Varga kecskére bízná a káposztát: mi segítenénk az EU-t a versenyképességi felzárkózásban
Miközben Varga Mihály azt vizionálja – legalábbis a propaganda szintjén –, hogy majd a magyar soros elnökség alatt mi segítjük az Európai Uniót versenyképességének felzárkóztatásában, addig a különféle rangsorok szerint a magyar gazdaság épphogy lejtmenetben van még az uniós tagországok zöméhez képest is. Nem csak a nagy presztízsű, globális vállalatvezetők véleményére alapozott svájci IMD versenyképességi rangsorban teljesítünk rosszul, hanem még a Magyar Nemzeti Bank módszere alapján is – az előbbiben a vizsgált országok közül már csak a román, a szlovák és a bolgár versenyképesség gyengébb, mint a magyar, addig ez utóbbiban – az összes uniós országgal összehasonlítva – az EU 19. helyét foglaljuk el. Sajnálatos módon, a trend nem nekünk kedvez, ugyanis romló a teljesítményünk.
„Az elmúlt években Európa versenyképessége leszakadt az Egyesült Államoktól és Ázsiától, célunk, hogy a magyar EU-elnökség alatt az unió felzárkózzon a versenytársakéhoz” – nem átallotta ezt mondani Varga Mihály az uniós pénzügyminiszterek tanácskozása (ECOFIN) után Luxemburgban.
Miközben Varga az EU-t ostorozza a versenyképesség szintje miatt, arról elfeledkezik, hogy valójában Magyarország az, amely ott kullog a versenyképességi uniós lista alsó fertályán (mint sok más gazdasági és társadalmi mutatóban is). Nem is kell messzire mennünk, elég megnézni az egykor az Orbán Viktor által a jobb kezének kikiáltott Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank napokban közzétett, 2023-as évet vizsgáló versenyképességi jelentését. Eszerint az Európai Unió, de még a másik három visegrádi ország átlagától is elmaradva, a középmezőny alsó részében található Magyarország.
Forrás: MNB
(Színmagyarázat: az előző évhez képest a zöld javulást, a rózsaszín romlást, a sárga változatlanságot jelez)
A dolog annál is fájóbb, mert lejtmenetben vagyunk, több mint egy pontot veszítve, két hellyel visszacsúsztunk az előző évi listához képest. Mint a jegybank szakértői rámutatnak: egy év leforgása alatt a 14 vizsgált területből 9 esetében romlott hazánk teljesítménye, köztük a XXI. század olyan kulcsterületein, mint a humán tőke minősége és a digitalizáció́.
Forrás: MNB
Mint írják, a magyar gazdaság versenyképességének romlását nemzetközi rangsorok is visszaigazolják. És valóban, a világ egyik leginkább figyelt versenyképességi rangsorában, a nagy presztízsű svájci IMD által évente összeállított, 67 ország gazdaságának versenyképességét összehasonlító rangsorban Magyarország az 54. helyen áll, mégpedig úgy, hogy 8 helyet csúsztunk vissza az előző évi listán elfoglalt helyünkhöz képest. Mint a Portfolió erről beszámoló elemzése rámutat: a 2019 óta eltelt időszakban a nemzetközi rangsorban hazánkat megelőzte Lengyelország, Horvátország és Románia. Az elemzés arra is felhívja a figyelmet, hogy a 2019-2024. években mindvégig előttünk járt Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia és Szlovénia; ugyanezen időszak alatt a nemzetközi rangsorban hazánkat megelőzte Lengyelország, Horvátország és Románia, igaz Szlovákia és Bulgária versenyképességi pozíciója továbbra is elmarad a magyar teljesítménytől.
Arra már a HVG mutat rá, hogy Magyarország 2022-ig – amikor az uniós pénzforrásokat elapasztotta a jogállamisági mechanizmus – felfelé, azóta viszont lefelé ívelő pályán mozog a ranglistán: 2022-ben még a 39. helyen állt a komplex listán, tavaly már a 46., idén pedig az 54. helyre csúszott vissza.
Forrás: Portfolio táblázata alapján
|
Így készül az IMD rangsora A világ mintegy 5 ezer vállalatvezetője által adott kérdőíves válaszokat alapul véve, állítják össze a versenyképességi indexet, majd magát a listát. Nemcsak az országok GDP-adatait vetik össze az elemzésnél, hanem a politikai, társadalmi és kulturális dimenziókat is figyelembe veszik, illetve hogy milyen környezetet teremt a vállalkozások számára a kormány: mennyire működik hatékonyan az infrastruktúra, az intézmények, és hogy a politikai döntéshozatal mennyire bátorítja a fenntartható értékteremtést. |
