Vörös Imre: a Fidesz már le sem köpi saját alaptörvényét

– Professzor úr, mit szól ahhoz, hogy a járvány miatt, éjszakánként fegyveres kommandósok, illetve felfegyverzett katonák ellenőrzik a kijárási tilalmat?

– Egészen elképesztőnek tartom, ugyanis ez teljesen Alaptörvény-ellenes! A kormány saját alkotmányát sérti meg, amikor erre parancsot ad.

– Vagyis a katonák járvány idején sem vezényelhetőek az utcára?

– Nézze, a helyzet nagyon bonyolult, ugyanakkor borzasztóan egyszerű. A kormánynak a honvédelmi törvény alapján van ugyan felhatalmazása, hogy az érvényben lévő egészségügyi válsághelyzetben, illetve a nemrég meghirdetett veszélyhelyzetben – a járványra való tekintettel – megállapítsa a honvédelmi közreműködést. 

Viszont maga az Alaptörvény már nem ad felhatalmazást a honvédség bevetésére. Tehát egyszerűen arról van szó, hogy a honvédelmi törvény júniusban elfogadott rendelkezése teljes mértékben Alaptörvény-ellenes. 

– Tehát nemcsak ijesztő, hanem alkotmányellenes is a fegyveres katonák éjszakai jelenléte?

– Véleményem szerint feltétlenül, azon kívül, hogy a katonák utcára vezénylésével aligha lehet a vírust a fegyver billentyűjén tartott ujjakkal meghátrálásra kényszeríteni. Ezt a józan észre hivatkozva állítom, de azt viszont a jogszabályra hivatkozva mondom: az Alaptörvény nem ad módot arra, hogy a katonákat civil polgárok ellen felhasználják. 

– Azt állítja professzor úr, hogy semmiképp nem vezényelhető ki a katonaság, pedig egyszerre van érvényben az egészségügyi válsághelyzet – amit még a nyáron hirdettek ki – és veszélyhelyzet, amit a héten ellenzéki támogatással fogadott el a Parlament?

– Pontosan, a két intézkedés valóban egyszerre van érvényben, s a kormánynak ugyan mindkét esetben van felhatalmazása, hogy döntsön a katonaság felhasználásáról. Ugyanakkor a katonaság felhasználása, civil, magyar polgárok ellen kivezényelni alkotmánysértő!

Arról már nem is beszélek, hogy egészségügyi válsághelyzetet – ami, mint mondtam, nyár óta érvényben van – az Alaptörvény egyáltalán nem is ismer. Így aztán nem csoda, ha a páncélosok és a katonák utcára engedése Alaptörvény-ellenes. A veszélyhelyzetet az Alaptörvény ismeri, viszont nem teszi lehetővé a katonaság felhasználását.

– Az azért bonyolítja a helyzetet, hogy Alaptörvény ugyan tiltja, de a honvédelmi törvény, ami a jogalapot adja, az viszont lehetővé teszi a katonaság kivezénylését?

 – Igen, mert a „jogalap”, tehát a honvédelmi törvény, amelyben júniusban a veszélyhelyzetre kiterjesztették a katonaság felhasználási lehetőségét, maga Alaptörvény-ellenes. 

– Én már kezdem kapiskálni, de vajon az igazságügyi miniszter, vagy a kormány is tisztában ezzel?

– Azt nem tudom, elvileg a jogvégzett embereknek tudni illene, hogy ma nincs alkotmányos jogalapja annak, hogy az utcán katonák járőrözzenek, meg ellenőrzzék a járványügyi intézkedések betartását. Ez egyszerűen Alaptörvény-ellenes. Érti már?

– Viszont a kormány mégis rendeletet hozott, és úgy döntött, hogy a honvédség járőrözzön, ráadásul fegyveresen! 

– Igen, és ezért neveztem a fennálló rendszert katonai diktatúrának. Így néz ki a rendszer működés közben. Gombnyomásra hoznak egy rendeletet, s két óra múlva megjelennek az utcán a járőrök. Ez nyár óta, a honvédelmi törvény módosítása óta benne volt a pakliban. 

– Közben a honvédelmi miniszter mindenféle előkészítés nélkül, az állami televízió vasárnapi élő adásában bejelentette, hogy a kórházakba is kivezényelték a katonákat. Ma állítólag 93 kórházban meg is jelentek a bakák. Ez is alkotmánysértő, vagy rendben van?

– Ez is sérti az alaptörvényt, ugyanis a katonaság felhasználására különleges jogrendben két esetben van alaptörvényi felhatalmazás. Az egyik az ország elleni külső támadás, a másik pedig a terrorveszély. A harmadik a szükségállapot, ami jelen pillanatban nincs kihirdetve. 

A katonaság felhasználásához még szükségállapotban is indokként az is kell, hogy a rendőrség bevetése önmagában nem oldja meg a helyzetet. Itt ugyanis rendfenntartásról van szó, ami eredendően rendőri feladat, erre a honvédség alkotmányosan nem rendelhető ki. Mint mondtam, csak ha szükségállapot van, de az meg nincs kihirdetve!

– Ezek a járőröző katonák egyébként megtöltött fegyverrel járnak az utcán?

– A kormány javaslatára, júniusban a törvényhozás gondoskodott arról, hogy a honvédségnek lőparancsot lehet adni. Tegnap egy tábornok pedig azt nyilatkozta, hogy készen állnak a béke megőrzésére. De én nem látom, hogy ebben a járványos helyzetben ki a fene békétlenkedik? Ami pedig a töltött fegyvert illeti, használata teljesen Alaptörvény-ellenes, mert nincs szükségállapot. A katonák nem járőrözhetnek, nem igazoltathatnak, tűnjenek el a kaszárnyában! Csak ezt tudom mondani. 

– Akkor is, ha a kórházakban a katonák olyan feladatokat látnak el, amikhez nem kell egészségügyi képzettség?

– Könyörgöm, akkor minek mennek oda?

– Állítólag fizikai munkát és logisztikai feladatokat végeznek majd 93 állami kórházban.

– De kérem, ez is szakmunka, amihez ráadásul helyismeret is kell. Vegyenek fel erre egy rakás munkanélkülit, vagy közmunkásokat, és tanítsák be őket. A katonaságnak semmi dolga nincs a kórházakban. Jelenlétükkel félelmet keltenek, ami a katonai diktatúra sajátja.  Semmi oka nincs, hogy a katonaságot vessék be a járvány ellen, azon kívül pedig Alaptörvény-ellenes is. 

De ma már úgy látom, hogy az Alaptörvényt a hatalom le sem köpi. Ugyanis ismétlem: belföldön csak szükségállapot esetén vezényelhetőek ki a katonák

– A járvány is lehet a szükségállapot oka?

– Nem, az csak fegyveres zendülés esetén hirdethető ki, de erről szó sincs. Pusztán arról van szó, hogy rendteremtésre akarják a katonákat használni, ami Alaptörvény-ellenes. 

– Eközben a héten meghirdették a veszélyhelyzetet, s a kormány el van foglalva a járvánnyal, de arra azért van energiája, hogy egy éjfél körüli időpontban benyújtott csomag alapján, módosítson 39 törvényt; köztük az Alaptörvényt, illetve a választási jogszabályt is, sőt, megváltoztatnák a közpénzfogalmát. Ez csak nem elegáns, vagy tiltott is?

– Nincs rá szükség. Legfeljebb a pillanatnyi helyzetet akarják kihasználni, azt a zűrzavart, ami a járvány, az egészségügyi válsághelyzet és a vészhelyzet miatt kialakult. Ez a törvénygyár azt akarja a világ felé kommunikálni, hogy itt munka folyik a Parlamentben, a kormány parlamenti felhatalmazással dolgozik. Az Európai Unió ugyanis most tárgyal a pénzügyi csomag kifizetésének jogállami feltételeiről. Most ennek a kivédéséhez, vagyis a politikai vétóhoz keres a kormány propagandaanyagot, amit a törvénygyár beindítása, illetve a veszélyhelyzet kihirdetése is szolgál. Más értelme ugyanis nincs az egésznek, hiszen az egészségügyi válsághelyzet szintén érvényben van. De ennek a december 8-i lejárta után a kormány saját úri kedve szerint meghosszabbíthatja időkorlát nélkül, és még felhatalmazási törvény sem kell hozzá. Ez volt az értelme annak, hogy az első veszélyhelyzet júniusi megszüntetésekor ugyanaznap kihirdették az akkor megkonstruált, az Országgyűlés által Alaptörvény-ellenes, törvénybe foglalt egészségügyi válsághelyzetet.