A mostani helyzet rosszabb, mint a 2006-os, mert nem számíthatunk az unió támogatására
„Ezek az összehasonlítások és statisztikák szándékosan buták és értelmetlenek” – jelentette ki a közgazdász, a GKI Gazdaságkutató elnöke, arról, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalán hasonlította össze az MSZP-SZDSZ-kormányok és a Fidesz-KDNP-kormányok államadósságát, valamint ott számolt be a gazdasági újraindítás sikerességéről is. Vértes András úgy látja, ezek az „adok-kapok” játékok nem viszik előbbre az ország gazdaságát és nem javítanak a jelenlegi helyzeten.
– Varga Mihály Facebook-oldalán számolt be arról, hogy a heti gazdasági index értéke már 18 hete pozitív, ami azt jelenti, hogy sikeres a kormány által kezdeményezett gazdasági újraindítás. Sőt, az április 1. és június 30. közötti időszakban, már 13,7 százalékra javult. Mit lehet leszűrni ebből a statisztikából?
– Ezzel a statisztikával csak meghülyítjük az embereket. Itt most csak annyiról van szó, hogy tavaly volt egy olyan időszak, amikor hatalmasat zuhant a gazdaság, 13-14 százalékot. Most javultak a gazdasági feltételek, ahogyan a járvány gyengült. Ennek köszönhetően, volt most egy óriási ugrás, amivel visszaállt az eredeti szintre a gazdaság. Ezeket a statisztikákat csak akkor lehet majd valójában értékelni, amikor túlmentünk 2021-en és 2022-ből, vagy még későbbről visszatekintünk. Ráadásul valószínűleg még fog jönni egy újabb hullám – vagy akár több is –, amely után ismét ingadozhat az ország teljesítménye.
– Az államadósság az elmúlt időszakban – a járvány és az azzal járó gazdasági visszaesés hatására – bőven meghaladta a három százalékos, előirányzott mértéket. A pénzügyminiszter ezzel kapcsolatban is a közösségi oldalán reagált és hangsúlyozta, hogy a korábbi kormány szintén bőven meghaladta a határvonalat. Ez az eredmény mit árul el nekünk?
0 Készséggel elismerem, hogy a 2006-os helyzet rossz volt, de el kéne itt is ismerni, hogy ez a mostani is borzasztóan rossz. Az szép, hogy jövünk ki belőle, de még egyáltalán nem vagyunk túl ezen. Ráadásul most még rosszabb a helyzet, ugyanis nem kapjuk meg az Európai Unió támogatását és ez döntő pont. Azonban ezeknek az összehasonlításoknak sok értelmük nincs. Jóval hasznosabb lenne, ha a politikusok tényleg a valós folyamatokba próbálnának belemenni, nem pedig ilyen adok-kapok helyzetekbe. Az igazi kérdés, hogy mivel lehetne előrevinni a magyar gazdaságot.
– Mi a válasz az „igazi kérdésre”? Mi mozdítaná előre hazánk gazdaságát?
– A mostani helyzetben az alapvető kardinális célokban teljesen nyilvánvalóan közmegegyezésre lenne szükség. Ezzel lehetne viszonylag gyorsan, viszonylag értelmesen, az európai tendenciákhoz „hozzásimulva” előrelépni.
– Hogyan lehet „hozzásimulni” az európai tendenciákhoz?
– Az európai rendszernek számtalan eleme van. Az egyik például, hogy minél magasabb hozzáadott értékkel rendelkező termékeket és szolgáltatásokat kell nyújtani. Ha kitekintünk Csehországra, akkor azt látjuk, hogy ott nagyjából 50 olyan cég van, amely valóban magas hozzáadott értékkel rendelkező terméket gyárt, vagy szolgáltatást nyújt. Magyarországon nem találunk összesen tíz ilyet. A másik elem, amely segítené a magyar gazdaságot, az egy ösztönző, tiszta versenyhelyzet. ami egyszerűen azt jelenti, hogy azok nyernek a pályázatokon, akik valóban a legjobban értenek az adott dologhoz. Persze mindenhol van korrupció, mindenhol vannak hibák, de az, ami nálunk van, elfogadhatatlan. Az, hogy előre meg lehet mondani, ki fogja megnyerni azt a bizonyos tendert, és azt is, hogy azon belül hány milliárd megy el magánzsebbe. Ezt az Európai Unió is sokáig nézte és most jutott el arra szintre, hogy nem ad több pénzt, amíg ez a probléma meg nem oldódik. Fontos elem, hogy méltányos életkörülményekre és létbiztonságra van szükség. Ennek létrehozása nem könnyű feladat, de erre van szükség. Nézzük meg a lengyeleket, velük sok mindenben együtt vagyunk, de náluk van egy egyértelmű együttműködés a gazdagabb és a gyengébben ellátott rétegek között, sőt, van közöttük átjárás. Nálunk ilyen nincs. Ehhez kapcsolódik egy másik alapelem is: széles körű társadalmi szolidaritás és egymás tisztelete. Nyilván sok parlamentben kiabálnak, de a magyar parlamentben elég durva dolgok vannak. Ha a legfelsőbb szinteken sincs kommunikáció, akkor nem lehet elvárni, hogy máshol megbeszéljék egymással az emberek a dolgokat. Nagyon sok olyan emberrel, aki a „NER-csapatában focizik” normálisan tudok beszélgetni. A legfontosabb mind közül azonban a következő: be kell ruházni az emberekbe. Továbbá modern, megelőző egészségügyre van szükség. Több mint 30 ezer ember halt meg – ezt nem szeretik kimondani a kormány oldalon – a járvány alatt, amivel torony magasan nekünk van a legrosszabb statisztikánk. Mindenbe beruházunk, annyi felesleges dolgot építünk, de az emberekbe semmit sem fektetünk. Nincs elég jó óvodánk, darabos az iskolarendszer, kevés az okos tanár. Élethosszig tartó képzésre lenne szüksége mindenkinek, ezzel lehetne előrehaladni. Ezeken kívül van még millió másik dolog, amire szükség lenne. Akár reggelig sorolhatnám.
– Matolcsy hasonlóan gondolkozott, amikor néhány napja azt mondta, hogy nem „vasba” kellene fektetni, hanem „agyba”. Ezek alapján mondhatjuk, hogy a jegybank elnöke jó irányba tapogatódzik?
– Nem szeretem Matolcsyt, bár sokszor beszélgettünk. De ettől függetlenül, el kell ismerni, hogy ő kimond néhány igazságot, amivel egyáltalán nincs baj. Bár nem értem, hogy most miért kezdett ebbe bele, de gondolom, mivel nem lehet eltusolni, elhazudni azt a sok hibát és bajt, amibe kerültünk, így valakinek muszáj kimondania. De ez nem elég a fejlődéshez. Bő másfél évtizede vagyunk az Európai Unióban. Jónéhány ország ez idő alatt előrelépett. A csehek, a szlovének és az észtek majdnem elérték a fejlett országok szintjét. Magyarország is fejlődött persze, hiszen Görögországot és a portugálokat talán utolértük, de a fejlődésünk nem olyan mértékű, mint az előbb említett hármasé. Mindeközben a románok és a szlovákok folyamatosan közelítenek hozzánk. Ha jót akarunk magunknak, akkor másképp kell csinálnunk és ki kell használnunk, hogy az unió része vagyunk.
