Végre a kormány is beismerte, hogy tarthatatlan az idei 15 százalékos infláció

„A törvény pontosan meghatározza, mekkora infláció, illetve a nyugdíjas vásárlási kosár mekkora mértéke esetén jár a novemberi nyugdíjkorrekció" – mondta Gulyás Gergely a szerdai kormányinfón a novemberi nyugdíjkorrekció kapcsán. Egy kérdésre nem cáfolta, hogy várhatóan 18 százalékos lesz az idei infláció, ami meghaladja a törvényben előírt 15 százalékos mértéket. Ez változást jelent a kormány kommunikációjában, hiszen eddig egyszerűen nem voltak hajlandók tudomásul venni a realitásokat, a szakértők véleményét, de még a Magyar Nemzeti Bank prognózisát sem, s kitartottak amellett, hogy az idén az éves infláció nem fogja meghaladni a 15 százalékot.

Habár korábban a nyugdíjas szervezetek és az ellenzék is sürgette, hogy – tekintettel a 20 százalék felett ragadt inflációra – ismerjék el, tarthatatlan az idei 15 százalékos „belövés”, s ezért már nyáron hajtsanak végre nyugdíjkorrekciót, a kormány ellenállt. Gulyás Gergely a június közepén tartott kormányinfóján a következőképpen verte vissza a „támadásokat”: „Ha erre okot adó körülmény van, akkor azt novemberben fogják kifizetni” – szögezte le, hozzátéve: „amikor látszik, hogy az infláció magasabb lesz, akkor szokta ezt előrehozni a kormány. Most azonban az látszik, hogy az infláció nyáron visszazuhan, így nem gondolkoznak abban, hogy előre hozzák a nyugdíj-kiegészítés kifizetését”. Pedig a Matolcsy-féle jegybank már magasabb éves inflációról beszélt, sőt! Míg tavasszal még 15-19,5 százalék közé várták, júniusra már az alsó sávot 16,5 százalékra tette az MNB.

Ezek szerint a kormány végre mégis elismerte – még ha közvetetten is –, hogy a fogyasztói árak emelkedésének az üteme az idén meg fogja haladni a 15 százalékot? Katona Tamást kérdeztük.

„Amíg csak lehetett, a kormány azt kommunikálta, hogy belefér a 15 százalékba, ám most már ott tartunk, hogy ez már nem áll, hiszen az augusztusi inflációs adatok ismeretében a nyugdíjas infláció 18,5 felett lesz” – – hívta fel a figyelmet a Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnöke. Aki szerint tehát a kormány kommunikációs trükkje volt, hogy lebegtették, szükség lesz-e emelésre, azt sugallva, hogy elképzelhetően „beleférnek” majd a 15 százalékba. „Gyakorlatilag most ugyan már beígérték az emelést, de Gulyás sem mondott számot, csak annyit, hogy szeptember végén állapítják meg a mértéket”. Katona Tamás ezt igencsak furcsának tartja, mivel már ismert a mérvadónak tekintett augusztusi infláció, amihez képest nem jut új információhoz a kormány. 

A kormány szempontjából azért is fontos a 15 százalék feletti infláció „beismerése”, mert a költségvetésben sok mindent meg kell tenni, hogy igazodjanak a megemelt inflációhoz. Hiszen a nyugdíjasokon túl, a kormánynak vannak egyéb kötelezettségei is, például a minimálbér-emelés, vagy a béremelés a közszférában – mutatott rá a szakember. Éppen a napokban osztják ki a pedagógusoknak a munkaszerződésüket, amiből kiderül, hogy érdemben nem emelik a bérüket, csak ígérvényt kapnak erre – jegyezte meg. 

S hogy ez miként hat a költségvetésre? Elvben a magas infláció általában segíti a büdzsét – emlékeztetett Katona Tamás, aki szerint ezért a mostani inflációban az is benne van, amit egy plasztikus képpel ábrázolt: „ha úgy vesszük, három műszakban dolgoznak, a reggeli műszakban a jegybank az infláció csökkentéséért tesz, a délelőttiben a kormány is azt teszi, majd a délutániban már – képletesen szólva – dobálja a benzines palackokat”. Ami tény, szerinte már régóta át vagyunk verve, s ez egyre nyilvánvalóbb.

A kormányt azonban igen váratlanul érte a fogyasztásokat terhelő adóbevételek alakulása, ami nem segíti a költségvetést – mutatott rá. Általában az a jellemző, hogy ha emelkedik a fogyasztói árszint, akkor az megnöveli az áfa- és a jövedéki adóból származó bevételeket. Ráadásul Orbánék az elmúlt évtizedben úgy alakították az adórendszert, hogy egyre nagyobb szerepet kaptak a fogyasztási adók a jövedelmet terhelő adókkal szemben. A kormány pedig most is abban bízott, hogy ezek az adóbevételek majd segítik a büdzsét, ám váratlanul érte a tíz százalékos fogyasztói keresletcsökkenés, amire egyébként még a 2008-as válság idején sem volt precedens (a Covid idején elhalasztott fogyasztás volt). Ezzel persze egy hatszázmilliárd forintos hiány keletkezik az adóbevételeknél – jegyezte meg Katona Tamás nem kis szarkazmussal – „ami nem okoz akkora gondot kormánynak, hiszen a legnagyobb problémája a Budapest Airportnak az áfakiesésnél nagyobb összeget felemésztő megvétele”.