Vásáry André eurovíziós botrányról, hollywoodi szerepről, politikai elnyomásról, az Árulókról

Egy amerikai film és egy váratlan felkérés

Vásáry André elmondása szerint az idei év már eddig is rendkívül intenzív volt számára, több párhuzamos projektet vitt egyszerre, amelyek közül az egyik egy amerikai filmprodukcióhoz kötődik, amelyről részleteket ugyan nem árulhat el, de annyit igen, hogy énekesi szerepet kapott benne. Mint fogalmazott, „öt dalom lett felvéve”, ugyanakkor egyelőre nem tudni, ezek közül mennyi kerül majd ténylegesen a végső filmbe.

A megkeresés egészen szokatlan módon érkezett: egy baráti közvetítésen keresztül jutott el hozzá a casting, miután a produkció egy férfi szoprán hangot keresett, és Európában sem találtak megfelelő jelöltet. „Abban a pillanatban, hogy letettük a telefont, már hívtak is” – idézte fel a gyorsan felpörgő eseményeket. A kiválasztási folyamat során rövid időn belül videót kértek tőle, majd konkrét énekanyag is érkezett, amelyet nagyon rövid határidővel kellett megtanulnia.

Az énekes szerint a munka intenzitását az is növelte, hogy a dalok egy része egy fiatal, Golden Globe-díjas zeneszerzőhöz kötődik, aki a klasszikus zenei hagyományokban is otthonosan mozog. A felvételek egy hét alatt készültek el, rendkívül sűrített munkarendben, reggeltől késő estig tartó próbákkal és stúdiózással.

Stúdiómunka, jelmezek és egy különös szerep

A produkció kapcsán André arról is beszélt, hogy a forgatás és a zenei felvétel sajátos módon zajlott: a zenekart, a kórust és az énekest külön vették fel, így valójában nem volt klasszikus közös próba. A végső hanganyagokra énekelt rá, ami számára is szokatlan helyzetet teremtett.

A film vizuális világa erősen stilizált, több korszak elemeit vegyíti, a jelmezek pedig ennek megfelelően rendkívül részletgazdagok voltak. Az énekes egy fiatal kasztrált énekes szerepét alakítja, amihez reneszánsz jellegű, arannyal hímzett kosztümöt kapott. „Már a jelmezpróbán látszott, hogy ez egy különleges projekt lesz” – mondta, hozzátéve, hogy a ruhák és a díszletek minősége is kiemelkedő volt.

A forgatási körülmények ugyanakkor nem voltak hagyományosak: előfordult, hogy hosszú órákat kellett várakoznia jelmezben és sminkben, miközben a rendező rendkívül spontán módon hívta be a jelenetekre. „Nem kaptam instrukciót, azt mondták, ami belőlem jön, az lesz a jó” – idézte fel. Elmondása szerint ez egyszerre volt felszabadító és bizonytalan helyzet.

Pálya, ismertség és a szakma árnyoldalai

A beszélgetés során szóba került az is, hogyan alakult az elmúlt években a karrierje és a fellépéseinek száma. André szerint ma már teljesen más rendszerben működik a zenei szakma, mint korábban: nincsenek folyamatos, egymást követő turnék, inkább időszakos, projektalapú munkák jellemzőek.

Elmondása szerint sosem volt klasszikus „haknista” előadó, inkább önálló estekre és színházi jellegű produkciókra hívják. Bár korábban volt olyan menedzsmentje, amely plázás és tömeges fellépések felé vitte volna, ezt tudatosan elutasította, mert nem érezte sajátjának ezt az irányt.

Szó esett a televíziós szerepléseiről is, köztük olyan reality jellegű műsorokról, amelyekben saját bevallása szerint nem mindig találta meg a helyét. Egy máltai forgatás kapcsán például úgy fogalmazott, hogy a stratégiai, konfliktusokra épülő játékformát kifejezetten nehezen viselte, mert távol áll tőle az ilyen jellegű „szarkavarás”.

A zenei pálya mellett a közéleti és bulvármegjelenésekről is beszélt, hangsúlyozva, hogy tudatosan kerüli a túlzott médiavisszhangot. „Nem vagyok bulvárban” – mondta, hozzátéve, hogy számára fontosabb a szakmai munka, mint a folyamatos jelenlét a sajtóban.

A fellépések számáról elmondta, hogy ma már sokkal kiegyenlítettebb a naptár, mint a korábbi években, és nincs szó folyamatos turnézásról. Inkább az egyedi meghívások, fesztiválok és önálló estek határozzák meg az évét, miközben a szakmában általánosságban is visszaesett a korábbi évtizedekhez képest intenzív fellépésszám.