Völner azért van még mindig szabadlábon, mert a kormány nem meri láttatni az igazságot

Mint arról a Hírklikk is beszámolt, a Központi Nyomozó Főügyészség korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt benyújtott vádiratában indítványozta, hogy a bíróság – beismerés esetén – ítélje Schadl Györgyöt tíz év, míg Völner Pált nyolc év börtönbüntetésre, továbbá 200, illetve 25 millió forint pénzbüntetésre. Emellett mindkettőjüket tíz évre eltiltanák a közügyektől, végleges hatályú eltiltásra ítéltetnék a jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozástól, s végül a jogtalan gazdagodásuk erejéig terjedő vagyonelkobzással sújtanák őket. 

Mint ismert, Völner Pál decemberben mondott le az államtitkári tisztségről, miután kiderült: az ügyészség azzal gyanúsítja, hogy összesen 83 millió forintot kapott a Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől, Schadl Györgytől, hogy neki kedvező módon alakítsa a végrehajtói kinevezéseket. 

Ám miközben az ügyészség a vádiratban egyebek között a „jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltásra” tesz indítványt Völner Pál esetében (is), a korábbi igazságügyi államtitkár vígan praktizál vidéken. Mint a Blikk alapján mi is megírtuk: a súlyos korrupciós ügyben érintett Völner nemcsak az előzetes letartóztatást úszta meg (vádlott társa, Schadl nem járt ennyire jól), hanem még ügyvédi hivatását is gyakorolhatja. A Blikk megtalálta a nyergesújfalui irodáját is, ahol persze a volt fideszes képviselő, igazságügyi államtitkár rájuk csapta az ajtót. A lap azonban azt is kiderítette, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara nyilvántartása szerint Völner státusza aktív. A profiljából kiderül, hogy az egykori fideszes politikus saját ügyvédi irodájában dolgozik, a szakterülete pedig a munka- és társasági jog. A helyiek szerint van forgalom, érezhetően van ügyfélkör.  

De jogszerűen praktizálhat-e Völner?  Illetve, változtat-e ezen a vádemelés? És egyáltalán, miről árulkodik az, hogy míg Schadl előzetesben csücsül a börtönben, Völner él, mint Marci Hevesen? Magyar Györgyöt kérdeztük. 

„Minden állat egyenlő, de egyes állatok egyenlőbbek a többinél” – reagált az ügyvéd, aki meg is magyarázta, miért mondta ezt. Hát azért, mert – mint kifejtette – ennek a kormánynak elég rossz a bizonyítványa kifelé, és nem akarja tetőzni azzal, hogy a börtönben csücsül egy volt fontos funkcionáriusa, az igazságügyi apparátusának korábbi második embere. A magyar kormány úgy érzi, hogy nem láttathatja az igazságot, kiváltképpen nem akkor, amikor keményen küzd a jogállamiság területén a gyakorlatát érő bírálatok ellen, azt próbálja demonstrálni, hogy Magyarországon nincs korrupció. Ilyen körülmények között nem mehet ki olyan üzenet, ami azt mutatja, hogy börtönben csücsül a korábbi igazságügyi államtitkár. 

De hát így is, úgy is börtönbe kerül egyszer, hiszen az ügyészség nyolc év letöltendőt indítványozott – vetettük közbe. Magyar György pontosított: ezek az ügyészség ajánlásai, s akkor alkalmazhatóak, ha a vádlott és társai teljes körűen elfogadják a vádiratban foglaltakat, tényállásban is és jogi minősítésben egyaránt. Ebben az esetben nem kell tárgyalásra mennie a vádlottnak, nem kell kitennie magát a tárgyalási és pszichés helyzetnek, és persze ebben az ügyben a kiemelt médiafigyelemnek sem. Így könnyen zárhatóvá válik az ügy, amire a törvény esélyt ad. Aki elfogadja, az beismeri a vádiratban foglaltakat. Ebben az esetben az ügyész ezt kezdeményezi, és a bíró hozhat döntést, tárgyalás nélkül. Ha a vádlott nem fogadja el, akkor tárgyalása lesz, és ha a vádló tudja, rábizonyítja a vádpontokban foglaltakat – magyarázta. 

Az ügyvédnek azonban az a tapasztalata, hogy a legtöbben nem fogadják el ezt a lehetőséget, mivel – különösen egy ilyen tételnél – lehet arra számítani, hogy a bizonyítási eljárásban nem sikerül majd az ügyészeknek minden vádpontban elmarasztaltatni a vádlottat, aki inkább vállalja a bizonyítási eljárást. Teszi ezt vagy azért, mert bízik az igazában, vagy mert arra számít, hogy az ügy végleges lezárultáig olyan hosszú idő telik majd el, hogy az már enyhítő körülménynek számíthat – mondta Magyar.  

Feltettük azt a kérdést is, hogy jogszerűen praktizálhat-e Völner, akit nagyon súlyos vádakkal illetnek, és súlyos ítélet elé néz. Bármilyen meglepő és igazságtalan is a laikusok számára, a válasz erre „igen”.  Magyar ezt meg is indokolta: az ártatlanság vélelme alapján és az ügyvédetikai szabályok értelmében büntetőeljárás megindítása esetén a fegyelmi eljárást nem lehet ügyvéddel szemben érdemben lefolytatni mindaddig, amíg jogerősen be nem fejeződik a vele szemben folyamatban lévő büntetőeljárás. A kamara ilyen esetekben megindítja ugyan az eljárást, majd nyomban fel is függeszti a bírósági ügy jogerős lezárultáig – magyarázta.  

„Más kérdés az etika, az, hogy mit üzen az egész társadalom felé a tisztességről és törvényességről az, amikor az igazságszolgáltatás részévé válik egy olyan személy, aki ellen hivatali visszaélés és korrupció gyanújával folyik bűnvádi eljárás” – hívta fel a figyelmet Magyar György. Szorosan véve az ügyvédi fegyelmi szabályokat, a praktizálás tehát nem szabálytalan, ugyanakkor etikai szempontból kifogásolható, s nem tesz jót az ügyvédi hivatásrend megítélésének, de rossz üzenetet küld az egész társadalomnak is, ugyanis az ügyvédi hivatás alapelvei és alapértékei közé tartozik a jogászi hivatás méltóságának és becsületének, az ügyvéd feddhetetlenségének és jó hírnevének minden körülmények közötti megtartása és biztosítása – összegezte az ügyvéd.