Váratlan hóhelyzet: egy „pillangó” valahol megrázta a szárnyát?
A klímamodellek azt mutatják, hogy Magyarországon a hőmérséklet emelkedése mellett a téli csapadék várhatóan nőni fog, csak nem mindegy, hogy milyen halmazállapotban hullik le. Ezt mondta a Hírklikknek Kis Anna meteorológus, éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa, akit tehát nem lepett meg az utóbbi napokban Európa- szerte kialakult rendkívüli hóhelyzetet. Több országban áramszünetekről, áradásról és súlyos közúti balesetekről, közlekedési káoszról szóltak a tudósítások. A hó és a hideg miatt késnek vagy kimaradnak a vonatok, utak válnak járhatatlanná, és a következő napokra is további törléseket, lezárásokat prognosztizáltak számos országban. Halálos áldozatai is voltak a rendkívüli időjárásnak, csak Franciaországban öten vesztették életüket a zord körülmények miatt. Meteorológiai és klímaszakmai források külön cikkekben magyarázták a helyzetet: egy erős sarkvidéki hidegbetörést és az európai nagy téli ciklonrendszerek kialakulását okolják, de természetesen szóba kerül a klímaváltozás jelensége is.
Ez a mostani havazás mennyire tekinthető extrém eseménynek?
A havazás a téli időszakban alapvetően az éghajlatunk természetes velejárója, Önmagában nem tekinthető extrém eseménynek. Az viszont valóban igaz, hogy az elmúlt években egyre inkább azt láttuk, hogy csökken a havazás mennyisége vagy az előfordulásának a gyakorisága, ezért érezhetik most sokan extrémnek ezt a helyzetet. Ha azonban visszatekintünk az elmúlt évtizedekre, azt látjuk, hogy korábban alapvetően havasak voltak a telek.
Mégis egész Európát meglepte ez a havazás. Hollandiában, Franciaországban, Németországban is kritikus hóhelyzet alakult ki. Szerepe lehet a Golf-áramlat körüli aggodalmaknak az európai időjárás általános változásaiban?
Az óceán cirkulációs viszonyainak valószínűleg mindenképpen van szerepük ebben. Az éghajlat természetes változékonysága gyakorlatilag önmagában is bárhol kiválthatja egy-egy extrém esemény előfordulásának lehetőségét.
A kutatók látnak valamiféle szokatlant abban, hogy már jó ideje a Kárpát-medence éghajlatának felmelegedését tapasztaljuk, a mostani szokatlanul hideg, havas idő a jelenlegi éghajlati körülmények között is teljesen normális jelenség?
Alapvetően nem látok abban semmi rendkívülit, hogy januárban-februárban lehetnek olyan időszakok, amikor a mostanihoz hasonló extrém hidegek törnek be a térségünkbe, és az is rendjén van, hogy ilyenkor havazik. Akár még a mostanihoz hasonló mennyiségben is. Magyarország éghajlatában benne van egy természetes változékonyság, előfordulhatnak olyan anomáliák, amikor egy-egy extrém hideg vagy havas tél jelentkezik, aztán pedig jön pár olyan év, amikor szinte egyáltalán nem látunk havat. Ugyanakkor valóban igaz, hogy a klímaváltozás hatásaként is észrevehetjük, hogy emelkednek az átlaghőmérsékletek, és ez a téli időszakban is tapasztalható, ami a csapadék halmazállapotára is hatással van. Kell egy kritikus hőmérsékleti küszöb ahhoz, hogy eső helyett hó alakuljon ki. Ha emelkednek a hőmérsékleti értékek, csökken a havazás esélye, a téli csapadékon belül arányaiban kevesebb lesz a várható hó mennyisége. Ez a jelenség a térség egész a hidrológiai ciklusára is hatással van. Ha egy kicsit távolabbra tekintünk, a hegyekben télen általában havazásra számítunk, de ha a hó aránya csökken, akkor a lehulló víz mennyisége rögtön lefolyik. A hónak van egy fontos, csapadék-visszatartó szerepe, ami például az árvizek előfordulásának az idejét is befolyásolja. Ha a téli csapadék a hóban raktározódik el, akkor a tavaszi olvadással várjuk az árvizeket is, ha viszont ez megváltozik, és már eleve folyékony halmazállapotban, eső formájában hullik a téli csapadék, akkor ez az egész hidrológiai ciklusban éreztetheti a hatását. Néhány évvel ezelőtt emiatt télen is el kellett rendelni árvízvédelmi készültséget a Dunán, ami nem annyira megszokott jelenség, és ez már összefüggésbe hozható az általános felmelegedéssel.
A napokban arról olvashattunk, hogy 2025 az utóbbi évtizedek legszárazabb esztendeje volt. Ez a mostani havazás ígérhet ebben valamilyen változást?
Ezt most még nehéz megmondani, hiszen éppen csak elkezdődött az év. Nem állnak még rendelkezésünkre olyan előrejelzési adatok, amelyek alapján az éves csapadék várható mennyiségére következtetni lehetne. A sarkvidéki hideg mostani betöréséből is korai volna bármilyen következtetést levonni arra nézve, mennyi csapadék hullik majd az egész évben.
Az elmúlt napokban nem csak az extrém európai hóhelyzetről szóltak a hírek. A világ távolabbi tájain szokatlan árvizek, felhőszakadások pusztítanak. Lehet ebben szerepe az úgynevezett „pillangó hatásnak” is?
A kifejezés Edward Lorenz amerikai matematikus-meteorológustól származik, aki a modern káoszelmélet kutatójaként feltette az a kérdést: „okozhat‑e egy pillangó brazíliai szárnycsapása tornádót Texasban?” Ezzel azt akarta jelezni, hogy az időjárási rendszerben a kiinduló állapot egészen apró eltérései később hatalmas különbségeket okozhatnak az előrejelzésben. A légkör érzékeny a kezdő feltételekre, ezért egy helyi, kicsinek tűnő zavar is más pályára viheti a nagytérségű áramlást, csapadékmezőket, ciklonpályákat. Ez a magyarázata annak, hogy miért nem lehet hosszabb távon megbízható meteorológiai előrejelzéseket készíteni. A nagytérségű cirkulációs rendszerek valóban a teljes Földön megtalálhatóak, és összefüggésben állnak egymással. Általánosságban igaz, hogy ha valahol csapadékosabbá válik egy adott terület az éghajlatváltozás hatására, akkor szükségszerűen máshol szárazabb időszakok jelentkezhetnek, ami akár egyetlen éven belül is változhat. A klímamodellek azt mutatják, hogy például Magyarországon a hőmérséklet emelkedése mellett a téli csapadék várhatóan nőni fog, csak nem mindegy, hogy milyen halmazállapotban hullik le.
Ön szerint a jelenlegi helyzetben lehet felkészületlenséggel vádolni a rendkívüli havazás okozta káosz miatt a szakembereket? Nem lehetett volna előre számolni azzal, hogy jöhet egy ilyen időszak?
Úgy tűnik, mindenkit meglepett, pedig az ilyen esetekben a HungaroMet rövid távú előrejelzéseit érdemes figyelni. Ezt az eseményt is jelezték előre. Ebből a szempontból részben jogos a kritika. Fel lehetett volna rá készülni, hiszen éghajlat-változás ide, vagy oda, az természetes, hogy télen esik a hó. Egyfajta alapkészültséggel mindenképpen illik rendelkezni, hogy ez megtörtént-e vagy sem, azt éghajlatkutatóként nem tisztem megítélni.
