Valódi nőket a kormányba!
Varga Judit június végén jelentette be, hogy augusztus elsejével távozik a posztjáról. Az igazságügyi miniszter asszony a munkakörében bekövetkezett változást azzal indokolta, hogy a korábbiaknál többet kíván az uniós ügyekkel foglalkozni, ez a munka pedig egész embert kíván. Van egy nem hivatalos verzió is, miszerint Varga nem távozott, hanem menesztették. Védhetetlenné vált ugyanis a Völner-Schadl ügyben betöltött szerepe, s így kívánják távol tartani a magyarországi közélettől. Ami viszont biztos: Orbán Viktor kormánya női miniszter nélkül maradt.
Hogy Varga Judit önkéntesnek nemigen nevezhető száműzetése sikeres lesz-e, az még a jövő zenéje. A Hírklikknek nyilatkozó Magyar György ügyvéd szerint, ha a körülmények úgy alakulnak, az illetékes bíróság Brüsszelben is megtalálja Vargát, vagyis az ex-miniszter akkor is bíróság elé idézhető, ha uniós képviselő lesz.
Varga távozását Novák Katalin is „megsiratta”, az államfő a Facebookon a következő szavakkal búcsúzott tőle: „Holnaptól nem lesz női minisztere a kormánynak. Köszönet Varga Juditnak a szolgálatért, erőt, kitartást a folytatáshoz neki és utódainak is. A nőkre is szükség van a magyar közéletben!”
A nőkre valóban szükség van a közéletben, ám kérdés, hogy a magyarországi közélet mai állapota kedvez-e a nők szerepvállalásának. A történelemben többször is bebizonyosodott, hogy a nők a politikában, vagy a gazdasági élet vezető pozícióiban is képesek maradandót alkotni. Nálunk, Magyarországon is voltak erre példák. Kéthly Annáról például, aki 1922 és 1944 között volt országgyűlési képviselő és több mint ezer alkalommal szólalt fel a parlamentben, annak idején az volt a vélekedés, hogy egyetlen férfi van a parlamentben, az is nő.
Nagy-Britannia első női miniszterelnöke, Margaret Thatcher is meglehetősen markáns színekkel gazdagította a női politikusokról alkotott képet. A Vasladyként ismert Thatcherhez, aki 1979 és 1990 között állt a brit kormány élén, számos, a politikusnők fontosságát hangsúlyozó idézet fűződik. Például, hogy „minden nő, aki megérti egy háztartás problémáit, közelebb kerül az ország vezetésével kapcsolatos problémák megértéséhez.” Vagy egy másik, amely így hangzik: „Ha azt akarod, hogy beszéljenek valamiről, kérj meg egy férfit… Ha azt, hogy valami el legyen intézve, kérj meg egy nőt.”
Normális üzemmenetben, azaz működő demokráciában van ráció ezekben a gondolatokban. Hiszen a nők nemcsak megjelenésükkel, stílusukkal, hanem a férfiakétól időnként eltérő logikájukkal is elősegíthetik egy adott probléma megoldását. Magyarországon azonban minden másként van. A magyar ugaron jó ideje sajátos viszonyok uralkodnak, s ennek következtében Orbán Viktor macsó megközelítésű kormányában – és a Fidesz parlamenti frakciójában – teljesen mindegy, hogy vannak-e nők. Annak sincs jelentősége, hogy az államfőnek egyessel, vagy kettessel kezdődik a személyi száma. Novák Katalin természetesen nő, ráadásul, sokat tesz azért, hogy az emberek annak is lássák. Alig készül róla olyan fotó, amelyen ne mosolyogna, nyilatkozataiban is rendre az anya, a feleség, vagy éppen a háziasszony imázsát igyekszik erősíteni. Mindez azonban csupán a felszín, hiszen közben egy sor olyan intézkedéshez adja a nevét és az aláírását, amelyekről nem a női kedvesség jut az emberek eszébe.
A miniszterségből nemrég távozott Varga Judit sem nőként képviselte Orbán és a Fidesz érdekeit. Amit mondott és tett, semmiben sem különbözött férfi kollégáinak viselkedésétől, ugyanazokat a mantrákat használta Brüsszellel, a migrációval, vagy éppen a hazai ellenzékkel kapcsolatban.
Lehet és kell is több nő a közéletbe, de mindennek csak akkor van értelme, ha a 2-vel kezdődő személyi számúak – copyright by Kövér László – nem díszként virítanak a politikus urak kalapján, azaz, nem a statisztika, hanem személyiségük és hozzáértésük miatt alkalmazzák őket.
