogy azokban a kórházakban, ahol egyre több betegágyat kell elvonni a „normális” betegellátásból, a betegek száma jelentősen megnő azokon az osztályokon, ahol nem koronavírusosokat ápolnak. Így van ez a győri kórházban is, ahol egyre komolyabb feszültséget okoz, hogy megyei kórházként miként tudjáklvállalni egyszerre a csak általuk ellátható, nem koronavírusos és a koronavírusos betegek ellátását. Ez nagyon komoly szervezést igényel a kórházvezetéstől.

Pusztai Erzsébet egészségügyi szakértő nem ennyire megértő a kormánnyal. Azt mondja, miután a terveket nem mutatták meg, ezért nem lehet tudni, hogy miféle tervhez igazodnának, de amit a Facebookon keresztül, különböző hírekből, kórházakból hallani lehet, az bizony elég nagy fejetlenségre utal. Az átirányítások váltakozó ütemben zajlanak, kiszámíthatatlan és átláthatatlan a rendszer.

Amikor a miniszter 47 százaléknyi üres ágyról beszél, akkor nem tudjuk, hogy milyen férőhelyekre gondol. Ez játék a számokkal, hiszen a kórházakban aktív és krónikus osztályok, ápolási részlegek vannak. Ha azt akarta mondani, hogy az aktív ágyak 47 százaléka üres, akkor olyan számról beszél, ami állandóan mozog, hiszen betegeket vesznek fel és küldenek el. Ha valójában az aktív ágyak 47 százaléka üres, akkor ez pedig azt jelenti, hogy a nem covidos betegek ellátása nagyon akadozik.

Arra a miniszteri kijelentésre, hogy az átvezénylés még az intenzív ellátásban dolgozó orvosok esetében sem éri el a 1,5 százalékot, tüdőgyógyászok, belgyógyászok esetében pedig egy százalék alatt van, és ugyanez vonatkozik a nővérekre is, Pusztai Erzsébet megjegyezi, miután a konkrét adatokat soha nem teszik közzé, sem azt, hogy mik a további tervek, ezért ez csak egy állítás, amit semmi sem bizonyít. Azt mondja, hallani lehetett, hogy korábban olyan kórházból vezényeltek át személyzetet a másik kórházba, amelyik a későbbi ütemben szintén ki volt jelölve „covidos” kórháznak. Most visszavezénylik majd az elvezényelteket? Hozzáteszi, állítják, hogy az egészségügyben elég a személyzet, miközben mindenki tudja, hogy nem! Eközben pedig tömegrendezvényeket engedélyeznek, sőt, focimeccsekre ösztökélnek.

„Nem tudom, mi fog történni, ha itt elindul egy olyan fertőzési hullám, hogy a betegek elkezdenek áramlani a kórházak felé. Nem tudom, ki fogja ellátni őket, és mi lesz a többi beteggel. Mert nem csak covidosok vannak az országban. Nagyon aggódom” – teszi hozzá.

Nekünk pedig az intézkedésekről Arkagyij Rajkin jut az eszünkbe: „Válámi ván, dé ném áz igázi”.