Volt munkásőr-parancsnokot akar polgármesternek a Fidesz

Nem cáfolta kérdésünkre a fideszes képviselő-jelöltekkel együtt, a Fidesz országgyűlési képviselőjének ajánlásával induló szadai polgármester-jelölt, hogy a rendszerváltozás előtt az újpesti munkásőrség parancsnoka volt. Oroszi Sándort telefonon sikerült elérnünk: rákérdezésünket rövid csend követte, majd öööözés, végül azt tanácsolta, erről azt az embert kérdezzük, aki állítja róla. Közöltük vele, ez már megtörtént, fenntartja az állítását, leginkább mégis az érintett tudhatja a választ. Erre ismét az általunk meg nem nevezett informátorhoz irányított, akiről azt mondta, az ilyen emberekkel nem áll szóba.

A báró úr ajánlásával

Oroszi Sándor, aki "Süni" becenevét is feltünteti választási reklámfüzetében, 2014-ben választották Szada polgármesterének, korábban évtizedeken át egyéni képviselőként vett részt a Pest megyei település közéletében. Oroszi 1994-ben függetlenként lett képviselő, ezt a státuszát azóta is őrzi, öt éve 46 szavazattal múlta felül a Fidesz jelöltjét. Idén változik a helyzet, immár a Fidesz támogatásával indul, ezzel a kormánypárt megszakítva a rendszerváltozás óta élő gyakorlatot, 2019-ben nem állít önálló polgármester-jelöltet. Pedig több cikluson át nem adott esélyt másnak, Vécsey László, a térség fideszes országgyűlési képviselője, akit a földbirtokos Vécsey-dinasztia révén is báró úrként emlegetnek, 1998-2014 között irányította a települést.

A Vécsey család az Abák révén Árpád-házig érő rokonságot tud felmutatni, Szadára a XIX. század végén kerültek, amikor dezséri Rudnyánszky Ferenc leánya, Róza Anna Izabella Mária nőül ment hajnácskői és hernádvécsei báró Vécsey István honvéd huszárfőhadnagyhoz. 1945-ig a Rudnyányszky-Vécsey kastélyban éltek, amit a szadai önkormányzat szociális intézményként hasznosít.

2019-ben a Fidesz nem készteti versenyre Oroszit, ellenkezőleg: Vécsey László Oroszi választási kiadványának második oldalán Fidesz-KDNP-s logóval dicséri Oroszi Szada iránti elkötelezettségét, odaadó munkáját, benne látja megvalósulni a település jövőjét.

Vécsey Oroszi iránti szimpátiáját mutatja, hogy – információink szerint – nyáron a helyi Fidesz-csoport Vrabély Balázs polgármesteri aspirációját támogatta volna, ám ez a szándék elbukott, a helyi képviselőt nem indította Oroszi ellen a Fidesz. Vrabélyt megkérdeztük nem jelölésének történetéről, azzal hárította el a válaszadást, hogy külföldön tartózkodik, igen-nem feleletet is csak napokkal később tud adni. Második hívásunkra már tévesnek nevezte értesülésünket, nem kívánt nyilatkozni és letette a telefont.

Rövid telefonbeszélgetést sikerült folytatnunk Vécsey Lászlóval is, aki nem kívánt nyilatkozni Oroszi munkásőr káder-előéletére vonatkozó kérdésünkre. Oroszi munkásőr múltjára azért érdemes felhívni a figyelmet éppen most, mert idén a Fidesz támogatásával kampányol, a fideszes egyéni jelöltek is vele egy csapatban indulnak, miközben Fidesz a rendszerváltozástól ellenszenvesen viselkedik a Magyar Szocialista Munkáspárt fegyveres szervezetével és tagjaival szemben.

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában elérhető operatív jelentések szerint a legaktívabb, legelkötelezettebb az SZDSZ és a Fidesz volt ebben a kérdésben, éppen harminc évvel ezelőtt, 1989 szeptemberében szerte az országban szerveztek tüntetéseket a munkásőrség feloszlatásáért. A Munkásőrség országos parancsnoksága I. kerületi épülete előtt a Fidesz részéről Deutsch Tamás szónokolt. A Belügyminisztérium III/III-as csoportfőnöksége is megfigyelte az ellenzéki akciókat, az újpesti parancsnokság előtti demonstrációról 50-70 tiltakozót jelentettek, akik jelszavakat skandáltak. A munkásőrök ekkoriban még Orbán Viktorral szemben álltak, a Nagy Imre és társai 1989. június 16-i temetése előtti titkos minősítésű intézkedésben Dósa István, országos munkásőr-parancsnok első helyettese figyelmeztette a munkásőröket, felelőtlen vagy lumpen elemek megzavarhatják a rendezvényeket.

A nógrádi munkásőrök belső információs jelentése azt írta, a munkásőrökben visszatetszést és felháborodást keltett Orbán Viktor és Rácz Sándor beszéde. 1989 áprilisában, az ellenzéki mozgalmak megerősödésével a munkásőrök az MSZMP erőszakszervezetének megerősítésével válaszoltak volna, a nagyvárosokban és a fővárosban karhatalmi készenléti egységek felállítását kezdeményezték a közrendet, a közbiztonságot, az ország rendjét súlyosan veszélyeztető tevékenységekkel szemben. A felállítandó századokban 78 fős lövész, tízfős géppuskás szakaszok kaptak volna helyet, a feladataikhoz gumibotokat, bilincseket, könnygázszóró palackokat is igényeltek.

Oroszi Sándor szerzőként jegyzi a Hadtörténelmi Levéltárában őrzött a "IV. kerületi munkásőrség története" című 16 lapos dolgozatát. Munkásőrök visszaemlékezései, alapítókkal történt konzultációk és a Munkásőrség központi kiadványai alapján állította össze a belső felhasználású gépelt iratot 1985-ben. A tárgyszerű összefoglalóban a Köztársaság téren 1956. októberében lelőtt, majd fejjel lefelé felakasztott katonatisztről, Papp Józsefről elnevezett IV. kerületi munkásőr egységparancsnokság vezetőit, élharcosait is számba vette.

Oroszi Sándor fokról fokra lépkedett a munkásőr karrierlétrán, 1975-ben az egységparancsnokság gazdálkodási helyettesként kezdte, 1982-ben lett egységparancsnok-helyettes, 1983-tól egységparancsnokként vezette a IV. kerületi munkásőröket. 1985-ben a 686 alapítóból 55 fő teljesített tényleges szolgálatot, 44 fő készenléti tartalékosként szolgált.

Oroszi visszafogottan, ugyanakkor elhivatottan írt a szocialista értékrend melletti tevékenységükről. "Parancsnokaink és munkásőreink törekszenek arra, hogy hogy erősödjenek a szocialista emberekre jellemző közösség iránti felelősség, a munka és család iránti szeretet… Megtisztelő egységünk személyi állománya részére, hogy biztos támaszai lehetünk szocialista vívmányainknak, részt vehetünk az építő munkában, szocialista hazánk megvédésben… Munkásőreink eleget tesznek azon elengedhetetlen követelményeknek, hogy értsék és magukénak vallják Pártunk politikáját."

Az újpesti munkásőrség a többi parancsnoksághoz hasonlóan az újpesti is 1956-os forradalom leverését követő Kádár-hatalmat védte. Feladatuk objektumőrzés, karhatalmi járőrszolgálat, "ellenforradalmi gócok és bujkálók felszámolása", munkásgyűlések, a IV. kerületi pártszékház biztosítása volt. Oroszi parancsnoki összefoglalójából kiderül, 1919-es veteránok kezdték szervezni, első erődemonstrációjukat 1957. március 29-én tartották, amely Oroszi szavai szerint: "az ellenforradalom által meghirdetett MUK-ra ("Márciusban Újra Kezdjük") méltó válasz volt." Ott voltak Kádár János 1957. május elsejei beszédén, az egyik dísztribünt biztosították, zászlójukat 60 éve, 1959 szeptemberében az újpesti vízművek sporttelepén bontották ki. Fenti, Oroszitól származó idézetek közreadása a szerző emlékhagyói szándékával is egybeesik. A visszaemlékezést ugyanis Oroszi azzal a szándékkal írta, hogy utódjaik vázlatosan megismerhessék egységük alakulásának történetét: "miközben emlékezünk egy korra, amikor még minden bizonytalan volt, de éreztük, hogy meg kell védenünk a néphatalmat." Oroszi Sándor újpesti parancsnoki tevékenységét a történeti dokumentum mellett megerősítette Meyer Péter is, aki 1982-től a Budapesti Munkásőr Parancsnokság vezetőjének állományszervezési és nevelési helyettesként dolgozott.

Oroszi Sándor a fővárosi levéltárban is nyomott hagyott, az MSZMP IV. kerületi pártbizottságának dokumentumai szerint 1984. január 27-én lett párttag. Oroszi élettörténetében 1989 ősze azért is fontos, mert a Munkásőrséget októberben oszlatták fel, laktanyáikat bezárták, ingatlanvagyonuk az államra szállt, fegyvereiket a honvédség vitte el. Oroszi ekkor pártvonalon keresett új feladatot, ami a Munkáspárt történetét feldolgozó gyűjtésből tudható, ez részletezi, hogyan indult be spontán a Magyar Szocialista Munkáspárt újjászervezése. "Budapesten az egykori MSZMP lakóterületi, magyarán nyugdíjas szervezetei jelentik az újjászervezés bázisát. Pártmunkások, volt rendőr- és állambiztonsági tisztek, állami alkalmazottak állnak az élre" – írja a Magyar Kommunista Munkáspárt újjászületését leíró oldal. Eszerint Újpesten Oroszi Sándor állt az újjászervezés élére. Az újpesti helytörténet avatott ismerője kérdésünkre szintén a helyi munkásőr parancsnokaként azonosította Oroszit. Szadán ez egyébként eddig sem volt titok, egymástól függetlenül több helyi forrásunk is megerősítette, egyikük úgy fogalmazott, Oroszi munkásőr múltjával az ős-szadaiak mind tisztában vannak, csak a betelepülők nem tudnak róla a településen.

Oroszi 2019-ben immár "Szadáért – jelenből a biztos jövőbe!" jelmondatú csapatának áll az élén, amelyben öt fideszes és három független jelölt kapott helyet. Vrabélyn kívül Vécsey felesége, Vécsey-Hlinka Csilla is indul egyéniben, aki az önkormányzat pénzügyi és általános bizottság külsős tagjaként dolgozott ebben a ciklusban. Vécseyné néhány évvel ezelőtt országos ismertségre tett szert, amikor a Blikk hírül adta, hogy sikeresen pályázott a kormány mosógépcsere támogatási programjában - 45 ezer forintos támogatáshoz jutott. A pénzügyi bizottságban Vécseyné két másik szadai Oroszival munkálkodik, Oroszi Péter külsős taggal, illetve eddigi függetlenségét felhagyó, 2019-ben már a Fidesz jelöltjeként induló képviselővel, a magát "Szódás" jelzővel a polgármestertől megkülönböztető Oroszi Sándorral. A bizottságban a két Oroszi jól ismeri egymást, Oroszi Péter lakcíme megegyezik Oroszi Szódás feleségének lakcímével. További kapcsolatot jelenthet, hogy Oroszi Péter és Oroszi Sándorné tulajdonában van az Oroszi Szódás által alapított szadai Trans-Motoros Kft., amely annak idején sikeresen nyerte el és intézi a szadai hulladékszállítást. Az Oroszi-cég fő tevékenysége a nem veszélyes hulladék szállítás, működése 2018-ban 190 milliós forgalommal, 10 millió forintos haszonnal járt. Természetesen Oroszi Sándor Szódást is megkérdeztük a polgármester újpesti munkásőr múltjáról, azt mondta, nem tudja, majd megszakította a hívást.

Mindenesetre Orosziék nem akarnak semmit a véletlenre bízni, Orbán Viktor választási dm-levelének borítékjait a volt munkásőr és csapata fotójával ragasztották át, hogy minden egyértelmű legyen.