Vásárhelyi Mária: kirekesztő, ezért tragikus a Fidesz családtámogatási rendszere

– A 4. Budapesti Demográfiai Csúcson Orbán Viktor is felszólalt. Azt mondta, „Mi nem elszenvedni, hanem alakítani akarjuk a népesedési folyamatokat” Mit gondol erről?

– Azt gondolom, hogy a gyerekszülést nyilván mindenféle módon lehet ösztönözni, gondoljunk csak a gyes, meg a gyed bevezetésére. Egy kormánynak szerintem az a dolga, hogy valahogyan támogassa a gyermekszülést. Ám Magyarországon tragikus módon nem ez történik. A szegény sorban élőket, a rászorulókat nemhogy nem támogatja ez az állam, hanem kifejezetten hátrányos helyzetbe hozza őket. Ahogy nem támogatja a megszületett, sérült gyermekek felnevelését sem. Az Orbán-kormány csak a középosztályi, illetve afölötti családokat támogatja a gyerekszülésben, ami viszont az én szememben abszolút rasszizmus. Ők nem minden gyerek megszületését szeretnék, csak a gazdagokét. A többieknek pedig kifejezetten megnehezítik, hogy gyereket vállaljanak.

– Orbán beszédében azt is mondta: Magyarország védekezik, mert a nyugati baloldal támad. A család fogalmát relativizálják, ennek eszköze az LMBTQ-lobbi és a gender propaganda, de alkotmányos család- és gyermekvédelmi rendszerünk van, ami automatikusan bekapcsol és megvéd minket. Miért támadna a nyugati baloldal, és miért relativizálná a család fogalmát?

– És miért kötődne a baloldalhoz? A saját példájukon láthatjuk, hogy az LMBTQ-közösséghez tartozás, vagy a melegség politika-semleges. Az nem az emberek egyéni választása, hanem egy adottság. Milyen baromság, hogy ezt a baloldal, vagy bárki támogatná. Senki nem támogatja, a társadalom tudomásul veszi, hogy sokfélék vagyunk, sokféleképp szeretünk. A baloldal egyszerűen nem tekinti feladatának, hogy beleszóljon az emberek magánéletébe. Egyébként a normális jobboldal sem.

– És mi az a gender-propaganda?

– Semmi. Ennek nincs értelme, ez ugyanaz, mint a migráns. Az emberek 90 százaléka azt sem tudja, mi az, hogy gender. Összevissza hazudoznak róla. Tényleg már annyira abszurd, amiket mondanak. Például, hogy egy kisfiú 3 éves korában közli: lány akarok lenni. És akkor a szülők óvodás korában átoperáltatják. Már nem akarom elhinni a sötétségnek és az aljasságnak ezt a fokát, és, hogy vannak emberek, akik ezt el is hiszik. Mert, hogy ezek gazemberek, azt tudjuk, de hogy erre van közönség, és emberek tényleg elhiszik ezeket a teljesen abszurd dolgokat – ez nekem felfoghatatlan.

– Azt is mondta a miniszterelnök: „Európa nem minden pontján akarják megoldani a demográfiai krízist, vannak, akik érzékelik a problémát, de a migrációval akarnak rá válaszolni.”

– Hát ez nem igaz! Hasonlítsuk össze, milyen támogatásban részesülnek ott a családok, hogyan fejlesztik az oktatást, meg az egészségügyet. Nem szavakkal kell támogatni a gyerekvállalást meg a családokat, hanem tettekben. Nem rasszista módon, anyagi alapon diszkriminálni azokat, akiket segíteni kéne. Nehéz már erre mit mondani.

– Egyébként meg mi köze lenne a migrációhoz?

– Semmi! Van ez a három szó, hogy gender, migráns meg Brüsszel, és mindent erre próbálnak ráhúzni. Teljesen értelmetlen szavak. Hiába vannak ezek az elképesztő, a középosztályt és a felettük lévőket támogató programok, nyilván a középosztálytól fölfelé élnek azok az emberek, akik egzisztenciálisan a „legönzőbbek”- és ezt most nem rossz értelemben mondom –, akik annyi gyereket vállalnak, amennyit felelősséggel fel tudnak nevelni, és amennyi mellett tudják építeni az életüket. Azt kéne segíteni óvodákkal, iskolákkal, mindenfajta módon, hogy a nők például ne érezzék úgy, ha gyereket szülnek, akkor hihetetlen hátrányba kerülnek.

– Tíz évvel ezelőtt öt területet azonosítottak, amire a magyar családpolitikát építették. Az első alapelv, hogy a gyerekvállalás jelentsen anyagilag is előnyt. Erről már megbeszéltük, hogy a Fidesz családpolitikájában ez csak bizonyos rétegnek, bizonyos anyagi szint fölött jelent előnyt…

– Pont azokat támogatják, akiket nem kéne. Inkább az infrastruktúrát kellene fejleszteni. Azok, akiket most támogatnak, nem szorulnak rá. Ők arra szorulnának, hogy a gyereknevelés infrastruktúrája legyen sokkal fejlettebb és biztonságosabb.

– A második alapelv, hogy a családokat segítsék saját lakáshoz jutni. Segítik?

– Nem. Azt hiszem, nincs még egy olyan uniós ország, ahol annyira kevés lenne a bérlakás, mint nálunk. A lakásbérleti díjak az égben vannak, és nem hajlandók semmit csinálni vele. Pedig nyilván azt is lehetne szabályozni, ahogy a legtöbb nyugati országban megteszik. Szabályozva van, hogy miként lehet lakásokat kiadni, milyen béreket lehet kérni. Ebben az ügyben sem csinálnak semmit nálunk. Azt pedig, hogy egy fiatal házaspár lakást vegyen, vagy hogy egyáltalán megforduljon a fejében, csak egy rendkívül szűk réteg engedheti meg magának.

– Ennek az öt fideszes alapelvnek a főpillére, hogy a családpolitikát az édesanyákra kell alapozni, és az egész ország működését családbaráttá kell tenni. 2010 óta mi történt ebben az ügyben?

– Semmi az ég egy adta világon. Először is, a családpolitikát nem az édesanyákra, hanem az édesanyákra és az édesapákra kell alapozni. A fejlett társadalmakban már mindenhol kiveszik a részüket a gyereknevelésből a férfiak, sőt, például az északi országokban kötelező az apáknak is otthon maradni a kisbabákkal. Itt szintén lehetne millió lépést tenni, de semmi sem történt. Az anyák helyzete pedig egyre nehezebb.

– Az szintén a fideszes alapelvek közé tartozik, hogy a jog eszközével is meg kell védeni a családokat, és az általuk lefektetett intézkedéseket…

– Semmi mást nem csinálnak, csak abszurdnál abszurdabb jogi intézkedéseket, törvényeket hoznak. Ehhez képest gyerek nem születik több, az anyák nem érzik nagyobb biztonságba magukat, az egészségügy – ahol életet adhatnának a gyerekeknek, és amire támaszkodhatnának – katasztrofális, az iskolákról tudjuk, milyen állapotban vannak, óvoda, bölcsőde nem, vagy csak nagyon kevés épül. Jogszabályokat hozni a legegyszerűbb.

– Orbán még arról is beszélt, hogy 2010 óta a jobboldali kormány családtámogatásokra fordítja a GDP öt százalékát, és összekötötték a munkát a támogatásokkal. Szerinte „Magyarország az út felénél jár, de az irányt már ismerjük”. Jó ez az irány? 

– Először is, mi az, hogy összekötötték a munkát a támogatásokkal? Mit tehet az a gyerek arról, vagy miért kell azért éheznie, mert a szülője nem talál munkát, vagy esetleg nem akar dolgozni? Iszonyatosan aljas dolog összekötni a családtámogatást a munkával. Miért büntetünk egy gyereket, aki iszonyatosan kiszolgáltatott, és nyilván így is ő fizeti meg leginkább, ha a szüleinek nincs munkája. Az irány pedig pont azért tragikus, mert kirekesztő és büntető jellegű mindazokkal szemben, akik nem úgy állnak a saját lábukon, mint Orbán Ráhel.

– Mit szól ahhoz, hogy A Nőkért Egyesület aktivistái a demográfiai csúcsra érkező résztvevőket egy molinóval várták, amin az szerepelt, „A mi pénzünkből? Nem! A mi testünkről? Nem! Nélkülünk? Nem!”?

– Azt gondolom, az a helyes, amit ez a mozgalom követel, hadd döntsön minden nő saját maga arról, hogy mikor, hol, hány gyereket akar vállalni. Ebben az államnak egy feladata van: támogassa, hogy minél több gyerek megszülethessen azok közül, akik meg akarnak születni.