Várhegyi Éva: nagyon sokba kerül nekünk, hogy Orbán stabilan tarthassa a bankrendszert

Várhegyi Éva szerint sok mindenről nem tudunk, és amiről igen, azt is csak azért, mert nem halt ki teljesen az oknyomozó újságírás. A közgazdász szerint pont a Spéder-ügy, de már Simicska bukása is azt mutatta, hogy a zsákmányszerzés a legfőbb politikai hatalom kedvére van, és az ő érdekeit szolgálja. „Addig minden módszer megengedett, hiszen a kétharmados parlamenti többséggel semmi sem akadályozza őket, hogy olyan törvényeket hozzanak, amelyekkel utána már törvényszerűen hajthatnak végre akciókat, amelyek jogállamban nem működhetnének.”

A szakember szerint talán, amikor Simicska elkezdett önállósulni, akkor fordulhatott meg Orbán Viktor fejében, nem szabad, hogy a politikai, gazdasági vagy médiahatalom egy kézben összpontosuljon, mert az az ő hatalmának is akadálya lehet.

Csányi Sándor a megingathatatlan

Csányi Sándor kezdettől fogva nagyon ügyesen építette fel a bankszektorban és az agrárszektorban azt, hogy tudja érvényesíteni az akaratát – mondta a legnagyobb magyar bank vezéréről Várhegyi Éva. Ez már elindult a Horn-kormány idején ’92-ben. Csányi az OTP privatizációjakor Spéder Zoltánnal együttműködve, érvényre tudta juttatni, hogy a szabad kezük legyen a bank irányítása terén, és amikor Gyurcsány idején megszorítások érték a bankokat, akkor is el tudta érni Csányi, hogy megváltoztattassák a bankadót az OTP-nek kedvező módon. „Orbán bankadójánál is elérték, hogy az ő kedvükre való legyen, de ilyen volt az első lakásfinanszírozási rendszer 2001-ben, még az első Orbán-kormány idején, ami az OTP-nek és az FHB-nak kedvezett.”

Nem vonulnak ki a bankok, csendben maradnak

Nagy csalódás volt a rendszerváltás után, hogy a nyugati multinacionális vállalatok minden rendszert hajlandóak kiszolgálni, nem jelennek meg a liberális, nyugati elvek, amelyeket magukénak vallanak – mondta Várhegyi Éva azokról a cégekről, nemcsak a bankokról, amelyeknek itt is a profit a legfőbb cél. „A bankszektorban az a nehézség, hogy nem egyszerű kivonulni, csak ha át tudja adni az üzletágait, ügyfélkörét, magyar állampolgárokat, kisvállalatokat. Itt nem lehet egyik napról a másikra kivonulni, de ezek a bankok a különadók és a sarcok ellenére is megtalálják a számításukat, olyanok a profitok.”

A magyar bankok egyharmada állami kézben van, egyharmada Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozik és van egyharmad rész, amiről nem tudjuk pontosan, hogy kié – tette hozzá a közgazdász.

Ha már arról volt szó, hogy krimibe illő fordulatok vannak a könyvben és maffiamódszerek lepleződnek le, akkor a takarékszövetkezeti szektort említette meg Várhegyi Éva. „Annak bekebelezése egy jól kitervelt, két év alatt szisztematikusan végrehajtott akció volt, amelynek vezetője Spéder Zoltán lehetett. „Ő tervelhette ki jogászok segítségével és a politikai, gazdasági hatalmat felhasználva. A néhai Demján Sándor szerint 130 ezer részjegy-tulajdonost semmiztek ki, és olyan bankbirodalmat állítottak össze, amivel Spéder bankját, az FHB-t tudták megerősíteni. A külföldi tulajdonban lévő bankok pedig az ölükbe pottyantak, az MKB-tól és a Budapest Banktól meg akartak szabadulni a nyugati anyáik, de külső okok miatt.”

A szakember szerint mindentől függetlenül, stabil a magyar bankrendszer, nem kell félni, hogy bedőlnének, amíg ez a kormány hatalmon marad, mert megvan az eszköze, hogy életben tartsa az uralma alá vont bankokat. Hozzátette, persze nekünk, adófizetőknek ez egyre többe kerül és minél tovább maradnak hatalmon, annál többe, mint Libanonban, ahol öt évi GDP-t kell majd felhasználniuk egy harminc éves haveri rendszer után, hogy helyreállítsák a bankrendszerük fizetőképességét.

A Klikk TV műsorát itt nézhetik meg.