Völner ügye felér Borkaiéval: bemutatja, hogy a Fidesz mást mond, mint amit csinál
„Lassan külön frakció alakulhat a Fidesz képviselőcsoportjának azon tagjaiból, akik ellen köztörvényes ügyben indult eljárás” – mondta nem kis iróniával Völner Pál botránya kapcsán Horn Gábor. A Republikon Intézet vezetője emlékeztetett arra: a Fidesz 2019 óta azzal biztosítja a kétharmadát az Országgyűlési szavazásokon, hogy az olyan emberekkel sem adatja vissza a mandátumát, mint Simonka György, Kovács Sándor vagy Boldog István. Völnert is lemondatták államtitkári posztjáról, ám maradhatott képviselő. Völner botránya a volt győri polgármester, Borkai Zsolt botrányával ér fel, hatással lehet a választásra is. A politikai elemző portálunknak arról is beszélt, hogy a „most kezdjük megérteni, mi is az a Városháza-történet”.
Az biztos, hogy a választások előtt pár hónappal nem jött jól Orbán Viktor és a Fidesz számára egy olyan korrupciós botrány, mint Völner Pálé. Kérdés, ebből ki tudja-e lavírozni a Fideszt az amúgy kiváló és profi kommunikációs gépezete. Más megfogalmazásban: ráéghet-e a Völner-ügy a pártra? Vagy éppen ellenkezőleg: esetleg még segíthet abban, hogy demagóg módon demonstrálják vele (ahogy látjuk is az erre irányuló kísérleteket), hogy ők pártállástól függetlenül küzdenek a korrupció ellen?
A kérdéseinkre a Republikon Intézet vezetője meglepően reagált. Behozta ugyanis a képbe a Városháza-ügyet, mondván: „a Völner-ügy láttán kezdjük megérteni, mi volt a Városháza-történet”. Mint kifejtette: nem nagyon lehetett érteni, hogy az előválasztáson túl sem jutott Karácsony Gergely főpolgármestert miért érdemes egy összeesküvés-elmélettel teljes erőbedobással támadnia a Fidesznek. Most már érthető. Láthatóan két dolgot akart a Fidesz-kommunikáció ezzel felépíteni. Az egyik, hogy náluk pártállástól függetlenül, nem következmény nélküli, ha valaki gazember, a másik, hogy a politikusok egy része bizony-bizony gazember, s a másik oldalon is vannak ilyenek. Az most számukra a feladat a kommunikációban, hogy átvigyék ezt az üzenetet. Horn szerint azonban van egy fontos különbség, az, amiben ez az érv hibádzik. Nevezetesen, hogy a Városháza-ügyben nem történt semmi, nem történt korrupció, nem akartak és nem is adtak el semmit. Itt pedig a politikai elit legfelsőbb tagjai közül került valaki közvetlen vád alá, súlyos és könnyen érthető korrupciós ügyben.
Ráadásul Völner Pál ügye tényleg nagyon súlyos, amit csak tetéz, hogy nem is akármilyen tárcának, hanem az Igazságügyi Minisztériumnak a második emberéről beszélünk – mutatott rá Horn Gábor. Egy olyan emberről, aki a Pegasus-engedélyek jóváhagyásáról vagy elutasításáról is maga döntött, akinek meghatározó a politikai szerepe, aki az államigazgatás csúcsszervei között mozog, aki a Parlamentben a Fidesz beszélő arca, s aki – nem mellesleg – a Fidesz kommunikációban is szerepet kapott („2021 márciusában a Mandineren például arra utalgatott, hogy Gyurcsány nemsokára börtönbe kerülhet”).
„Ez nagyon csúnya ügy. Minden korrupció csúnya persze, de ez ráadásul még közérthető is” – mutatott rá a politikai elemző. Merthogy a közvéleményben amúgy is az a kép él a végrehajtókról, hogy az elesett, csapdába került emberek, kisvállalkozók az áldozataik. Most meg azt látják, hogy míg az egyik oldalon ezek a kiszolgáltatottak vannak, a másik oldalon egy maffiaszerű hálózat áll, ami egészen a legfelsőbb szintig elér.
Mit szól ahhoz, hogy Völner ugyan lemondott az államtitkári posztjáról, ugyanakkor nem adta vissza a képviselői mandátumát? – kérdeztük. Horn furcsának tartja, hogy valaki, aki ártatlannak mondja magát lemond az államtitkárságról, mondván, vállalja a politikai konzekvenciát, ugyanakkor ragaszkodik a képviselői mandátumához. „A parlamenti képviselőség vajon nem politikai terep”? – tette fel a kötői kérdést.
Nem kis iróniával azt is leszögezte, hogy „lassan külön frakciót lehetne felállítani azokból a fideszes képviselőkből, akik ellen köztörvényes eljárások folytak-folynak”. Simonka György, Kovács Sándor, Boldog István – sorolta a neveket, majd komolyra fordítva a szót, emlékeztetett arra, hogy nem Völner az egyetlen köztörvényes, aki évek óta – ilyen sajátságos módon – biztosítja a kétharmadot a Fidesz számára. „Most csak eggyel szaporodott azon fideszes képviselők száma, akik bejárnak a Parlamentbe szavazni olyan típusú cselekedetek elkövetése után, amiért mások minimum házi őrizetben, de inkább előzetesben vannak”.
Mindennek milyen hatása lehet? – Ez az a kérdés, ami talán a legtöbbeket izgatja a Völner-ügy kirobbanása kapcsán. Horn szerint nem tudni, de úgy véli, a Borkai-üggyel mérhető ennek az esetnek a súlyossága. A kettő között ráadásul több párhuzamot lát: Borkai Zsolt botránya is közérthető, nyilvánvaló, és könnyen átlátható volt, s ez szintén az, lévén korrupciós ügy. Emellett ugyancsak lényeges, hogy mindkét ügy értékrendbeli problémára világít rá. Arra, hogy a Fidesz mást mond, mint amit csinál. Völner esete konkrét példa: már nem csak arról van szó, hogy mindig ugyanazok nyernek a közbeszerzési pályázatokon, hanem arról, hogy a Fidesz egyik kormányzati főhivatalnoka keveredett korrupciós ügybe. „Ennek lehet a 2022-es választásokra hatása, ez azonban az ellenzéken is múlik, azon, hogy mennyire tartja napirenden a botrányt” – szögezte le végül Horn Gábor.
