Zlati Róbert: mindenkinek kint kellene lennie az utcán
Az a kérdés, hogy mekkora volt az október 23-i tüntetés sikere – gondolkodott hangosan Zlati Róbert, aki szerint ma is csodavárós stádiumban vagyunk, és azonnali, kézzel fogható sikereket várunk. De a szakszervezeti „műfaj” nem hoz nagyon gyors megvalósulást. Pláne, ha az egész ország problémáival szembesülnek – mondta a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, a Klikk Tv Tíz című műsorában.
Amikor megválasztották a szövetség elnökének, akkor az volt az elsődleges célja, hogy a korábbinál nagyobb szolidaritást építsen ki a szakszervezetek között. Most az október 23-i sikeres fővárosi tüntetés volumenével sem elégedett Zlati Róbert, miközben a szakszervezetek az elmúlt évtizedben egyszer sem tudtak ennyi embert megmozgatni.
Ami legjobban hiányzik az az ennél nagyobb mérvű összefogás. Most sem volt mindenki azonos okok miatt a tüntetésen, mert az emberek nagyon sokféle problémával küzdenek – vélte Zlati Róbert. Szerinte az elmúlt időszakban történt demonstrációk ezeknek csak egy részéről szóltak, ha minden gond előkerülne, akkor mindenkinek kint kellene lennie az utcán.
Mindenki érzi a létünket veszélyeztető történéseket, és már láthattuk az új nemzedéket, amelyen keresztül újfajta erő és dinamizmus nyilvánult meg. A szakszervezeti vezetők nem gondoltak még arra, hogy ha csatlakoznának a pedagógusokhoz, támogatnák őket, győzelemig is vihetnék az ügyüket – kérdezte Bolgár György.
Egyszerűnek tűnik – válaszolt Zlati. Segíteni kellene, szolidárisnak lenni, de mindenkinek nagyon sok gondja, baja van Magyarországon, és lehet, hogy ezért nem figyelünk a másikra. Vagy azért, mert korábban ő sem figyelt ránk. Emiatt nagyon nehéz megfogni a problémának a gyökerét. A mostani demonstrációsorozat előremutat, és már látjuk a november 26-i rendezvényt, amin örülnék, ha legalább ennyien lennének. Az viszont inkább egy szakszervezeti rendezésű demonstráció lesz – magyarázta a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke.
Megemlítette azt is, hogy az elmúlt fél évben nem sikerült összehozni az embereket, de ez nem csak rajta múlt. Mindenki azzal kezdi, hogy „mit ad nekem a szakszervezet, és ha majd az meglesz, akkor csatlakozom”. De ez így nem működik, ezt mutatják az elmúlt évtized eredményei és a taglétszám adatai is. Jó lenne ezen változtatni – mondta.
A tagjaikat most érthető módon leginkább az infláció foglalkoztatja és az ezzel összefüggő idei, és a következő évi bérfejlesztés. Sok helyütt – leginkább a multiknál – sikerült még az idén alapbéremelést elérniük, van, ahol havi pótlék, van, ahol egyösszegű kifizetés formájában – sorolta az eredményeket Zlati. Jövőre pedig az inflációnak megfelelő minimálbér-emelést célozták meg.
Az elnök nem tud arról, hogy a közszférában az állam kompenzálta volna az alkalmazottait. Hiszen többek között a pedagógusok is ezért hagyják el a pályát, és az államot, mint foglalkoztatót. A kormányzati kommunikáció arról szól, hogy nagyon jó helyzetben van, stabilan áll a magyar gazdaság, felkészült a legnagyobb kihívásokra is. Ha ez valóban így van, akkor másképp kellene bánnia a foglalkoztatottjaival. Meg kellene őket hallgatni és megelőzni, elkerülni azt a katasztrófát, amiről már évek óta beszélnek az egészségügyben és az oktatásban – javasolta a szövetség elnöke.
Majd azzal folytatta, hogy valóban nincsenek mindenütt jelen, de ahol vannak szakszervezetek, ott nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a párbeszédre. Miközben jogszabályokkal igyekezett a kormány elfojtani a sztrájk lehetőségeit, kinőtt belőle a polgári engedetlenség. Zlati Róbert viszont úgy látja, sokan várják azt, hogy ebből a lefojtásból robbanás legyen, és egy radikálisabb irányt vegyenek a tiltakozások.
