Vihar előtti csend az önkormányzatiság körül
A járvány, az energiaárak elszabadulása, az ukrán-orosz háború gazdasági hatásai a választási osztogatással együtt már március végére 2309 milliárd forintra növelte az államháztartás hiányát, amely az éves hiánycél 73,3 százaléka. A költségvetési lyukak befoltozásához pénz kell. Sok pénz, új bevételek, amire már a választások előtt is utalt a pénzügyminiszter. Gazdasági elemzők szerint az Orbán-kormány a várható újabb adóterheket úgy teheti a gazdasági szereplők számára elfogadhatóbbá, ha az új sarcokkal párhuzamosan eltöröl egy régit. Az „áldozat” – nagy eséllyel – az állam számára a legkevesebb közvetlen bevételkieséssel járó, ám az önkormányzatok legjelentősebb bevetéli forrásának számító, általuk kivetett helyi iparűzési adó (hipa) lehet. Tekinthető ez egyfajta bosszúnak a fővárosi választási kudarcért? – kérdeztük dr. Katona Tamást.
„Nem az az igazi kérdés, hogy a kormány a közeljövőben büntetésből megszünteti-e a helyi iparűzési adót, hanem az, hogy a következő időben egyáltalán mit terveznek az önkormányzati rendszerrel?” – fogalmazta meg álláspontját a közgazdász professzor. Mint mondja, hallani olyan feltételezéseket, amelyek szerint a következő években jóval szűkebb területre készülnek korlátozni az önkormányzatok működését, s ezt a szóbeszédet korántsem tekinti alaptalannak. Ha ez valóban szerepel a miniszterelnök ötödik ciklusának „programjában”, akkor az természetesen együtt jár majd a bevételek további korlátozásával is. 2010-ben az önkormányzatok részesedtek a bruttó hazai termék 11,6 százalékából, 2020-ban pedig csupán 6,5 százalékából. Ez az arány az Európai Unióban tapasztalt átlagnak alig több mint a fele.
A járvány okán már az előző két esztendőben is számos adóbevételt központosítottak. Akkoriban a gazdaság gyengélkedésével, az ipari termelés visszaesésével magyarázták például a korábban csaknem fele részben az önkormányzatokhoz befolyó gépjárműadó „államosítását”, a hipa megfelezését, amelynek egy részét tetszésük szerint visszautalták az egyes településeknek. A 64 nagyobb várostól elvont 100 milliárdból mindössze 23,6 milliárdot térített meg a kormány, de az ellenzéki főváros és a kerületek egyetlen fillért sem kaptak ebből. Pedig az Állami Számvevőszék adatai szerint a járvány előtt, 2019-ben, 788 milliárdot szedtek be ezen a címen a települések. A napokban Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere, aggódva nyilatkozta, „aki az iparűzési adó eltörlését, vagy az általános megfelezését felveti, nincs tisztában a szektor működésével, ugyanis e nélkül az önkormányzati rendszer fenntarthatatlanná válik”. Ha az egyik legtekintélyesebb fideszes városvezető már nem csupán a „felezéstől”, hanem a teljes kivezetéstől tart, akkor alighanem a kormány belső köreiben már ebben az irányban gondolkodnak.
Az áprilisi újabb kétharmados győzelem után az Orbán-kormány most akár véget is vethetne a bizonytalanságnak. A következő költségvetés tervszámaiból kiderülne, hogy mit gondol a miniszterelnök az önkormányzatok pénzügyi autonómiájáról, megindul-e az a folyamat, amellyel a helyi testületeket beolvasztják az állam közigazgatási rendszerébe. „Amennyiben elvonják az önkormányzati bevételeket, azzal tovább szűkítik a hatásköröket. Kétségtelenül vannak olyan törekvések, amelyek további közigazgatási feladatokat államosítanának, ami nem is volna teljesen idegen az európai gyakorlattól” – véli Katona Tamás, de hozzáteszi: a francia gyakorlat is ebbe az irányba mutat, ám ott mégis megőrizték az önkormányzatiságot, mert a maguk területén szabadon hozhatnak érdemi döntéseket is. Közelebb áll a Fidesz felfogásához egy olyan önkormányzati struktúra, amelyben a testület maga közül választ polgármestert, a közvetlen választás jogát elveszik a választóktól, s ezzel egyben megnyílik azt út abba az irányba, hogy a legerősebb frakció egyszerűen eltávolíthassa a neki nem tetsző polgármestert az útjából.
Az orbáni gondolkodásmód semmiben sem annyira megengedő, mint akár a francia kormány gyakorlata. A hazai városok esetében még ott vannak az óvodák, a bölcsődék, a települési vezetésnek még vannak vállalatai, cégei, amelyeket el lehet venni. „A BKV esetében is jól látható a kivéreztetés szándéka, hiszen a fejlesztéshez, üzemeltetéséhez nem adnak pénzt.” A pénzügyileg tehetetlenné tett települési önkormányzatokra jobbára csak a sok problémával járó szociális ellátórendszerek, a köztisztasági feladatok és más, kisebb városüzemeltetési feladatok maradnának, amikre az állam címkézetten, szigorúan a feladat finanszírozásához adna pénzt. Az önkormányzat, mint valódi döntéshozó centrum, a település- és városfejlesztés alanya ezzel meg is szűnne.
„Jelenleg vihar előtti csend van”, véli a megkérdezett közgazdász professzor, és arról beszél, hogy néhányan a politikai elemzők közül úgy gondolják, az újabb kormányzati ciklusban a miniszterelnök talán konfliktuskerülőbb politikát folytat majd, de szerinte a korábbi gyakorlat ennek ellentmondani látszik. Azt sem lehet kizárni, hogy készül majd új önkormányzati törvény, amely a polgármesterek megbízatását egyszerűen lejártnak tekinti, ahogyan azt a Legfelsőbb Bíróság átnevezésével is megtették és durva jogsértéssel menesztették a testület hat évre megválasztott elnökét. „Ezzel együtt e kérdésben óvakodnék a találgatásoktól” – mondja.
A megválasztása utáni első megszólalása alkalmával Orbán Viktor már egyértelművé tette például a Városliget-projekt kapcsán, hogy a fővárosnak tett korábbi ígéretét „felülírta az újabb választói akarat”. „A harag mindig gyakoribb tanácsadó volt a Fidesz-kormány esetében, mint kompromisszumkeresés, s ha ez most sem lesz másként, akkor alighanem elégtételt fognak venni a fővároson a csúfos vereség okán” – vonja le a következtetést Katona Tamás.
