Veszélyhelyzet: az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság és az ellenzék adja a kontrollt
„Ha a kormány visszaélne a veszélyhelyzet elrendelésére vonatkozó alkotmányos lehetőségével, akkor ennek jogi és politikai következményei lehetnek. A társadalom a nyilvánosság eszközeivel és megfelelő tiltakozással tud gátat szabni az esetleges jogsértéseknek, joggal való visszaéléseknek” – válaszolta Magyar György ügyvéd a kérdésünkre, hogy fennállhat-e a visszaélés veszélye. A kontrollban az Országgyűlésnek, az Alkotmánybíróságnak és az ellenzéknek egyaránt van szerepe. Az ügyvéd segítéségével azt is végigvesszük, hogy pontosan mit is jelent a veszélyhelyzet.
„Hangsúlyozom, hogy veszélyhelyzetben is be kell tartani minden hatályos jogszabályt, így a kormány rendeleteit is” – hívta fel a figyelmet az ügyvéd, rámutatva: „a koronavírus terjedése valós fenyegetést és tényleges járványt eredményezhet, amire a kormánynak reagálnia kell”.
Az Országgyűlés és az Alkotmánybíróság hivatott kontrollt gyakorolni – emlékeztetett, megjegyezve: „Mindenki döntse el maga, hogy a mai magyar közjogi rendszerben és politikai valóságban az Alkotmánybíróság milyen hatékonysággal képes betölteni alkotmányos ellenőrző funkcióját”. Mint hozzátette: „az ellenzéknek is be kell töltenie az alkotmányos ellenőrző funkcióját a veszélyhelyzet alkotmányos céljának elérése érdekében úgy, hogy e célokon túl, a kormány a rendeleti kormányzás útján véletlenül se terjeszkedhessen” .
Mi is az a veszélyhelyzet?
A „veszélyhelyzet” egy alkotmányjogi kategória, illetőleg jogintézmény; a különleges jogrend egyik fajtája. Fő szabályait az Alaptörvény 53. cikke rögzíti, részletes szabályait a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 43-51. §-ai, illetőleg az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/B-232/C. §-ai szabályozzák – tudtuk meg Magyar Györgytől.
Mikor lehet kihirdetni?
A kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek elhárítása érdekében hirdetheti ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.
Milyen rendeletek alkotására van a kormánynak lehetősége?
Olyanokra, amelyekkel felfüggesztheti egyes törvények alkalmazását, eltérhet törvényi rendelkezésektől, s egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
Meddig maradhatnak hatályban ezek a rendeletek?
Ezek a rendeletek tizenöt napig maradhatnak hatályban, kivéve, ha a kormány – az Országgyűlés felhatalmazása alapján – a rendelet hatályát meghosszabbítja. A kormány rendelete a veszélyhelyzet megszűnésével hatályát veszti.
Ki és mit tehet veszélyhelyzetben?
Az államháztartásra vonatkozó szabályoktól eltérő rendelkezések állapíthatók meg.
A polgármester és a jegyző hatáskörébe tartozó államigazgatási feladatot állapíthatnak meg.
A közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó törvény rendelkezései közül rendelettel eltérő rendelkezések bevezetésére van mód számos területen. Ezek érinthetik a többi között a bíróság előtt meg nem támadható hatósági döntések körét; a hatáskör és illetékesség megállapítását; az eljáró közigazgatási hatóság kijelölésének rendjét; a megkeresés szabályát, az ügyintézési és egyéb határidő vagy képviselet rendjét; az elővezetés szabályát; az eljárás felfüggesztését; a jogorvoslat rendjét; a végrehajtás szabályait.
Vannak-e korlátok a kormány számára ebben a helyzetben?
„A veszélyhelyzetben – mint a különleges jogrend speciális esetében – a kabinet rendeleti úton történő kormányzása nem abszolút és nem kontroll nélküli” – szögezte le Magyar György, hangsúlyozva, hogy csakis a katasztrófa elhárításához szükséges mértékben és területen vezethetnek be rendkívüli intézkedéseket.
Ki és mi gyakorol kontrollt?
Az Országgyűlés és az Alkotmánybíróság ellenőrző szerepe továbbra is fennáll, s a rendeleti úton történő kormányzás lehetősége a veszélyhelyzet megszűnéséig tart.
Hogyan lehet kivédeni az esetleges visszaéléseket?
Annak érdekében, hogy a veszélyhelyzet elrendelésével keletkező rendkívüli jogrenddel ne lehessen visszaélni, csakis az alkotmányos ellenőrző szervek és mechanizmusok jelenthetnek biztosítékot: az Országgyűlés és az Alkotmánybíróság – mondta az ügyvéd, emlékeztetve arra, hogy az Alaptörvény 54. cikke szabályozza ezen rendeletek időtartamát (15 nap, hosszabbításra Országgyűlési felhatalmazás kell).
Az alapvető jogok gyakorlása (a megnevezettek kivételével) felfüggeszthetők vagy korlátozhatók. Az Alaptörvény alkalmazása azonban nem függeszthető fel, az Alkotmánybíróság működése pedig nem korlátozható.
