Vidnyánszky felmondása egyértelműen joghatályos
A Nemzeti Színház vezetőjének lemondása indokoltnak látszik, de az rendkívül teátrális gesztusnak tűnik. Ráadásul ő nem közalkalmazott, illetve kormányzati tisztviselő, így rá a munka törvénykönyve szabályai vonatkoznak, vagyis nem le-, csak felmondhat, amit a kinevezési jogkör gyakorlójának tudomásul kell vennie. Csák János miniszternek pedig nem osztottak lapot ebben a jogviszonyban. Ezt a véleményt fejti ki Magyar György legfrissebb blogbejegyezésében, amelynek eredeti címe is sokatmondó: „Vidnyánszky nem le-, hanem csak felmondhat – egy igekötő meghatározó jelentőséggel bír”.
Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója az intézményben történt súlyos, két színészt ért baleset miatt hétfőn nyújtotta be lemondását. A vezérigazgató azonban nem közalkalmazott, nem közszolgálati tisztviselő, hanem egyszerű munkavállaló. „A vezető tisztséget a vezérigazgató munkaviszonyban látja el” – ezt tartalmazza a Nemzeti Színház közhasznú nonprofit szervezetként működő zrt. alapszabálya is – mutat rá a Magyar Ügyvéd Blog legfrissebb posztja.
A szerző felvázolja a körülményeket: van egy bejegyzett gazdasági társaság, s annak egyetlen részvényese a Kulturális és Innovációs Minisztérium, amelynek képviseletére a miniszter jogosult. A vezérigazgató így nyilván Csák János döntése alapján tölti be munkaszerződéssel ezt a tisztséget, s a megbízatása határozott időre, 2023. július 1-jétől 2028. június 30-ig szól. Miután munkaviszonyban áll, az esetleges távozása kapcsán a munka törvénykönyve (Mt.) szabályait kell alkalmazni.
Merthogy a jogokat és kötelezettséget tekintve, a vezető színházi szakember pontosan olyan munkavállaló, mint bármely cég főállású alkalmazottja, így a foglalkoztatására az Mt. előírásai érvényesek. A jogszabály szerint a munkaviszony megszüntethető közös megegyezéssel, felmondással, kivételesen azonnali hatályú felmondással. A törvény elírja azt is, hogy a „munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti”. Az Mt. annyiban védi a dolgozót, hogy ha a foglalkoztató egyoldalúan dönt az elbocsátásról, ezt a lépést indokolni kell.
Ugyanez a kötelezettség a határozatlan időre alkalmazott munkavállalóra nem érvényes, tehát bárki bármikor mindenféle magyarázat nélkül kiléphet. A helyzetet legfeljebb az bonyolítja, hogy akit határozott időre foglalkoztatnak, annak a szerződés lejárta előtti távozási szándékát indokolnia kell. Az érintett ilyenkor csak olyan okra hivatkozhat, amely számára „a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna”.
Vidnyánszky esetében ilyen méltánylandó körülmény, hogy az általa irányított színházban, az ő rendezésében bemutatott előadásán súlyos baleset következett be, amelynek okán – esetleg csupán morális megfontolásokból – úgy érzi, a továbbiakban nem képes az intézmény vezetésére. Ezt a döntését a munkáltató nemigen mérlegelheti, mert az igazgató a foglalkoztatotti jogviszonyának megszüntetésére – már ha elfogadjuk a sajtóban megjelent híreket – kétségkívül valós magyarázattal szolgált.
A múlt péntek esti sajnálatos baleset hatására, elismerve vezérigazgatói felelősségét, lemondott Vidnyánszky a Nemzeti Színházban betöltött posztjáról – olvasható a kormánypárti médiában. Itt van tehát a munkaviszony megszüntetésének nyomós indoka. Ha az igazgató ezt valóban így gondolja, a foglalkoztató – a miniszter – nem írhatja felül a munkavállaló döntését, hanem azt felmondásként kell értékelni.
Ne tételezzük fel, hogy az igazgató nem ismeri a saját munkajogi státusát, amely szerint nincs abban a helyzetben, hogy lemondjon – esetleg felajánlja a lemondását –, hanem csak felmondhat. Ami olyan egyoldalú jognyilatkozat, amelyet a munkáltató csak igen szűk körben – a határozott idejű munkaszerződés esetén – mérlegelhet. Akkor is csak annyiban, hogy az érintett dolgozó megfelelő indokkal szolgált-e a munkaviszonya megszüntetésére. Vidnyánszky e tekintetben valószínűleg eleget tett az indokolási kötelezettségének. A felmondása egyértelműen joghatályos!
Magyar György ehhez hozzáteszi, hogy Csák János miniszternek nem osztottak lapot ebben a jogviszonyban. Lehetnek persze olyan egyéb körülmények, amelyek a nyilvánosság előtt ismeretlenek, de a rendelkezésre álló információk alapján, az Mt. szabályai érvényesek. Előfordulhat ugyanakkor, hogy a szerződésében vannak kitételek a munkaviszony egyoldalú megszüntetésére, valamint a felmondási időre vonatkozóan, de ezekről nem tudunk – zárja Magyar György ügyvéd a blogját.
