Versenyképes járások: van, akitől elvesznek, van, aki pénzt kap
A települések vezetői még nem látják pontosan, hogyan működik majd az, hogy az iparűzési adó 2025. évi többlete bekerül a területfejlesztési alapba és válik „visszapályázhatóvá” a járások számára. A kormány ígérete szerint ebből a pénzből jövő januártól minden magyarországi járás garantált éves fejlesztési forráshoz jut a Versenyképes járások program keretében. Még dolgoznak a végrehajtási szabályokon, jelenleg úgy néz ki, hogy legalább 250 millió forintra pályázhat majd minden járás, a vármegyeszékhely központú járások esetében ez az összeg 500 millió forintot jelent. Százhetvennégy járásból 135 olyan van, amely 250 millió forintos pályázati összeggel rendelkezik, hat megyeszékhely pedig 500 millió forintos keretet kap. Két polgármesterrel beszélgettünk a lehetőségekről.
Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) elnöke:
Kinek jó ez és ki húzza a rövidebbet?
Csak sejteni lehet, de pontos információkkal még talán a minisztériumban sem rendelkeznek. Mindössze szóban hallottunk a végrehajtási elképzelésekről, de hogy milyen formában születik majd a végső döntés, az a befolyó bevételtől és persze a költségvetés véglegesítésétől függ.
A korábbi tapasztalatok alapján, a pályázatok végeredménye független lehet az érintett önkormányzat politikai szimpátiájától?
Annyit tudunk egyelőre, hogy az idén a tehetősebb településekre befolyó iparűzési adó többletét elveszik és szétosztják majd a járási önkormányzatok között. Hogy ebben mennyiben lesz majd szerepe a politikai szándéknak, és mennyiben a tényleges rászorultságnak? Nem akarok feltételezésekbe bocsátkozni, de abból talán lehet következtetni bizonyos tendenciákra, hogy a jelenlegi állás szerint a forintok szétosztásáról nem a polgármesterek valamilyen testülete dönt majd, hanem a kormány. Mi legfeljebb csak javaslatokat tehetünk. Abban pedig, hogy a végső szót majd kormányszinten mondják ki, megeshet, hogy „bizonyos esetekben” politikai megfontolások is szerepet kaphatnak.
Sok múlhat a javaslatokon is. Adhatnak valahová kevesebbet, többet is…
Valóban lesz egy olyan lehetőség, hogy ha valahol kevesebb a szétosztható keret, ott akár meg is lehet majd kétszerezni. Járásonként 250 millió az „induló” forrás, de nyitva van a lehetősége, hogy valahová akár kétszer annyi pénz is kerülhessen. Tételezzük fel, hogy a járáson belül a polgármesterek megállapodnak valamiben, fölterjesztik azt a döntéshozóknak, aztán valaki, majd a végén, meghozza a döntést.
Erről előzetesen kikérték az önkormányzati szövetségek véleményét?
Beszéltünk róla egyszer-kétszer. Az mindenki számára elfogadható, hogy a támogatások odaítélésben lesz némi mozgástér, de arról, hogy ez technikailag hogyan bonyolódjon, nincs egységes álláspontunk, javaslatunk. Azt, hogy a jól teljesítő településektől a már most is 60 milliárdos szolidaritási adón túl még ezt is elvonják, azt a többség nehezményezi. Ki látott már olyat, hogy törvényes legyen a kettős adóztatást? Az így elvont további mintegy 65 milliárdot még a kaposvári ősfideszes Szita Károly is sokallja. Ő is azt mondja, hogy ha a kormány mindenképpen ragaszkodik a Versenyképes járások címen meghirdetett programjához, akkor a tehetősebb városoktól eleve elvett szolidaritási adót illene valamilyen mértékben csökkentenie. Vannak még nyitott kérdések, amelyekre nincsenek válaszok sem.
Egyelőre úgy tűnik, folytatható valamiféle vita a végső döntés előtt, módosulhatnak a jelenlegi álláspontok is.
Hanusi Pétert, Mátészalka polgármestere, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) megbízott elnöke:
Úgy tudom, ön tárgyalt Navracsics Tiborral is. Lehet, hogy többet tud a MÖSZ elnökénél?
Valóban nagyon sok a nyitott kérdés, amire még nem kapunk választ. Ma még a pályázati feltételek részleteit sem ismerjük. Most igyekszünk minél több kollégától véleményt kérni, ezekben a napokban éppen a vármegyei tisztújító küldöttgyűléseket látogatjuk sorra. Ezekre – sok szempontból – most a legalkalmasabb időpontban kerül sor. Lehetőség nyílik többek között a Versenyképes járások programról is elbeszélgetni a polgármesterekkel. Az én információim alapján, az Önkormányzati Nemzeti Érdekegyeztető Fórum (ÖNET) tanácsülésén, nem olyan túl régen, az hangzott el, hogy januárban és februárban lehet még szövegszerű javaslatokat tenni a végső döntés előtt. Mintegy „társadalmi vita” keretében még akkor is lehetőségünk lesz majd elmondani a véleményünket.
Mekkora az érintett települések köre?
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének jelen pillanatban 1664 önkormányzat a tagja. Vannak települések, ahol új vezetés kapott mandátumot, másutt tapasztalt polgármesterek újrázhatnak a június 9-i választásokat követően. A TÖOSZ is tisztújítás előtt áll, a szervezeten belül a tag-önkormányzatokat a polgármesterek képviselik, ezért keressük most velük a kapcsolatot. Mint mondtam, ez kiváló lehetőséget nyújt arra, is, hogy például a Versenyképes járások programjáról is megosszuk egymással a gondolatainkat, ötleteinket, elképzeléseinket.
Hogyan tapasztalja, milyen a program fogadtatása?
Azt mindenki üdvözli, hogy végre elindul az országban egy térségekben való gondolkodás. Csak zárójelben jegyzem meg: ezt egyébként még nekünk, polgármestereknek is tanulnunk kell. Szóval egyik oldalon nagy a várakozás, a másik oldalon tapasztalni a polgármesterek részéről némi bizonytalanságot is: vannak, akik majd annak a függvényében foglalnak állást, ha már láthatóak lesznek a részletek. A harmadik oldalon azok állnak, akiknek a hírek szerint le kell majd mondaniuk az iparűzésiadó-bevételeik növekményéről. Ők persze nem örülnek ennek.
Soha nem születhetnek olyan döntések, amelyek mindenkinek egyaránt kedveznek…
Ez nem is vitás. Jelenleg azok vannak többségben, akik örülnek egy olyan új forrásnak, amiből fejleszthetik a településüket. Sokan már most azon törik a fejüket, hogyan lehet majd sikeresen pályázni. Az általunk szervezet „országjárás” egyik fontos célja, hogy minél több javaslatot gyűjtsünk a döntés előkészítéséhez. Kapunk részinformációkat, születnek javaslatok, ezeket összegyűjtjük, és majd január-februárban, amikor a jogszabály tervezete a társadalmi vita fázisába lép, eljuttatjuk a döntéshozóknak.
Ön melyik csoportba tartozik? Örül, kivár, vagy…?
Amikor először beszélgettünk erről Navracsics Tibor miniszter úrral, akkor rádöbbentem, mennyire jó ez az elképzelés. Ahogy már mondtam, mátészalkai polgármesterként régóta hiányoltam a térségi gondolkodást. Jelenleg az ötödik ciklusomat töltöm a polgármesteri székben, a két első megbízatásom egy kistelepülés, Nyírcsahoj vezetése volt. Tehát tudom, mit gondol egy kistelepülés vezetője akkor, amikor azt hallja, hogy a szomszéd városban hatalmas az iparűzési adóbevétel, de az ő falujuk ebből nem kap egyetlen forintot sem, pedig egy részét az ott élők termelték meg.
Mi a garancia arra, hogy ezeknek a pályázatoknak az elosztása, értékelése politika-mentesen történik majd?
Még járási szinten sem tartozik minden polgármester ugyanahhoz a politikai oldalhoz. Ez így természetes. A TÖOSZ-ban talán három héttel ezelőtt kiadtunk egy sajtóközleményt, amiben megfogalmaztuk: mi azzal a megoldással tudnánk azonosulni, azt szeretnénk, ha a rendelkezésre álló forrásokról a polgármesterek közössége mindenütt helyben dönthetne. Ezzel talán megelőzhetnénk minden sanda feltételezést arról, hogy a döntéseket kisajátítja magának a politika. Két verziót is felvázoltunk, miszerint a települések nagyságától függően szülessenek a döntési szintek. A kisebbek esetében ne a járásközpontban, hanem az egyes járásokban, a közös hivatalok székhelytelepülésének polgármesterei határozhassanak, bizonyos lélekszám fölötti települések esetében pedig a polgármesterek hozzák meg a végső döntéseket. Nem könnyű megtalálni a legjobb megoldást, hiszen van járás, ahová 84 település tartozik, 84 polgármesterrel. Hogyan tudnak majd ők nyolcvannégyen 250 millió forintot elosztani egymás között igazságosan?
Ön szerint hogyan?
Ennek a kitalálásához még időre meg okos javaslatokra van szükség.
