Valójában egyetlen engedményt kapott Orbán a vétóért cserébe

Némi túlzással, fél Magyarországot tegnap óta egy kérdés foglalkoztatja: a németekkel kötött magyar-lengyel paktumnak valójában ki a győztese. Pontosabban, nem is az, hogy a ki a győztes, hanem az, hogy konkrétan Orbán Viktor győzött vagy veszített. Pro és kontra lehet hallani, olvasni érveket, azok cáfolatát a zömmel az egyik vagy másik választ árnyalatok nélkül megfogalmazóktól. A Hírklikk indulatmentes, tényszerű értelmezést kért Balázs Pétertől.

„Nem érdemes túlságosan előreszaladni, hiszen egyelőre az alku a német elnökség és a magyar-lengyel páros között született csak meg, még át kell mennie két fő intézményen: a Tanácson és az Európai Parlamenten” – mutatott rá Balázs Péter. Aki ez utóbbit nem találja olyan nehéznek, mert lényegében az általuk elfogadott szöveg érintetlen maradt. Igaz – ismerte el –, abba bele lehet kötni, hogy mennyiben érinti ez az alkalmazhatóságot, hiszen például a 7. cikkely szerinti eljárás esetében is láthatjuk: csak az eljárás közben derül ki, hogy hol tud megakadni.

A dráma harmadik felvonásánál tartunk

A volt külügyminiszter, uniós biztos előrebocsátotta, hogy egyelőre csak kiszivárgott híreket ismerünk, s csupán azok alapján tud véleményt formálni. Ráadásul még csak ma kezdődött a kétnapos állam- és kormányfői EU-csúcs, amelyen vélhetően kiderül, hogy pontosan milyen feltételekkel sikerül megállapodni. Ha egyáltalán megszületik az egyezség, hiszen például a holland miniszterelnök már jelezte is, hogy még vannak fenntartásai a német-magyar-lengyel paktummal kapcsolatban.  

„A dráma még folytatódik, egyelőre csak az első két felvonáson vagyunk túl” – szögezte le Balázs. „Az elsőben kirajzolódott a konfliktus, ez volt a vétó belebegtetése: a másodikban sikerült megegyezni; s most jön még csak a harmadik felvonás, ami még bármit hozhat” –  fejtegette portálunknak.

A drámában – hogy stílszerűek maradjunk – három fő erő/játékos csapott össze: a magyar-lengyel páros; a német uniós elnökség; és a jogállam védelmezői, azaz az Európai Parlament nagy többsége és az úgynevezett takarékos államok (élükön a hollandokkal) – vázolta a helyzetet Balázs. Ez utóbbiak azt deklarálták, hogy ha nincs jogállamisági mechanizmus, akkor ők nem hagyják jóvá a paktumot;  Orbánék ezzel szemben azt mondták, hogy ha van jogállamisági mechanizmus, akkor vétóznak. 

Előbb tágítottak, azután szűkítettek

S hogyan látszik alakulni a „meccs”? A kiszivárgott megállapodás tervezet szerint lesz jogállamisági mechanizmus, igaz, bizonyos értelmezési toldalékkal, de az – ha mélyebben belenézünk – semmi engedményt nem takar, hiszen a hírek szerint a tervezett tartalma olyan, ami egyébként is magától értetődő – mutatott rá a volt külügyminiszter. Hozzátette: az egész eleve is úgy indult, hogy csak az uniós pénzek felhasználásával összefüggésben lehet számon kérni a jogállamisági kritériumokat. Menet közben azonban – az Európai Parlament nyomására – ezt az értelmezést némileg kitágították, majd most ismét visszaszűkítették, „de semmi olyat nem sikerült Orbánéknak kapniuk, ami eredetileg ne lett volna benne”.

Egyetlen engedményt adtak Orbánéknak

De Orbánék verhetik a mellüket, hogy kimenekítették a migrációs, családpolitikai, LGBTQ-ügyeket a jogállamisági mechanizmus hatálya alól – vetettük közbe. Balázs Péter azonban hangsúlyozta: lényegében ez is adott volt, hiszen eleve nehezen lehetett volna ezekre ráhúzni a jogállamisági mechanizmust. 

Most úgy tűnik, hogy csak az uniós pénzekkel összefüggő témákban lehet majd eljárást indítani a jogállamisági mechanizmus keretében – mondják az alku bírálói, akik szerint kimaradnak olyan jogállami alapvetések is, mint a sajtószabadság vagy a civil szféra – vetettünk fel egy további szempontot. Balázs Péter szerint azonban a jogállamisági rendszerbe belefér a médiaszabadság, a politikai pluralizmus. Egyébként pedig, amikor az Európai Bizottság 2018 tavaszán elkészítette ennek a hétéves költségvetésnek  az első tervezetét, akkor még nem volt benne több, mint hogy olyan jogállami feltételekhez kell kötni, amelyek garantálják az uniós pénzek felhasználását. 

Aki időt nyer...

Az egyetlen tulajdonképpeni engedmény amit Orbán kapott, az a bírósági eljárás esetleges időhúzásának lehetősége. Igaz, Orbánnak nem igazán az volt a fontos, hogy általában és örök időre megszabaduljon a jogállamisági mechanizmustól, hanem az, hogy a 2022-es magyarországi választási kampányban tehesse, amit akar, s felkészülhessen egy újabb győzelemre. 

Akkor mégis győzött, hiszen a jelek szerint ez megadatik neki – vetettük fel. „Inkább úgy fogalmaznék, ehet, hogy erre van esélye, bár azért ne vegyük készpénznek azt, hogy ténylegesen két évig tarthat a bírósági eljárás. Ez általában és a múltra igaz lehet, de létezik gyorsított eljárás is, amit fél év alatt le lehet zavarni. Meg persze azért a bíróság maga is felgyorsulhat” – mutatott rá.

„Tévedés győzelemként értékelni ezt a lehetőséget, ugyanis az eddig is nyitott volt, azaz nem kapta plusz engedményként, legfeljebb kimondva biztosították arról, ami eddig is jogában állt” – szögezte le a szakértő. „Persze, magyar szemmel nézve, mégpedig a 2022-es választások perspektívájában, ez azt jelenti, hogy Orbán további fél-egy évre szabad kezet kapott, miközben az uniós pénzeket megzsebelheti” – mutatott rá. 

Akkor most hogy is áll a helyzet?

Akkor most Orbán nyert vagy vesztett? – szegeztük Balázs Péternek ismét a kérdést. 

„Erre az a válaszom, hogy Orbán vétóval fenyegetett – elállt tőle. Azt mondta, hogy ne legyen jogállami mechanizmus – a jogállami mechanizmus megmaradt.  Megpróbálta suttyomban végét vetetni a Magyarország ellen folyó 7. cikk szerinti eljárásnak – nem sikerült neki. Ez a válaszom arra, hogy akkor most ki győzött, ki veszített” – mondta, leszűrve a lényeget: „tulajdonképpen Orbán – látva a túlerőt – nagyon nagy engedményt volt kénytelen tenni”. 

Akkor miért látják mégis nagyon sokan – s hangsúlyozottan nem csak a kormányoldalon, hanem az ellenzékiek és a szakértők közül is számosan – úgy, hogy Orbán kijátszotta Merkelt és az EU-t, s ismét elérte amit akart? – vetettük közbe. „Én sem értem, hiszen Orbán feladta az utolsó fegyverét, azaz a vétót, más már nincs a kezében, bár az igaz, ennek fejében időt kapott” – mondta Balázs.

Merkel csak a dolgát tette?

Balázs reagált azokra a bírálatokra is, amelyek Angela Merkel német kancellárt érték az Orbánéknak tett állítólagos nagy engedmények miatt. „Aki azt várja, hogy kívülről jön számunkra a megoldás, az csalódik” – szögezte le, emlékeztetve arra, hogy mások ott a preferenciák, mint nálunk. A német elnökség a maga félévét sikerrel akarta lezárni. „S Merkelék tényleg érezhetik úgy, hogy a nagy semmit nyomták Orbán kezébe, aminek fejében az meg elengedte a vétót”.